Fűtés nélkül nem tart ki a speciális fóliából álló, több milliárdért elkészült tetőszerkezet.
– Hiába kezdődött el a fűtési szezon, az évek óta félkészen álló Biodóm temperálását nem kezdték el és ezen a télen nem is fűtik majd. A Fővárosi Önkormányzat mostantól nem fizeti a Biodóm számláit – válaszolta a a Népszava kérdésére Bősz Anett. A kultúráért felelős főpolgármester-helyettes szerint a városvezetés többször elmondta, hogy a kormány által egyre szorosabbra húzott pénzügyi satuban nem tudja fedezni a félkész létesítmény fenntartási költségeit. Eddig halogatta ezt a végső lépést, de most már nincs hová hátrálni.
A Fővárosi Állat és Növénykert (FÁNK) összesítése szerint csak 2022 novembere és 2023 májusa között több mint félmilliárd forintot emésztett fel a Biodóm csökkentett üzemmódú fenntartása. Ebből a személyi kiadások 119 milliót, a dologi 348 milliót, míg az egyéb – felhalmozási – kiadások 18 milliót tettek ki, a járulékok további 40 millió forinttal terhelték a fővárosi költségvetést – sorolta a kiadási tételeket Bősz Anett, aki azt is hozzátette, hogy az állatkert vezetése engedélyt kapott a félkész létesítmény hasznosítására, például koncertek, konferenciák, filmforgatás vagy éppen kórusverseny helyszíneként. Ám ebből nem jött be több 36 millió forintnál, így a fenntartó fővárosi önkormányzatnak havi 50-53 milliót kellett költenie a Biodómra.
A városvezetés már tavaly jelezte, hogy
gyorsan eljöhet az a pillanat, amikor a városvezetésnek döntenie kell: az idősotthonait, szociális intézményeit fűti, működteti vagy egy üres, hasznavehetetlen építményre költ. Idén nyár elején a főpolgármesteri kabinet úgy döntött, hogy nem költ a továbbiakban az állam által megrendelt és finanszírozott, de be nem fejezett beruházásra
– magyarázta Bősz Anett, aki nem tagadta: „ a fővárosi állatkert további szakmai fejlődését, ismeretterjesztést páratlan módon segítené, a fővárosiak számára különleges élményt nyújthatna az eredetileg elképzelt pompájában megnyíló Biodóm. A végletekig kivéreztetett fővárosnak azonban nincs forrása a befejezésre és most már a beláthatatlan ideig húzódó fenntartásra sem”.
A befejezés költségét az önkormányzati választások után 13-17 milliárdra becsülték, de városvezető szerint ennek a többszörösére, nagyságrendileg 60 milliárd forintra lenne szükség a létesítmény berendezéséhez, állatokkal, növényekkel való benépesítéséhez. „Ennyi pedig láthatóan nem csak a főváros kasszájában, de az erősen forráshiányos központi költségvetésben sincs erre” – tette hozzá a főpolgármester-helyettes, aki fontosnak tartotta hozzátenni:
a három ember közül, aki annak idején döntött a Biodómról, már csak egy maradt a posztján: a miniszterelnök.
Persányi Miklós már nem az Állatkert igazgatója és Tarlós István sem főpolgármester többé. A kormányt súlyos felelősség terheli a beruházás félbehagyásáért, jelenlegi hányatott sorsáért. Nem a főváros ítélte pusztulásra a létesítményt”.
Bősz Anett ugyanakkor nem tagadta, hogy a hatalmasra fújt városligeti buborék megtartásához mindenféleképpen szükség van egy minimum hőfokra. Ha nem temperálják az épületet, akkor a tetőszerkezet tetején lévő, kívülről is látható háromszögek egyszerűen összeesnek, a tető beázik. A fóliapárnák között nincs két egyforma darab. Egyetlen háromszög ára 6 millió forint körül mozog. A Biodóm speciális tetőszerkezete 1505 tartószerkezeti acélrúdból és 539 szerkezeti csomópontból áll, amelyek összesen 964 háromszögletű mezőt fognak közre. Ezekben az egyenként 18-20 négyzetméteres mezőkben vannak a háromrétegű különleges fóliapárnák. A fóliamembrán felülete összesen 19.696 négyzetméter. Csak a fólia pótlása többmilliárdos tétel lenne.
A félkész létesítménnyel valamit kezdeni kellene – ismerte el Bősz. A korábbi állatkerti főigazgatói pályázatra érkezett pályaművek többsége is tartalmazott az eredeti funkcióhoz közelítő hasznosítási ötletet, amellyel bevételtermelővé lehetne tenni az egyelőre üres betonteknőt, hogy legalább nullszaldóssá tegyék a fenntartását. A jelenlegi állatkerti vezetés kreatív módon próbálkozott is némi bevételre szert tenni, de ez már nem elég.
