Románia a legismertebb fejlettségi mutató esetében megelőzte hazánkat.
Fél évvel az előzetes adatok megjelenése után az Eurostat friss adatközlésével megerősítést nyert: Magyarországon az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) az EU átlagának 76,6%-a volt, míg Romániában ez az arány 76,7%.
Az Eurostat október 11-én adta ki a felülvizsgált egy főre jutó GDP-statisztikát, amely megerősíti a márciusban már megírt, előzetes adatokon nyugvó fő megállapításunkat: Románia beelőzte hazánkat a gazdasági fejlettségi mutató alapján (a revíziók során a tavasz eleji előzést még egyszer visszakorrigálta az Eurostat, az új adat azonban újra Románia előzését erősítette meg). Ez azzal függ össze, hogy bár Magyarország is ütemesen zárkózott fel az elmúlt 9 évben az uniós fejlettségi átlaghoz (2013 óta +8,5 százalékpont), ugyanakkor a román gazdaság ennél sokkal nagyobb tempójú konvergenciát mutatott az uniós átlaghoz: 2013-ban még 54,6%-on állt, 2022-re a felülvizsgált adatok szerint már 77% közelében jár, vagyis 22,1 százalékpontos javulást tudott elérni, ami 2,5-szerese a magyar ütemnek.
A legutolsó évben, vagyis 2022-ben 2021-hez képest is dinamikusabb volt a román felzárkózás: a román gazdaság 2,9 százalékpontos, míg a magyar gazdaság 1,8 százalékpontos hátrányt dolgozott le az EU-átlaghoz viszonyítva.
Érdemes hosszabb távú kontextusban is vizsgálni az adatokat: 2013 óta, vagyis 10 év alatt a magyar gazdaság tudta felmutatni a 11. leggyorsabb konvergenciát az uniós átlaghoz, viszont előtte jellemzően szinte mind csak régiós versenytárs gazdaságok találhatóak, vagyis
MIKÖZBEN A MAGYAR GAZDASÁG KÖZELÍTI AZ EU ÁTLAGÁT FEJLETTSÉGBEN, ADDIG A RELATÍV TELJESÍTMÉNYE A RÉGIÓS ORSZÁGOKHOZ KÉPEST ROMLIK.
Csehország, Szlovákia és Szlovénia az a három ország a (széles értelemben véve 12 országból álló) térségben, ahol 2013 óta kisebb mértékű konvergencia valósult meg, mint Magyarország esetében.
Ennek következtében az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) tekintetében Magyarország már csak 5 országot utasít maga mögé: Lettországot, Horvátországot, Szlovákiát, Görögországot és Bulgáriát. (A friss adatok alapján az is újdonság, hogy Portugália, amelynek fejlettségi szintjét csaknem elértük az előzetes adatok alapján, újra inkább távolodónak néz ki magyar szemmel.) Ha pedig az elmúlt időszak trendjeit vetítenénk ki a közeljövőre, akkor a felzárkózási tempó alapján a magyar gazdaság a lettek és a horvátok esetleges előzése miatt is kezdhet aggódni. Már csak 3 százalékpont a magyar fejlettség előnye a két másik ország fejlettségéhez képest. (Portfolio)
