Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Sakkban tartva: Izrael évtizedes nyomás alatt

Külföld
2023.10.22.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
25

2023 október 7-én újabb arab-izraeli konfliktus robbant ki, amikor a Hamasz radikális katonai szárnya átfogó támadást indított a zsidó állam ellen.

Az akció a meglepetés erejének köszönhetően sikeresen áttörte a Gázát elzáró izraeli határkerítést, sőt komoly veszteségeket is okozott Izraelnek, mind civil, mind katonai oldalon. Habár Izrael az egyik legkorszerűbb és legfelkészültebb haderővel, illetve hírszerzéssel rendelkezik, a Hamasz akciója rámutatott, hogy a szomszédos országokkal ápolt kapcsolat egy megkerülhetetlen kérdés. Különösen akkor, amikor a térséget meghatározó hatalmak, mint az Egyesült Államok, Oroszország, Irán és Törökország is állást foglal a konfliktusban.

Az izraeli-arab ellentét igencsak mélyreható, hosszú történelmi előzménnyel bír. A hidegháború során a két globális hatalom is állást foglalt a konfliktussorozatban. Míg Washington a zsidó államot támogatta, addig Moszkva az újból létrejövő arab koalíciók mellett tette le voksát. A szovjet álláspont azért is rendkívül érdekes, mivel Izrael létrejöttekor a munkáspárti Mapaj párt, Ben Gurion vezetésével, munkáspárti/baloldali szereplőként jelent meg a Közel-Keleten. Ennek ellenére Izrael egyre inkább a Nyugat felé orientálódott. Válaszul a Szovjetunió a dekolonizáció során függetlenedésüket elnyerő Egyiptom, Szíria és Irak pártfogójává vált.

Az újonnan felsorakozó arab koalíció többször próbálta meg a zsidó államot a "tengerbe szorítani".

Az arab szocializmus központjának otthont adó Kairó vállalta magára a zsidó állammal szembeni szövetség vezetését. Így került az igencsak karizmatikus Nasszer a képbe. Egyiptomot 1956-ban a szuezi csatorna államosítása utána létrejött brit-francia-izrael együttműködés győzte le. Mondhatni, már ekkor látszódott Tel-Aviv felkészültsége, igaz ehhez jelentősen hozzájárultak a nyugati hatalmak, főleg a fegyverzet kérdését illetően. A későbbiekben Izrael számára alapvető problémát jelentett, hogy míg a volt európai gyarmattartó hatalmak kiszorultak, addig az arabokat támogató Moszkva befolyása megerősödött. A geopolitikai nyomás csak fokozódott, a Nasszer által vezetett arab koalíció (Egyiptom, Jordánia, Szíria, Irak) pedig Palesztina felszabadítását hangoztatta. Az 1967-es hatnapos háború során Izrael egy rendkívül precízen megtervezett preventív csapással megverte az ellenséges koalíciót. Megszállta a Sínai-félszigetet, továbbá a stratégiai fontosságú szíriai Golán-fennsíkot.

A válság kezdete bebizonyította, hogy Izrael számára a geopolitikai kitettsége rendkívül komoly kihívást jelent. Sőt egy ilyen koalíció, maga az állam létét veszélyezteti.

Az 1973-as arab „visszavágás” megerősítette, hogy Tel-Aviv számára diplomáciai úton előbb vagy utóbb, de meg kell egyezni az arab államokkal.

Igaz, Izrael eddig mindig képes volt katonai úton győzelmet aratni az arab koalíciók felett. Az 1973-as háború is hasonlóan ért véget. A 2023-as Hamasz támadásához hasonlóan, a koalíciós felek Jom Kippur ünnepén támadtak a zsidó államra. Habár Izrael győztesként jött ki a háborúból, az egyértelműen látszott, hogy diplomáciai megoldás nélkül az állandó krízisek szinte borítékolhatók. Ezért is volt elképesztő siker az 1978-as Camp David-i megállapodás, ahol Kairó, mint első arab állam elismerte Izrael létét Palesztina mellett. Itt nyertes volt Izrael, az ő patrónusa, az Egyesült Államok, és az eddigi „kemény” politikáját felhagyó Egyiptom is.

