A jogszabály szövege és tervezett elfogadásának módja egyáltalán nem felel meg a vállalt feltételeknek.
Bár az Orbán-kormány másokat vádol a pedagógus-béremelés késleltetésével, valójában a státusztörvény elfogadása miatt eshet kútba az életpályamodell, amelyet EU-s forrásokból akarnak finanszírozni.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében hangsúlyozza: ha Magyarország részesülni akar a fejlesztési pénzekből, a kormánynak be kell tartania a saját maga által vállalt feltételeket, vagyis nem hozni alapjogsértő törvényeket, és valódi társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie a jogalkotást. A státusztörvény esetén egyik feltétel sem teljesül.
A jogszabály péntekre tervezett elfogadása mind az érdemi egyeztetés hiánya miatt, mind az Európai Unió Alapjogi Chartájába ütköző tartalma miatt az uniós finanszírozás elvesztését jelentheti
– írja a TASZ.
Már a törvény elfogadásának módja is problémás
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) egy megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között, több mint 1000 milliárd forint EU-s fejlesztési forrás elköltéséről. Ennek a pénznek a döntő többségét a közoktatásra tervezi költeni a magyar kormány. Az Európai Unióval folyó, jogállamisággal kapcsolatos vitákhoz kapcsolódva az EFOP Plusz rögzíti, hogy a program keretében Magyarországnak maradéktalanul be kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Ez a vállalás úgynevezett „horizontális feljogosító feltétel”, teljesítésének elmulasztása a finanszírozás felfüggesztését vonja maga után.
A státusztörvény azonban számos ponton ellentétes az Alapjogi Chartával, a javaslat rendelkezései sértik, illetve veszélyeztetik
- a gyermekek mindenek felett álló érdekét és gondoskodáshoz való jogát,
- az oktatáshoz való jog részét alkotó tanszabadságot,
- a tanulók és szüleik magánélethez való jogát,
- a pedagógusok mint munkavállalók jogait,
- és ellentétes a foglalkozás szabadságának, a tisztességes és igazságos munkafeltételeknek, a tulajdonhoz való jognak és a diszkriminációtilalomnak követelményeivel.
Az Orbán-kormány azt is vállalta, hogy nem vezet be egyoldalúan a pedagógusok szakmai autonómiáját csökkentő, munkaterheiket növelő szabályokat, hanem egyeztet és konszenzusra törekszik a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel. A státusztörvény szövege és tervezett elfogadásának módja egyáltalán nem felel meg ezeknek a vállalásoknak, így az EU már önmagában ezért is visszatarthatja a pedagógusok béremelésére szánt pénzeket.
Több szervezet is beállt a kezdeményezés mögé
A TASZ közleményéhez 21 szervezet (Levegő Munkacsoport, Hívatlanul Hálózat, Magyar Anyák, Pedagógusok Szakszervezete, Szülői Összefogás, Civil Kollégium Alapítvány, Ökotárs Alapítvány, Amnesty International Magyarország, Padtársak Miskolc közössége, Egységes Szülői Front - Szeged, aHang, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Motiváció Oktatási Egyesület, Pedagógus Egység, Romaversitas, Hálózat a Tanszabadságért, Civil Közoktatási Platform, Magyar Európai Nők, Egységes Diák Front, Civil Bázis, Nyomtass te is!) csatlakozott.
Úgy vélik, hogy az szolgálná a pedagógusok, a diákok, a szülők, illetve az egész társadalom érdekét, ha a kormány visszavonná az EU-felé tett vállalásokkal ellentétes a javaslatot. „A szervezetek továbbra is arra kérik a kormányt, hogy az érintettek érdemi bevonásával kezdjen átfogó oktatási reformba, hiszen a ma osztálya a holnap országa” – írták.
Rétvári Bence és a Belügyminisztérium korábban többször is azt hangsúlyozta, hogy a Magyarországnak járó uniós források felhasználásával emelnék meg a pedagógusok átlagbérét. A belügyi tárca pedagógusnapi közleményében úgy fogalmazott, a béremelést eddig is csak az késleltette, hogy az Európai Unió húzza az időt, és nem fizeti ki a pénteket.
Múlt héten lapunk is beszámolt arról, hogy kedden, éjszaka fél tizenkettő körül került fel a parlament honlapjára a pedagógusok új jogállásáról – címe szerint az új pedagóguséletpálya-modellről – szóló törvényjavaslat, amit a Belügyminisztérium (BM) dolgozott ki, de Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be. Pintér Sándor belügyminiszter a tervezet „előadójaként” van feltüntetve. A dokumentumban több meglepetés volt, legalább 20 pontról nem is szóltak a tanároknak, és a szakszervezetek is élesen bírálták a tervezetet. (Népszava)
