Új-Zéland közelében a normálisnál több víz kerül a földkéreg alá.
Nagy mennyiségű vizet mutattak ki a szeizmikus mérések Új-Zélandtól keletre, a Csendes-óceán alatt. A mennyiségét tekintve tengerléptékű víz három kilométerre a kéreg alatt helyezkedik el, és valószínűleg jelentős szerepe van a környék földrengéseinek tompításában.
Új-Zéland egy törésvonalon helyezkedik el, ahol a Csendes-óceáni-lemez az Ausztrál–Indiai-lemez alá bukik. A kéreg mozgása itt úgynevezett lassú földrengésekkel jár, vagyis órákon és napokon át elnyúló földmozgásokat okoz, ami nem tévesztendő össze a szökőárakat okozó gyors és erős rengésekkel.
A tudomány már tudott róla, hogy a tengerek vize a kéreg alá kerül, és feltételezték, hogy a lassú földrengéseknek köze lehet a folyamathoz. A 3D szeizmológiai képalkotó módszerrel felfedezett víz az első közvetlen bizonyíték ennek létezésére.
Nem látunk elég mélyre, hogy pontosan megfigyelhessük, mi történik a törésnél, de azt látjuk, hogy a lejutó víz mennyisége jóval nagyobb a normálisnál
– magyarázta a kutatás szerzője, Andrew Gase, a Texasi Egyetem geofizikai intézete, az UTIG munkatársa. A Science Advancesben megjelent tanulmány adatait kihajózva, próbafúrásokat végezve gyűjtötték be a kutatók, maga Gase további mélyebb fúrások elvégzését javasolta a jelenség jobb megismerése érdekében.
Kékkel a szigetek alá bukó vulkáni fennsík - Fotó: Andrew Gase
A mélybe jutó vizet egy hatalmas vulkanikus terület alatt találták, amit egy Egyesült Államokhoz hasonló méretű lávafolyás hozott létre 125 millió évvel ezelőtt. Ez a valaha ismert egyik legerősebb vulkánkitörés volt, és több millió évig tartott. A vulkáni fennsík mélyén üledékrétegek alatt rejtőző vulkánokat vizsgálva Gase és kollégái megállapították, hogy a fúrással felszínre hozott minták térfogatának felét víz töltötte ki.
A normális óceáni kéregnek, amikor már 7-10 millió éves, sokkal kevesebb vizet kellene tartalmaznia
– mutatott rá a szakember.
A felfedezés azért jelentős, mert a tudósok szerint a víz nyomása fontos körülmény, ami lehetővé teszi, hogy a tektonikai lemezekben felgyülemlő feszültség energiája lassan és fokozatosan adódjon le. Ez úgy történhet, ha a törés alá bukó vízben gazdag üledék a kéreg alatt csapdába esik. Új-Zélandnál azonban nem ilyen üledék található, a kutatók szerint itt az ősi vulkanikus kőzeteket, átalakult kőzeteket immár agyagként nyeli el a törés.
A szakemberek szerint a legfontosabb, hogy a laboratóriumi kísérleteket és szimulációkat most már valódi adatok is igazolják, és úgy vélik, hogy ez a folyamat több helyen is hasonló módon megy végbe a törésvonalak mentén. (Index)
