Megbukott a „radikális kereszténység” Lengyelországban

Donald Tusk győzelmére már lehetett számítani a választás hajrájában, ám nem az volt a döntő, hogy mennyien szimpatizálnak az ország egykori miniszterelnökével, aki az Európai Tanács elnöke is volt. Orbán Viktor szövetségesei azért kényszerülhetnek ellenzékbe, mert a többségnek egyszerűen  elege volt a Jog és Igazságosságból. A kormánypárt fideszes mintára próbálta megnyerni a választást, de ebből a szavazók nem kértek. Az eredmény egyben azt is jelenti, hogy a magyar kormány az egyik legfontosabb küzdelmében maradhat szövetséges nélkül.

Hiába szerezte meg a legtöbb szavazatot a Lengyelországot nyolc éve kormányzó Jog és Igazságosság, az ellenzék képes volt koalíciót alkotni, és megszerezni a többséget: úgy néz ki, az erősen Európa-párti, konzervatív-liberális Donald Tusk lesz az ország régi-új miniszterelnöke a jelenlegi kormányfő, Mateusz Morawiecki helyett. A választásokkal együtt a kormánypárt népszavazást is kezdeményezett, többek között az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatár megemeléséről, a fehérorosz határon emelt acélkerítés lebontásáról és a menedékkérők elosztásáról szóló uniós javaslatról.

Ám az orbáni mintára megtartott referendumon csak a szavazók negyven százaléka vett részt (míg a választáson 73 százalék voksolt), így az érvénytelen lett. 

Kilógott a PiS lólába

A lengyel választásokról Bartha Dániel, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) elnök az rtl.hu-nak elmondta, hogy „a lengyelek kevésbé azért szavaztak az ellenzékre, mert annyira szeretik őket, inkább azért, mert annyira elegük volt a Jog és Igazságosságból”.

Szerinte nem volt nagy meglepetés, hogy az ellenzék meg tudta nyerni a választásokat. „Úgy tűnt, hogy az ellenzék megszerezheti a győzelmet, de a közvélemény-kutatások nagyon szoros eredményt jósoltak” – mondta. Úgy véli, különösen a kampányhajrában nőtt meg Tusk pártjának, a PO-nak az esélye, mivel jól mozgósítottak, jobban uralták a közbeszédet. A PiS utolsó lépései a választások előtt pedig „olaj voltak a tűzre”. Bartha hozzátette:

Úgy fogalmaznék: igazából nem az ellenzék nyert, hanem a kormánypárt vesztett.

És mik voltak pontosan azok a lépések, amikkel a PiS támogatókat vesztett a hajrában? „Sokkal láthatóbb és erőszakosabb a módszerük. Tulajdonképpen a magyar modellt használták, és megpróbálták lemásolni az itteni mintákat: ilyen volt például a népszavazási kezdeményezés, és annak látványos bukása. E mögött feltételezhető egy választói tudatosság, valamint az is, hogy az abban feltett kérdések ennyire provokatívak voltak”.

A nyilvánosság számára egyértelmű volt, mi a célja a népszavazásnak: az eset hasonló volt ahhoz, amikor korábban a legnagyobb lengyel olajtársaság által birtokolt regionális újságokban betiltották az ellenzék politikai hirdetéseit, mondván, hogy azok „baloldali értékeket” hirdetnek. Bartha azt mondta, hogy ezek

mind-mind olyan lépések voltak, amelyeket a lengyel társadalom többsége nehezen tudott elfogadni. Nagyon kilógott a lóláb, talán így lehet megfogalmazni, ami történt.

Arról is beszélt, hogy most „a radikális kereszténység bukott meg, pont azért, mert a PiS tájékán, ahol ezt a vonalat képviselik, volt pár szexuális botrány is, hasonlóan ahhoz, mint nálunk a Borkai-ügy”. Példának azt említi, amikor nemrég egy pap orgiát tartott a parókián, ahol egy szintén klérusbéli résztvevő túladagolta magát viagrával. Korábban a Guardian foglalkozott azzal hosszabb cikkben, hogy a lengyel katolikus egyház kiállása az extrém abortuszellenesség és a kormány autoriter politikája mellett számos fiatal választóba került a kormánypártoknak.

