Nemcsak a Románia területére zuhant dróndarabok és a román–ukrán határ közvetlen közelében zajló orosz dróntámadások okoznak aggodalmat Bukarestben.
Daniel Petrescu román vezérkari főnök nemrég arról beszélt, hogy Oroszország folyamatosan zavarja a kommunikációt a Fekete-tengeren, ezért a kereskedelmi hajók közötti ütközések sem kizártak. A lapunknak nyilatkozó elemző szerint orosz nyomásgyakorlásról van szó.
Folyamatosak az orosz katonai dróntámadások Románia határánál. Legutóbb péntek hajnalban a Duna-deltában fekvő Isaccea közelében történt támadás. A célpont Orlovka, a román–ukrán dunai határátkelő ukrajnai része volt. Az ostrom következtében az ukrán oldalon elsüllyedt a kompkikötő, s több teherautó is megrongálódott.
Az orosz drónok elvben az ukrán dunai kikötőket bombázzák, amelyek pár száz méterre vannak a román településektől. Mintegy nyolc-tíz drón és rakéta zuhant le Romániában az ukrán határ mentén az utóbbi hetekben. Ez nem lehet csupán véletlen, valószínűleg orosz nyomásgyakorlás zajlik
– mondta a Magyar Nemzetnek Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető munkatársa. Szerinte ez az alacsony szintű és intenzitású, földrajzilag körülhatárolt támadás nem jelent nagyobb veszélyt, de az már igen, hogy a tengeri rádiókommunikáció zavarásával, berepülésekkel, tengeralattjáró-megjelenésekkel hirtelen növekszik egy akár véletlen ütközés, lövöldözés, bombázás esélye, ami egy nehezen ellenőrizhető konfrontációs spirált idézhet elő.
Az elemző úgy látja, mindez egy hibrid hadviselés orosz részről a Nyugat ellen, de vannak eszközök az éles konfrontáció kirobbanásának elkerülésére: az amerikai és orosz illetékesek rendszeresen kommunikálnak, s mindkét félnek erős elrettentő ereje van.
Hosszú távon kiszámíthatatlan, mi lesz. Az oroszok lassan visszaszorulnak a Fekete-tengeren az ukrán drón- és rakétatámadások miatt, Törökország ellenzi az orosz biztonságpolitikát a pontuszi térségben, az orosz katonai technológia lemarad, tehát a moszkvai politikának megvannak a határai. Ugyanakkor a Nyugat kezd belefáradni a háborúba, amit jól jelez az amerikai törvényhozásban való huzavona az Ukrajnának szánt segélyekről. Véleményem szerint jövőre mindkét tábor számára fontosabb lesz a fekete-tengeri konfliktus jegelése
– mondta Barabás T. János, hozzátéve: a háborús források végesek, s közelegnek az amerikai választások is.
Ami Románia geostratégiai pozícióját illeti, a szakértő arra emlékeztetett, hogy a modern háborút kibertámadásokkal, drónokkal és propagandával is vívják, Románia pedig mindhárom fronton érintett.
A Romániára való nyomásgyakorlással Moszkva azt üzenheti, készen áll a háború eszkalálására, amit a nyugati szövetségi rendszerek esetleges válsága valószínűbbé tehet, tehát a Kreml inkább az Egyesült Államoknak üzen romániai politikájával. A román stratégiai pozíció felértékelődött, de az európai szövetségesek kevésbé lelkesen segítik Bukarestet. Németország Litvániába, Lengyelországba küldött katonát, Romániába nem, Franciaország pedig inkább a mediterráneum felé van lekötve
– fogalmazott az elemző.
Barabás T. János szerint a román adminisztráció, az infrastruktúra nehézségei nem teszik lehetővé a geopolitikai fontosság növekedésének teljes kihasználását, kivételt csak a Moldovai Köztársaság most zajló integrálása jelent.
Az uniós finanszírozás, a schengeni tagság sem valósul meg a bukaresti elvárásnak megfelelően. Mindez azt jelenti, hogy a román politikai elit nagyobb mértékben fogja az Egyesült Államokra alapozni a modernizálását
– hangsúlyozta az MKI vezető munkatársa.
Volodimir Zelenszkij a tervek szerint a jövő héten Romániába látogat. A vizittel kapcsolatban az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy miután az ukrán kormányzat megégette magát lengyel vonatkozásban, Kijev jobban figyel a diszkrécióra.
Bukaresti útján Zelenszkij vélhetően a romániai gabonatranzitról fog tárgyalni, illetve annak esetleges közös védelméről, mivel az oroszok a dunai ukrán kikötőket bombázzák, és veszélyeztetik a tengeri kereskedelmi útvonalakat is. A NATO-tag Románia nem fog Amerika hozzájárulása nélkül ilyen fontos biztonsági ügyekben nyilatkozni, ezért véleményem szerint meleg szavakkal, de csak általánosságokban fog válaszolni az ukránok kéréseire
– mondta a Románia-szakértő. Megjegyezte: a románok a kulisszák mögött, közvetett nyomásgyakorlással (segélyek folyósítása, áruk tranzitja, titkosszolgálati együttműködés) próbálnak eredményeket elérni az ukrajnai román kisebbség helyzetét illetően. (magyarnemzet.hu)