A szűk költségvetési mozgástér lelassította az állatkert gazdasági társasággá alakításának folyamatát is, amivel a létesítményt anyagilag függetlenítenék a fővárosi önkormányzattól. Ez nagy holt tehertől szabadítanák meg az intézményt, amely jelenleg úgy működik, mint amikor egy elefántot küldenek egy csupa gepárdból álló futóversenyre. A részvénytársasági forma felgyorsíthatná a folyamatokat, nem oszlanának meg a felelősségi körök, segítené a FÁNK saját lábra állását és a hatékonyabb működést. Nem véletlen, hogy a fővárosi állatkert az egyetlen, amely költségvetési intézményként működik a hazai intézmények közül – mutatott rá Bősz Anett.
Az átalakítás azonban akkor is több tízmilliós költséggel jár, ha az állatkert az eljárás számos elemét házon belül oldja meg. Így készül a vagyonleltár, a könyvvizsgálói és vezetői összefoglaló. Az általános spórolás jegyében az erre költhető fővárosi forrás is csökkent, így az új cég várhatóan 2025 januárjában indulhat csak el.
Pannon őstenger helyett üres betonteknő
A Pannon ősvadon részeként megvalósuló két hektáros Biodóm az eredeti elképzelés szerint egy különleges fényáteresztő fóliával fedett, nagy belmagasságú – átlagosan 20, de helyenként 40 méteres – szubtrópusi csarnok állatokkal, növényekkel, akváriummal, amelyet további 1,5 hektáron állatkifutók vennének körül.
Az eredetileg három különböző méretezéssel elkészült tervek közül a visszaemlékezések szerint Orbán Viktor miniszterelnök választotta ki a legnagyobbat. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektre eredetileg 15,7 milliárd forintot szántak, de ennyiért nem találtak rá kivitelezőt. Végül a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és az annak tulajdonában lévő Vilati Szerelő Zrt. alkotta konzorcium vállalta el a feladatot. Az akkor 44 milliárdra emelkedő árat a kormány még hajlandó volt kifizetni, de 2019-ben Persányi Miklós, az állatkert akkori igazgatója már hiába kért további 22 milliárdot a befejezéshez. A Biodóm átadását eredetileg 2017-re ígérték, ám az építkezés akkorra el sem kezdődött. Az ellenzéki városvezetés által megrendelt 2020-as állapotjelentés szerint a létesítmény félkész, ráadásul az előírt üzempróbákat nem megfelelő módon, vagy egyáltalán nem folytatták le. Így nem tudható, hogy a beépített rendszerek valóban előírásszerűen működnek-e. A kivitelezői garanciák a sokszoros szerződésmódosítás és a késlekedő befejezés miatt egyáltalán nem vagy csak részben érvényesíthetőek. A beépített anyagok ráadásul gyorsan avulnak. A Biodóm tetején lévő teflonfólia vállalt élettartama például 25-50 év megfelelő karbantartás esetén.
Hullámvasút vakvágányon
Az 1922-ben épült, műemléki oltalom alatt álló hullámvasutat azzal az ígérettel zárták le a 2015 végén, hogy három év múlva újra megnyitják. 2020-ban 1,1 milliárdra becsülték a felújítás költségét, ami ma már a duplája is lehet. Ennek oka a speciális fa- és a felhúzószerkezet és a műemléki jelleg megőrzésének kívánalma. Az Állatkert is motivált a felújításban, hiszen a nosztalgia és a hullámvasút népszerűsége tovább növelné a FÁNK látogatóinak számát, de erre most nincs keret. Így továbbra sem tudható, mikor ülhetünk fel rá. A hullámvasutat utoljára 1971-ben újították fel a Hungária körút építésekor, azóta csak az elkopott részeket cserélték, illetve a karbantartást végezték el. 2013-ig a Vidámpark részeként működött, majd a Hol nem volt park részeként. 2014-ben összesen 172 ezren ültek fel a hullámvasútra, ami nagyjából tízezer körnek felel meg, ami nem kevesebb, mint a transzszibériai vasútvonal teljes hossza.
A látogatószám 2017-ben – a Holnemvolt Vár megnyitása előtt - 2010 óta nem látott mélységbe süllyedt, alig 876 ezren váltottak jegyet az állatkertbe, amit akkor az időjárási anomáliákkal magyaráztak. 2018-ban az új attrakcióként megnyitott meseparkkal 925 ezerre tornázták fel a látogatószámot. A járvány újfent bedöntötte a számokat, de tavaly ismét 1 millió fölötti látogatót könyvelhettek el.
(Népszava)