Habár azt fontos kiemelni, hogy Egyiptom, Anvar Szádát vezetése alatt valóban változtatott eddigi zsákutcás külpolitikáján; a muzulmán világ nem követte példáját. Sőt, fel is függesztették Egyiptom tagságát az Arab Ligában Izrael elismerése miatt.

Az Egyiptommal fennálló viszony ma is kettős. Ugyan a két ország vezetése hivatalosan felvett diplomáciai úton kommunikál egymással, a palesztin kérdés a mai napig beárnyékolja a két állam kapcsolatát. Ráadásul az Arab Tavasz idején megerősödött iszlamizáció csak rontott a helyzeten. Izrael szerencséjére az egyiptomi hadsereg, 2014-ben Fattáh esz-Szíszi vezetésével átvette a hatalmat, így a szomszédos „egyiptomi fronttal” nem kell számolni Tel-Avivban.

Az Egyesült Államok 2020-ban próbálkozott rendezni a közel-keleti kérdést. Az Ábrahám-megállapodások során újabb országokat sikerült rávenni Izrael elismerésére. Így Marokkó, Szudán, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is felvette a diplomáciai kapcsolatot Tel-Avivval.

Izrael számára ugyanakkor több fenyegetés is fennmaradt: a Golán-fennsík annektálása után Szíria, az Irán által támogatott libanoni székhelyű Hezbollah, a palesztinok deprivált helyzete miatt egyre népszerűbb Hamasz. A probléma nemcsak az, hogy Izraelnek több fronton kell katonailag helyt állnia egy esetleges összecsapás során, hanem, hogy a regionális muzulmán szereplők egyértelműen Izrael ellenesek. Vagyis diplomáciai megoldás nélkül ezen konfliktusok nem zárhatók le ténylegesen. Egyiptom példája ezt kifejezetten igazolja. Míg az Emírségekkel ápolt kapcsolat a kétoldalú gazdasági prosperitás egyik ékes példájává vált.

A válság akkor tetőzik a térségben, amikor az egyik radikális iszlamista szervezet (Hamasz, Hezbollah, stb…) és Izrael között kiújulnak a fegyveres összecsapások, ráadásul valamely regionális hatalom is belép a konfliktusba. Ez a veszély most is fennáll, méghozzá Irán képében.

A közel-keleti helyzet jelenlegi állapota rendkívül súlyos. Egyik részről a Hamasz által végrehajtott terrorakció arra ösztökéli az izraeli vezetőket, hogy kemény választ adjanak a palesztin terrorszervezetnek. Másik részről a muzulmán államok összezárása egy esetleges izraeli kemény akció során borítékolható. Nem beszélve arról, hogy a városi harcok a legvéresebbek. Így egy esetleges izraeli katonai bevonulás során jelentős veszteségekre lehet számítani, mind az izraeli erők, mind a palesztin lakosság részéről.

I have come to Israel with a simple message:

You are not alone.

As long as the United States stands – and we will stand forever – you will not be alone.

— President Biden (@POTUS) October 18, 2023

Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden éppen ezért is látogatott el Benjámín Netanjahuhoz, hogy kimutassa szövetséges attitűdjét. Washingtonnak nem áll érdekében egy új front megnyitása, így ennek elkerülése érdekében több erődemonstrációt is tartott. Természetesen ez egy üzenet a térség Izrael ellenes erőinek. Viszont a demokrata vezetés próbálta csillapítani az izraeli kormányt a tervezett Gáza ellenes művelettel kapcsolatban. Ugyanis, ha rengeteg gázai palesztin civil halna meg a művelet során, akkor a 2020-ban indított békefolyamat biztosan megállna.

Így mondhatni az egész Közel-Kelet áldozatul eshet a belpolitikai szereplők nyomásának. Míg Izrael „bosszúvágyát” a Hamasz támadása válthatja ki, addig a muszlim államok gondolkodását a palesztin áldozatok ügye változtathatja meg.

