Mikor a mikrobák ellenállóvá válnak azokkal a gyógyszerekkel szemben, amelyekkel korábban kezelni lehetett őket, akkor nagy baj van. Ez az antimikrobiális rezisztencia, ami globálisan is komoly egészségügyi fenyegetést jelent, és több halálesethez vezet, mint az AIDS vagy a malária.
A multirezisztens kórokozókkal való megfertőződés kockázata az egészségügyi intézményekben a legnagyobb, a legveszélyeztetettebb korosztály az 5 éven aluliaké. Az antibiotikumok túlzott és helytelen használata mára oda vezetett, hogy minden ötödik öt éven aluli gyerek emiatt hal meg.
Hogy kerülünk kapcsolatba ezekkel a kórokozókkal? Az állatokban lévő multirezisztens kórokozók az élelmiszerekkel átterjedhetnek az emberekre, de ürülékük is tartalmazhat rezisztens baktériumokat, amik a környezetbe kerülnek. A korábbi becslések szerint 2050-re 10 millió ember hal bele az antimikrobiális rezisztenciába, de ez a szám a mostani tendencia alapján még nőni fog.Mivel az 1980-as évek óta nem fedeztek fel új antibiotikumot, ezért is fontos az antimikrobiális rezisztencia elleni védekezés, a fertőzések megelőzése és kontrollja, valamint az, hogy a meglévő antibiotikumok minél tovább hatékonyak maradjanak.
Takarmánymódosítással?
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) természetes módon – rendszerint genetikai módosulások révén – alakul ki az idők során, azonban a folyamat felgyorsul, ha a gyógyszereket túlzott mértékben vagy helytelenül használják. A Journal of the International Society for Microbial Ecology (ISME) folyóiratban jelent meg az új oxfordi tanulmány, ami azt vizsgálta, elég-e az állati takarmányban csökkenteni az antibiotikumhasználatot.
A kutatók egyre többet foglalkoznak a kérdéssel, mert ahogy egy tavalyi tanulmányból kiderült, 2019-ben több mint egymillió ember hunyt el a rezisztencia miatt, és az ehhez kapcsolódó fertőzések majdnem 5 millió ember halálát okozták, a legnagyobb veszélyben az alacsony és közepes jövedelmű országok lakói vannak.
Jellemzően az alsó légúti és vérkeringési fertőzések vezetnek a tömeges megbetegedésekhez, ezek baktériumai ellenállóvá váltak a gyógyszerekkel szemben.
A rezisztencia okozta halálesetek több mint 70 százalékában az antibiotikumok két osztályával szembeni ellenállás a felelős, ezek a fluorokinolon és a béta-laktám antibiotikumok.
2017-ben a kínai kormány betiltotta a kolisztin antibiotikumának növekedési stimulátorként való használatát az állati takarmányban, az antibiotikumrezisztens baktériumok, főleg az E. coli gyors terjedése miatt. Ez az intézkedés 90 százalékkal csökkentette a kolisztinfogyasztást, és a tudósok ezzel arányos AMR-csökkenésre számítottak, de ez lassabban következett be, mint ahogy várták.
Stabil mutációk
Az Oxfordi Egyetem kutatói Craig MacLean evolúciós- és mikrobiológia-professzor vezetésével a DNS-nek az mcr-1 gén expresszióját szabályozó régiójára összpontosítottak, ez az a gén, ami a szuperbaktériumokban is megtalálható. Az mcr-1 gén expresszióját irányítva sikerült elérni, hogy a baktériumok száma növekedjen, miközben a kolisztinrezisztencia is nőtt.
A kutatók ezután elemezték az (mcr-1-et hordozó) E. coli DNS-szekvenciáját a kolisztin betiltása előtt és után, és kiderült, hogy a szabályozó mutációk stabilak maradtak a E. coliban, és alig csökkentek a tilalom hatására.
MacLean professzor elmondta, eredményeik szerint az mcr-1 gén evolúciója segített stabilizálni a kolisztinrezisztenciát. Ez a megállapítás rendkívül fontos, mert azt bizonyítja, hogy figyelembe kell venni a rezisztenciagének evolúcióját és átvitelét is, ha csökkenteni akarjuk az antibiotikumrezisztenciát. (Index)
