A hiteladósok 40 százaléka tűnt el a bankfiókokból egy évtized alatt – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A korábban megégett ügyfelek kapcsán nagy kérdés, elég lehet-e a mostani kamatplafon arra, hogy az évtizedes negatív csúcsok után megforduljon a trend a lakáshitel-piacon, vagy még győz a bizalmatlanság.
Az elmúlt 10 évben korábban hitelezett lakossági ügyfelek több mint 40 százaléka eltűnt a piacról: míg 2013-ban a pénzintézetek több mint 5,5 millió lakossági hitelszerződést tartottak nyilván, addig idén június végén ez a szám nem érte el a 3,2 millió darabot - hívta fel a figyelmet Gergely Péter.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az, hogy közel 2,4 millióval kevesebb hitelszerződés van a piacon egyértelműen visszavezethető arra, hogy a 2008-as válság után a deviza alapú hitelekkel magukat megégető emberek sokkal megfontoltabbak lettek a hitelfelvétellel kapcsolatban. Ám ez a túlzott óvatosság visszaüthet most, amikor a kormányzat és a bankok hitel dinamikát növelő intézkedésekkel, így a kamatplafon bevezetésével igyekeznek visszahívni az ügyfeleket a lakossági hitelpiacra. A lakossági és a vállalati hitelezés beindulása fontos feltétele annak, hogy újrainduljanak a lakossági és a céges beruházások, ismét növekvő pályára kerüljön a fogyasztás.
Visszaesett hitelösszegek
A hitelezési probléma olyan szempontból nem látszik, hogy az egy hitelezett ügyfélre jutó átlagos hitelösszeg az elmúlt 10 évben közel két és félszeresére, 1,3 millióról 3,1 millió forint fölé emelkedett, ám BiztosDöntés.hu szakértője arra figyelmeztet, hogy a lakossági hitel dinamika megtorpanása már itt is jól látható. Miközben ugyanis a teljes hitelállományra vetített átlagos hitelösszeg az elmúlt egy évben már csak 8,7 százalékos növekedést mutatott, az újonnan folyósított hitelek esetében az év első nyolc hónapjában az átlagosan igényelt személyi kölcsön összege tíz százalékot meghaladó mértékben, 220 ezer forinttal 2,11 millió forintra esett.
A lakáshitelek esetében pedig az egy évvel korábbi 13,5 millió forint helyett idén már csak átlagosan 10,56 millió forint értékű hitelt vettek fel a családok, ami közel 3 milliós, több mint 22 százalékos visszaesést jelent. Ilyen szerény összegű hitellel utoljára 2020-ban érték be a hitelfelvevők – teljesen más ingatlanárak mellett – emlékeztet a szakértő.
A lakáshiteleknél kellett lépni
Gergely Péter szerint a kormányzat és a bankok megállapodása abból a szempontból teljesen érthető, hogy a fogyasztási hitelezésben már látszik az alagút vége. Az augusztusban folyósított 51 milliárd forintos személyi hitel kihelyezés 13 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti szinteket, a 24,5 ezerhez közelítő szerződésszám pedig ötödével magasabb, mint ahány személyi kölcsön kontraktusra szerződtek az ügyfelek 2022 augusztusában.
Ehhez képest a lakáshitelezésben az év első nyolc hónapjában 62,5 százalékkal kevesebb hitelt tudtak folyósítani a bankok, mint 2022 augusztusáig, a szerződések tekintetében pedig közel 52 százalékkal múlja alul a kontraktusszám a 2022-es év hasonló adatait. Hogy mennyire hiányoznak a szerződések a piacról, azt a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint mindennél jobban bizonyítja, hogy utoljára épp 10 éve volt ilyen kevés lakáshitel szerződés a magyar piacon, az MNB 2017 óta nyilvános havi adataiban tavaly december óta van csak példa arra – igaz, azóta folyamatosan -, hogy a havonta lakáshitel szerződést kötők száma nem éri el az 5 ezret.
