Mit tudtunk meg az Orbán-rendszerről az elmúlt két napban?
Tízmilliárdos állami források áramlása magánzsebekbe, privát cég üzletéről tárgyaló Orbán Viktor, népszerű módszer pénzútvonalak elrejtésére – az elmúlt két napban három tényfeltáró cikk jelent meg a Direkt36-tól, a G7-től és a Válasz Online-tól, amelyek részletgazdag betekintést adnak az Orbán-rendszer pénzügyi működésébe. Az alábbiakban összefoglaljuk az öt legérdekesebb újdonságot.
Magáncég nevében tárgyaló miniszterelnök: újszerű, hogy az állam nemcsak tízmilliárdos forrásokat juttat egy magáncéghez, hanem maga Orbán Viktor egyengeti az útját, sőt, tárgyal a nevében.
- Orbán – aki rendszeresen hangoztatja, hogy nem foglalkozik üzleti ügyekkel – a Direkt36 forrásai szerint 2021-ben Londonban hosszasan győzködte egy befektetési alap képviselőit, hogy adjanak el egy céget a közpénzekből kitömött 4iG-nek. A találkozó fordulópontot hozott, a felvásárlás még abban az évben le is zárult.
- Orbán már Angela Merkellel is tárgyalhatott a 4iG érdekében a cikk alapján, ugyanis kettejük 2019-es alkuja ágyazhatott meg annak, hogy a Rheinmetall a 4iG befektetője legyen, cserébe azért, hogy megjelenhessen Magyarországon a legnagyobb német fegyvercég.
Névleges pozíciók: ismert milliárdosokról keletkezett az a látszat, miszerint nem ellenőrzik teljes mértékben a névleg hozzájuk tartozó vagyont – legalábbis kívülről nézve megmagyarázhatatlan módon tízmilliárdos nagyságrendben utalnak el osztalékokat, akár Orbán Viktor családja felé.
- Korábban a G7 bemutatta, hogy a hetedik leggazdagabb magyartól, Jellinek Dánieltől 27 milliárd forint áramlott Tiborcz István felé. Jellinek azóta sem adott erre magyarázatot. A Válasz Online most pedig azt írta meg, hogy a szintén a száz leggazdagabb magyar közé tartozó Balázs Attila környékéről – akinek cégei jelentős állami megrendeléseket kapnak – 11 milliárd forint folyt Tiborcz ismerőséhez.
- Ahogy most a Direkt36 megírta, az ugyancsak a leggazdagabb magyarok közé sorolt Jászai Gellért, a 4iG elnöke ugyan azt állítja magáról, hogy ő a cég többségi tulajdonosa, az eddig az ő érdekeltségébe sorolt és jelenleg a 4iG közel 40 százalékos tulajdonosaként számontartott magántőkealapba az állam tette be a pénz túlnyomó részét, összesen 72 milliárdot.
A telekommunikáció szerepe: a kormány 2010-es hatalomra kerülése óta próbált nagyobb befolyást szerezni a távközlési piacon. A Direkt36-nak nyilatkozó volt vállalati vezető szerint kormányzati körökben azt hiszik, hogy a külföldi kézben lévő „telkócégek egyszerűen megfigyelik őket és bármilyen magyar állampolgárt, adatokat gyűjtenek és továbbítanak”.
- A forrás szerint az a logika vezérli Orbánt és környezetét, hogy a távközlési piacon való terjeszkedés lehetőséget ad nekik is a nagy tömegű információgyűjtésre. Másrészt azt gondolják, hogy „ha mi kontrolláljuk az információs hálózatokat, akkor azt nem tudják mások ellenünk használni”.
- A közvetlen és közvetett állami szerepvállalás miatt egyre koncentráltabb a távközlési piac Magyarországon. A Digit bő egy éve vásárolta meg a 4iG, a Vodafone idén került a 4iG és az állam tulajdonába, a Yettelben szintén idén szerzett 25 százalékos tulajdonrészt az állam.
Vagyonfelhalmozás: a Válasz Online szerint a miniszterelnök vejéhez jóval magasabb vagyon köthető, mint az egyik gazdaglista által becsült 70 milliárd. A Tiborczhoz köthető üzleti kör előremenetele érdekében 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg az újság szerint.
- Ennek eredménye egy hatalmas, ágazatokon átívelő vállalatbirodalom ingatlan, pénzpiaci, szállítmányozási, vasbetongyártó, napelemparkos, hulladékgazdálkodási, informatikai, szépségipari érdekeltségekkel.
A rejtőzés egy eszköze: a G7 hétfői cikkében pedig azt mutatta be, hogy a kormányközeli milliárdosok körében milyen módszer lett az egyik legnépszerűbb a vagyonáramlás elrejtésére.
- Ez az osztalékelsőbbségi részvények alkalmazása, ugyanis az ilyen papírok tulajdonosai úgy tehetik el a profit nagy részét, hogy közben a vállalatnak csak egy alig látható hányadát birtokolják. A kisrészvényesek akár a profit 95-99 százalékát is megkaphatják, amivel elkerülhetik a feltüntetést a nyilvános adatbázisokban.
(Telex)
