Megnyílt Budapesten a John Sadovy képeiből készült kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Az 1956-os forradalom eseményeit megörökítő világhírű fotóriporter munkáiból ez az első ilyen tárlat. A megnyitón Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája a Szovjetunió létrejötte volt.
Minden percben számos színes fénykép készül a világban, amelyek központi témája az emberi szenvedés, a kilátástalanság vagy a düh – ezekkel a gondolatokkal kezdte megnyitóbeszédét az Országgyűlés elnöke, Kövér László 2023. október 20-án a Magyar Nemzeti Múzeumban. A fővárosban John Sadovy fotóriporter munkáiból nyílt tárlat, amely az 1956-os forradalom eseményeit mutatja be különleges, emberközeli formában.
Feláldozni Magyarországot
Az Országgyűlés elnöke – noha egy-egy ponton kitért a kiállításra is és annak jelentőségére is – elsősorban arról beszélt a jelenlévők előtt, hogy miben lenne más a világ, ha sosem lett volna kommunizmus, ha a bolsevizmus nem erősödik meg, és hogy Magyarország és a Nyugat is mennyivel jobb helyzetben lenne geopolitikailag és gazdaságilag. Kövér László így fogalmazott:
Mi, magyarok úgy gondoljuk, hogy a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája a Szovjetunió létrejötte, azaz a történelmi, keresztény Oroszország bolsevik lázadása volt [...] Ha nincs kommunizmus, akkor 1947-ben Magyarországot Európa többi kis államával, például Csehszlovákiával együtt a Nyugat cinikusan nem löki a Szovjetunió karjaiba, azaz több mint negyven esztendőre nem áldoznak fel minket és sorstársainkat a nyugati világ biztonságának és jólétének oltárán.
A politikus beszédében „napjainkban tomboló nyugati kulturális marxizmusról” is beszélt, és hogy Európa a geopolitikai változások „magatehetetlen elszenvedője”. Arra is kitért, hogy a kommunizmus és bolsevizmus miként szakította ketté Európát, s mennyivel lehetne erősebb a kontinens, ha ez a belső ellentét nem létezne. Elnyomó erőkről is beszélt, amelyek a tagállami szuverenitást fenyegetik.
A kiállításmegnyitón megszólalt a Magyar Nemzeti múzeum főigazgatója, L. Simon László is, valamint a kiállítás létrejöttében közreműködő Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, Földváryné Kiss Réka és a tárlat egyik kurátora, John Sadovy idősebbik lánya, Yvonne Sadovy.
Ellenforradalom, vagy szabadságharc?
L. Simon László azzal kezdte beszédét, hogy kiemelte, többek közt azért is fontos a 2023-as John Sadovy-kiállítás, a fotóriporter munkássága, mivel hosszú ideig
AZT HAZUDTÁK AZ ’56-OS ESEMÉNYEKKEL KAPCSOLATBAN, HOGY EZ ELLENFORRADALOM VOLT, MIKÖZBEN A MAGYAR NEMZET EGYIK LEGJELENTŐSEBB SZABADSÁGKÜZDELMÉRŐL VAN SZÓ.Földváryné Kiss Réka az 1956-os események történelmi hátteréről mesélt, a forradalom-ellenforradalom megítélésről. Ennek kapcsán emelte ki a külföldi sajtó, első helyen John Sadovy munkásságának jelentőségét, aki nagyban hozzájárult ahhoz, hogy valós képet kapjon a világ az októberi eseményekről.
Noha Sadovy nem volt jelen a forradalom minden fontos pillanatánál, a nemzetközi sajtó pedig sokszor a Köztársaság téri kivégzésekről készült képeket, a tűzharcok áldozatairól készült fotográfiákat részesítette előnyben, a fotóriporter munkáiban ugyanúgy lencsevégre kapta a mindennapi pillanatokat, az átlagemberek félelmeit, bánatát, a rommá lőtt várost is.
ERRŐL BESZÉLT MEGNYITÓBESZÉDÉBEN JOHN SADOVY LÁNYA IS, YVONNE SADOVY, AKI ELMONDTA, HOGY ÖRÜL A KIÁLLÍTÁSNAK, AMELY VÉGRE EGY TELJESEBB KÉPET FEST APJA MUNKÁSSÁGÁRÓL.Bár John Sadovy sosem mesélt részletesen a fotókról lányainak, amikor felnőttként megértették munkáinak jelentőségét, testvérével arra törekedtek, hogy ezeket újból a világ elé tárhassák, itt, Budapesten is. A John Sadovy képeiből összeállított kiállítás 2023. október 21. és december 10. között tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Index)
