Hiába kértek több is fizetésemelést a státusztörvényre hivatkozva, be kell érniük a minimummal. A szakszervezetek a sztrájkbizottság összehívását tervezik.
Sorban utasítják vissza a tankerületi központok azoknak a pedagógusoknak az ajánlatait, akik az új pedagógus életpályatörvény, ismertebb nevén státusztörvény alapján megpróbálkoztak a béralkuval – értesült a Népszava. A törvény szerint a pedagógusok fizetését 2024. január 1-jétől már egy többsávos bérrendszer alapján határozhatja meg a munkáltató, például egy Pedagógus I. kategóriába tartozó tanár bére bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet, a pontos összegek meghatározásánál pedig különböző szempontokat kell figyelembe venni.
A tankerületi központok szeptemberben minden pedagógusnak elküldtek egy tájékoztatót, amelyben a jövő januártól várható havi illetményüket is feltüntették. Béremelést azonban csak azok kaptak, akiknek a fizetése nem érte el a törvényben meghatározott bérsáv alsó határát, például a már említett bruttó 410 ezer forintot, így javadalmazásukat erre a minimumösszegre egészítették ki. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár viszont a Népszavának adott augusztusi interjúban azt mondta, az új törvény béralkukra is lehetőséget teremt. Ezt követően többen éltek is a lehetőséggel, hiszen a bérek megállapításában figyelembe kell venni egyebek mellett a szakmai gyakorlati időt, a végzettséget, elismeréseket, a tanított tantárgyak számát, az önkéntesen vállalt többletfeladatokat, illetve a még kidolgozás alatt álló új teljesítményértékelő rendszerben elért eredményeket.
Egy, a Népszavához eljutott tankerületi levélben azonban arra hivatkozva utasították vissza egy több mint 20 éve a pályán lévő, több diplomával és képesítéssel rendelkező, két iskolában is tanító pedagógus bérkorrekcióra vonatkozó megkeresését, hogy az új teljesítményértékelő rendszer még nincs bevezetve, így legkorábban 2025. szeptemberétől számíthat bérmódosításra. Hasonlóképp járt több más pedagógus is, akik megpróbálkoztak a béralkuval. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet ezzel kapcsolatban azt mondta a Népszavának, a tankerületi válaszlevél szembemegy a törvényi előírással, hiszen a státusztörvényben a bérek meghatározásánál a teljesítményértékelés csak egy szempont a sok közül.
Az elutasítás valódi oka az lehet, hogy a tankerületeknek egyszerűen nincs költségkeretük arra, hogy a törvényben rögzített bérsávok alsó határától érdemben eltérjenek.
Nagy Erzsébet a lapnak azt is elmondta, a Belügyminisztériumnál hamarosan kezdeményezni fogják a sztrájkbizottság újbóli összehívását, tagjaik körében pedig elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot, ahogy azt is, a sztrájkon kívül milyen más akciókban vennének részt. Nem mondtak le arról sem, hogy a státusztörvény ügyében az Alkotmánybírósághoz forduljanak, szerintük ugyanis a törvény több pontban is alaptörvényellenes. A beadvány kidolgozása azonban még folyamatban van.
Hasonlóképp tett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is. Totyik Tamás PSZ-elnök lapunk érdeklődésére közölte, ők is felmérést indítottak a sztrájkhajlandóság ügyében, a sztrájkbizottság összehívását pedig a PDSZ-szel közösen kezdeményezik majd. Beszámolt arról is, hogy az EFOP Plusz Monitoring Bizottság múlt pénteki ülésén - amelyen az Európai Bizottság és a magyar kormány delegáltjai mellett a PSZ és a PDSZ, valamint civil szervezetek képviselői is részt vettek - szóba került a magyar pedagógusok bérrendezésének ügye, amit az Orbán-kormány részben uniós támogatásból valósítana meg. A PSZ elnöke szerint az Európai Bizottság képviselői értetlenségüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy miközben a magyar kormány már több uniós pályázatot előfinanszírozott, a pedagógusbérek ügyében nem történt előrelépés. Az ugyanis sehol sincs előírva, hogy a bérrendezést csak akkor lehet megkezdeni, ha az uniós pénzek rendelkezésre állnak. A támogatásokat az EU azért tartja vissza, mert a magyar kormány továbbra sem teljesítette a bizottság által elvárt igazságügyi reformot. Totyik Tamás szerint egyértelművé vált, hogy a pedagógusok béremelését a magyar kormány akadályozza, nem pedig “Brüsszel”.(Népszava)