A GKI szerint a gyorsan emelkedő árakat elsősorban a gazdaságpolitika okozza.
2022 második felében az EU országok inflációs rangsorában Magyarország az élbolyba, majd az élre került, s őrizzük ezt a pozíciót 2023 első hónapjaiban is. Pedig 2010 után voltak olyan évek, amikor összességében mérséklődtek az árak (2014–15-ben a rezsicsökkentés hatására). Vajon a jelen helyzet csak egy pillanatnyi megingás, ami a „háborús inflációnak”, vagy esetleg a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető? GKI-elemzés.
Ha az EU tagországok fogyasztói árainak alakulását nézzük, látható, hogy az euró övezetben tavaly 8,4% lett az árindex, amely jóval alacsonyabb, mint a rezsicsökkentett energia árakat, ársapkás üzemanyagot és néhány árrögzített élelmiszert tartalmazó magyar adat (14,5%, amely a hazai specialitások nélkül valójában 22% körüli), miközben a „háborús infláció” elvileg a többi országot is sújtja. 2023-ban a piaci üzemanyagárak fokozzák az áremelkedést, ami várhatóan 18% körül alakul, ami háromszorosa a várt euró övezetinek (5–6%).
Ha a hosszabb távú folyamatokat nézzük látható, hogy a hazai árak emelkedése 2016-tól, a kormány mesterséges gazdaságélénkítésének évétől váltott nagyobb sebességre – írja a GKI elemzésében. Ez az ábrán is jól kivehető.
Forrás: Eurostat Database
2017 januárja és 2023 márciusa között az EU-ban 22 százalékkal, az euró övezetben 25,1 százalékkal, nálunk pedig 56,5 százalékkal nőttek az árak, közel hasonló külső körülmények mellett. Ami azt jelenti, hogy az eltérésnek belső okai vannak. Ezt támasztja alá az is, hogy 2012. január és 2017. január között alig volt eltérés az áremelkedések ütemében a hazai és az EU adataiban.
2010 eleje óta a hazai fogyasztói árindexet (+83,8%) felfelé húzza az élelmiszerek (+147,6%, súlyuk 29%) és a szeszesitalok, dohánytermékek (166,1%, súlyuk 7,9%) árindexe. Ennek oka az előbbi esetben az ágazati különadók és a szabályozási korlátok (új egységek nyitásának korlátai, adminisztrációs terhek emelkedése stb.) mellett a munkaerő- és energiaköltségek átlagnál gyorsabb emelkedése. Az élvezeti cikkeknél a folyamatosan emelkedő adóterhek okoztak extra drágulást. Szintén átlag felett emelkedtek az üzemanyagok árai (108,6%, súlyuk 8,1%), ami szintén a magas adóterhelésnek köszönhető. A többi termékkör (különösen a rezsiköltségek) mérsékelték az áremelkedés ütemét.
Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás
A fogyasztói kosárban legnagyobb súlyt képviselő élelmiszerek közül a legjobban a zöldség-gyümölcs termékkör drágult 2009 után (+245%), majd a zsiradékok (+158%) és a tejtermékek (+152%) következnek. A házon kívüli étkezés (+151%) is átlag felett drágult. Ugyanakkor a húsfélék, halak termékkör „csak” 101 százalékkal került többe, ami a legkisebb emelkedés az élelmiszereken belül.
Az áremelkedés ütemét jelentősen mérsékelték 2009 után a ruházati cikkek (+19%, súlyuk 3,7%), a tartós javak (+20%, súlyuk 8,2%) és a szolgáltatások (+60,8%, súlyuk 25,9%), illetve a háztartási energia (+39%, súlya 5,2%) árindexei. Kiemelték, hogy a háztartási energián belül jelentősen drágult a brikett (+205%), a szén (+162,5%), a tűzifa (+184%) és a palackos gáz (+109%), miközben a központi fűtés olcsóbb lett (-5%). A rezsicsökkentés mértékének mérséklése miatt a vezetékes gáz 56 százalékkal drágult 2009 végéhez képest, de 2023 márciusában az áram még mindig olcsóbb (-2%) volt, mint 2009-ben volt. (24.hu)