A nagyhatalmi súlypontok változása is kézzelfogható. Washington a növekvő kínai fenyegetés hatására erőforrások átcsoportosítása mellett döntött, méghozzá a közel-keleti status quo rovására. Az amerikai döntés pedig pont olyan hatalmaknak ad további teret, mint Irán, Izrael legjelentősebb kihívója. Nem beszélve, arról, hogy a Teherán és Rijád közötti komoly ellentétek csökkentése Pekinghez köthető. Amerika kiszorulása a térségből pedig igencsak kellemetlen Netanjahu számára, hiszen Washington segítsége nélkül nincs lehetőség az arabokkal létrejött megegyezések folytatására. (Danube Institute)

Címlapkép forrása: Danube Institute
palesztinok
 terrortámadás
 IZRAEL
 Benjamin Netanjahu
 HAMÁSZ
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.10.22. - 07:11
25
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Amerikában betiltották, nálunk viszont kapható

    Amerikában betiltották, nálunk viszont kapható

  • A hármas típusú diabétesz a MODY, a gyerekeket és a fiatalokat érinti

    A hármas típusú diabétesz a MODY, a gyerekeket és a fiatalokat érinti

  • Meghosszabbították a Nobel-békedíjas iráni nő börtönbüntetését

    Meghosszabbították a Nobel-békedíjas iráni nő börtönbüntetését

  • Mit akar Izrael a gázai palesztinokkal?

    Mit akar Izrael a gázai palesztinokkal?

  • Hetes cikk szerinti eljárás

    Hetes cikk szerinti eljárás

  • Donald Trump megnyerte az első republikánus előválasztást

    Donald Trump megnyerte az első republikánus előválasztást

  • A buszvezetők többsége aláírta, jöhet az újabb Volán-sztrájk

    A buszvezetők többsége aláírta, jöhet az újabb Volán-sztrájk

  • Az 50 legjobb magyarországi gimnáziumba szinte kizárólag gazdag szülők gyerekei járnak

    Az 50 legjobb magyarországi gimnáziumba szinte kizárólag gazdag szülők gyerekei járnak

  • Egy elfeledett konfliktus Európa határán: a transznyisztriai helyzet megoldása továbbra is várat magára

    Egy elfeledett konfliktus Európa határán: a transznyisztriai helyzet megoldása továbbra is várat magára

  • Újabb milliárdok érkeztek Brüsszelből

    Újabb milliárdok érkeztek Brüsszelből

  • Fekete lyukakat rejt a Nap belseje?

    Fekete lyukakat rejt a Nap belseje?

  • Elmondta a Radnóti Színház igazgatója, hogy miért nem vették fel portásnak Galkó Balázst

    Elmondta a Radnóti Színház igazgatója, hogy miért nem vették fel portásnak Galkó Balázst

  • Betilthatják az AfD-t? – egyre erősebb a német párt támogatottsága

    Betilthatják az AfD-t? – egyre erősebb a német párt támogatottsága

  • Rendesen alultervezte a kormány a 2023-as költségvetést

    Rendesen alultervezte a kormány a 2023-as költségvetést

  • Negyvenezer forint pluszkiadást jelent egy átlagautósnak az üzemanyag jövedéki adójának emelése

    Negyvenezer forint pluszkiadást jelent egy átlagautósnak az üzemanyag jövedéki adójának emelése

  • Közöny vagy empátia? Hogyan reagálunk a világ borzalmaira

    Közöny vagy empátia? Hogyan reagálunk a világ borzalmaira

  • Novák Katalinnal találkozott Karsai Dániel és kért tőle valamit

    Novák Katalinnal találkozott Karsai Dániel és kért tőle valamit

  • Hullámvasútra ül az időjárás

    Hullámvasútra ül az időjárás

  • 14 éve nem történt ilyen a készpénzzel Magyarországon

    14 éve nem történt ilyen a készpénzzel Magyarországon

  • Bayer Zsolt: "Toroczkai László magyar-e, avagy csak egy lumpenprolikat hergelő lumpenproli"

    Bayer Zsolt: "Toroczkai László magyar-e, avagy csak egy lumpenprolikat hergelő lumpenproli"

  • Összeomlott a napelemes pályázat honlapja és az ügyfélkapu is, az Energiaügyi Minisztérium külső problémát emleget

    Összeomlott a napelemes pályázat honlapja és az ügyfélkapu is, az Energiaügyi Minisztérium külső problémát emleget

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element