A társadalmat megosztják ezek a kérdések, és hiába katolikus a nép többsége, ezen kérdésekben ők sem tudnak egyetérteni. A konzervatív, keresztény politika önmagában viszont nem bukott meg, hiszen tulajdonképpen Tusk is ezt képviseli egy kicsit liberálisabb formában

– mondta Bartha. Szerinte éppen emiatt lesznek viták a koalíciós partnerek között, hiszen például az abortuszkérdés biztos, hogy hamarosan napirendre kerül. Az ellenzék győzelmével kapcsolatban ő még a civil társadalom szerepét emelte ki, akik magukra vállalták a társadalom mozgósításának szerepét, és az ellenzéki pártok között közvetítőként is működtek.

Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke szól támogatóihoz, a háttérben Mateusz Morawiecki miniszterelnök (b5) a lengyel parlamenti választások eredményváróján Varsóban 2023. október 15-én. Fotó: MTI / EPA / PAP / Pawel Supernak

Tusk egészen más utat választana, mint elődje

Mire számíthatunk Tusktól? Bartha Dániel, hasonlóan más szakértőkhöz, azt várja, hogy Magyarország és Lengyelország viszonyában változás lesz. A Tusk-kabinet egyik célkitűzése az ország ellen folyó jogállamisági eljárás lezárása. Hasonló eljárás Magyarországgal szemben is folyik, így ha a lengyel kormány tényleg el tudja érni a helyzet rendezését az EU-val, akkor az Orbán-kormány fontos harcban marad szövetséges nélkül. Addig azonban az valószínűbb, hogy Tusk és az EU között láthatunk majd súrlódásokat, ahogy rendezni próbálják a vitás kérdéseket.

Ahhoz, hogy a lengyel kormány radikális jogalkotási változásokkal elégítse ki az uniót, az Alkotmánybíróság és Andrzej Duda elnök aláírása is kell, tehát a PiS által uralt hivatalokon is át kell vinni a javaslataikat – ez nehéz lesz, így a helyzet rendezése elhúzódhat. Bartha szerint ugyanakkor 

Európának az az alapvető érdeke, hogy az új lengyel vezetés erős maradjon, és meg tudja tartani a hatalmat, hiszen egy EU-párti, kevésbé konfliktusos koalícióról van szó.

Különösen fontos lehet a jövőben a lengyel-német kapcsolatok javulása. Ez a kampányban is folyamatosan téma volt, amikor Tuskot a kormánypárt rendre azzal vádolta meg, hogy „német ügynök”. Több olyan kampányelem is volt, amely kifejezetten arról szólt, hogy „nem akarják engedni, hogy a németek beleszóljanak a lengyel politikába” – emlékeztetett Bartha.

Magyarországhoz hasonlóan szerinte Lengyelországban is hagyomány, hogy az állami cégek élére a kormánypárt mindig a saját, hűséges embereit nevezi ki. Éppen ezért már volt is szó arról a kampányban, hogy „ezeket az embereket Tuskék azonnal elbocsátják. Ők azt ígérik, hogy egy átlátható kiválasztási folyamat során neveznek ki embereket majd a pozícióikba” – mondta. Ezenfelül a PiS-hez tartozó médiumokat is megpróbálják megtisztítani a párt híveitől.

Viszont a fent említett alkotmánybírósági és elnöki hivatalt nem tudják kicsavarni a PiS kezéből, így az országnak a külpolitikában nehezebb lesz egyértelmű álláspontot kifejeznie.

Korábban, a választások előtt arról írtunk: Jaroslaw Kaczynski volt miniszterelnök pártját régóta azzal vádolják, hogy beavatkozik a bíróságok munkájába, a közmédiát pedig a párt szócsövévé alakítja, és felkorbácsolja a homofóbiát az országban.

Andrzej Duda lengyel elnök (j2) és a felesége, Agata Kornhauser-Duda szavazáshoz áll sorban a lengyel parlamenti választásokon Krakkóban 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről. - Fotó: MTI / EPA / PAP / Lukasz Gagulski

(rtl.hu)