Felmerül a gyanú, hogy a Paks2 beruházásra szóló fiktív állásajánlatok hátterében valójában tiltott adatgyűjtés áll.
A jelentkezők száma elérheti a 10-15 ezret, Lakatos Oszkár, az ORÖ megbízott elnöke és Lőcsei Lajos, a Momentum parlamenti képviselője is az igazságszolgáltatáshoz fordult.
A Facebookon megjelent – időközben jórészt törölt – felhívások romákat verbuváltak a paksi atomerőmű munkálataira. Az egyik ilyen videóban elhangzott például, hogy jövő nyár elejéig mintegy 2300 emberre lesz szükség Pakson, idén első körben „több mint 500 segédmunkást” tudnak munkába állítani. A videóban a reggel 7 órától este 5 óráig tartó munkára 1700 forintos órabért ajánlottak, valamint hosszú távú, négy-öt évre szóló munkaszerződést. A jelentkezőktől azt kérték, hogy a megadott e-mail címek valamelyikére küldjék el lakcímkártyájuk, személyi igazolványuk, adó- és tb-kártyájuk másolatát. Volt, aki a Belügyminisztériumra hivatkozva szállást és ellátást is ígért.
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) több képviselője is gyanút fogott. Nem tudtak ugyanis arról, hogy a Paks 2 beruházásnak jelenleg ilyen komoly munkaerőigénye lenne, ráadásul a toborzók között olyan személy is feltűnt, akinek előélete nem nevezhető makulátlannak. Az, hogy az állásajánlat körül – enyhén fogalmazva – nincs minden rendben, megerősítést nyert.
Helyi roma vezetők, vállalkozók és ORÖ-s politikusok a közelmúltban megbeszélést tartottak Szekszárdon, amelyen részt vett Süli János, a paksi választókerület kormánypárti (KDNP-s) parlamenti képviselője, az atomerőmű bővítéséért felelős volt tárca nélküli miniszter is. Süli János elmondásából kiderült, hogy Pakson jelenleg egy 5 méter mély munkagödörből hordják ki a földet, markológépek és nagy teherautók mozognak a területen. Egyelőre kevés „kiszolgáló munkára” van szükség, amire mégis, azt pár környékbeli ember elvégzi.
A jövőt illetően azonban sok még a bizonytalansági tényező. Süli János közölte, hogy pillanatnyilag nem folyik „hiteles” toborzás paksi munkákra.
A roma közéletben terjedni kezdett a hír, hogy a fiktív állásajánlatokkal valójában csak a jelentkezők személyes adatait akarták megszerezni. Némelyek alighanem jóhiszeműen asszisztáltak az akcióhoz, maguk is elhitték, hogy tényleges munkalehetőséget hirdetnek: volt, aki kiszállt a toborzásból, amikor arra a következtetésre jutott, hogy átverés zajlik.
Lakatos Oszkár, az ORÖ megbízott elnöke – bár vannak konkrét információi a feltételezett „elkövetői körről” – jogi megfontolásokból ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a rendőrségen személyes adatokkal való visszaélés miatt. Lőcsei Lajos, a Momentum roma parlamenti képviselője a paksi munkaerő-toborzás ügyében írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péterhez, azt tudakolva a külügyminisztertől, van-e tudomása a feltételezhetően jogellenes tevékenységről, milyen intézkedéseket hozott, vagy milyen lépéseket készül tenni a történtek kivizsgálása érdekében. Lőcsei Lajos az ügyészségen tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. Szerinte is felmerülhet annak a gyanúja, hogy arra nem jogosult személyek visszaélésszerűen, jogalap nélkül személyes adatokat gyűjtenek, kezelnek, illetve felhasználják azokat.
A közösségi médiában megjelent hozzászólások szerint a munka reményében az észak-keleti régióból is rengeteg roma elküldte a személyes adatait. Lakatos Oszkár arról számolt be lapunknak, hogy úgy tudja, a jelentkezők száma elérheti a 10-15 ezret.
Az ORÖ megbízott elnöke reméli, a hatóságok pontosan felderítik majd, hogy a feltételezett elkövetők mit akartak kezdeni az adatokkal. Lakatos Oszkár általánosságban több lehetőséget is említett. Ezek közül a leginkább kézenfekvő: a személyes adatok értékesek lehetnek a költségvetési támogatások lenyúlására szakosodott kamupártoknak, amelyek maguktól képtelenek lennének elegendő aláírást összegyűjteni ahhoz, hogy elinduljanak a parlamenti választáson. (Népszava)