Már nemcsak a gazdasági ismereteiben kételkednek.
Sajtóközleményben reagált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének nyilatkozatára, amely szerint meggondolandó, hogy az állam einstandolja az MNB ingatlanait a vesztesége ellentételezésére.
Az MNB közölte, sajnálattal veszi tudomásul, hogy Parragh László immáron sokadik éve támadja a jegybank politikáját, ráadásul ezt a kellő szakmai tudás hiányában és minden előzetes tájékozódás mellőzésével teszi.
Mint írták, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke már számtalan alkalommal tett felelőtlen, szakmailag hibás kijelentéseket a magyar gazdaság jelenéről és a jegybank tevékenységéről. Ezek a nyilatkozatok kizárólag arra voltak jók, hogy növeljék a piaci bizonytalanságot és félretájékoztassák az embereket.
Közölték, a Magyar Nemzeti Bank már korábban is határozottan felszólította Parragh Lászlót, hogy állításait körültekintőbben, a tényeket jobban megismerve fogalmazza meg, de legújabb kijelentései ismét hemzsegnek a tárgyi tévedésektől, egyértelműen alátámasztva hozzá nem értését.
Szerintük súlyos tájékozatlanságáról tett tanúbizonyságot a jegybanki saját tőkével kapcsolatban. A jegybank nem azért nem mehet csődbe, mert mögötte ott áll a költségvetés, hanem azért, mert a jegybank a hazai fizetőeszköz kibocsátója, így értelemszerűen forintban korlátlanul fizetőképes. A jegybank negatív saját tőkéjét pedig az éppen az Országgyűlés előtt lévő jegybanktörvénymódosítás elfogadásával nem 5 évre fogják elteríteni, ahogy ő tévesen gondolja, hanem a későbbi évek jegybanki nyeresége fogja ellensúlyozni. Ez egyáltalán nem egyedi, hiszen a világ összes jegybankja ebbe az irányba tart. Sőt több jegybank már hosszú ideje negatív saját tőkével működik, minden nehézség nélkül.
Nonszensz és értelmezhetetlen mondás, hogy a jegybanknak külföldi forráshoz kellene jutnia, vagy hazai piacon forrást szereznie. Talán az adósságkezelővel vagy valami más állami szereplővel keverte össze a jegybankot, ami, hangsúlyozzuk még egyszer, a hazai fizetőeszköz kibocsátójaként forintban korlátlanul fizetőképes?
– írták.
Hozzátették, az is hatalmas félreértés, hogy a jegybanki veszteség döntő része külföldi befektetők zsebébe került, és ez a pénz elégett. Ezzel ellentétben ennek a veszteségnek a nagy részével szemben a hazai gazdasági szereplők nyeresége áll. Egyrészt az MNB monetáris politikai eszközeivel közvetlenül hazai intézményekkel áll kapcsolatban, a jegybanknál elhelyezett likviditásukra nekik fizet kamatot, amiből azok ügyfelei, így a hazai vállalkozások és a lakosság is részesülnek. Másrészt az MNB a belföldi szereplőknek juttatott forrásai, így például az NHP-hitelek vagy az állampapírok alacsony fix kamatozása éppen a hazai vállalatoknak és az államnak jelentenek kamatmegtakarítást a magas infláció miatt szükségszerűen magasabb kamatkörnyezetben. Talán ezektől a szereplőktől szeretné Parragh László visszakövetelni a kamatbevételeket és kamatmegtakarításokat? – tették fel a kérdést.
Az MNB szerint az a kijelentés, miszerint az elmúlt két év alatt sok pénze úszott el a magyaroknak a túlzottan magas kamatszint miatt, is alátámasztja, hogy Parragh László az alapvető gazdasági összefüggéseket sem érti. Az MNB a gazdaságot ért inflációs sokkokra reagált a kamatemeléseivel. Ezek nélkül sokkal nagyobb bajban lennénk inflációs és gazdasági szempontból. A választási lehetőségünk egyértelmű, átmenetileg magas kamatot fenntartva minél előbb elérjük az árstabilitást, vagy mesterségesen alacsony kamatokkal beleesünk a tartósan magasan ragadó infláció csapdájába. A hazai gazdaság érdekében is az első, az árstabilitás mielőbbi elérése az egyetlen jó választás. Azt is fontos megérteni, hogy a hazai megtakarítók igenis részesedtek a magasabb kamatokból, az részben kompenzálta őket a magasabb inflációért. Azokat pedig, akik a régiós és nemzetközi összevetésben alacsony hitelállományt tartják, a kamatstopok megvédték a törlesztőrészletek emelkedésétől.
Kiemelték, Parragh Lászlónak azonban nemcsak a gazdasági ismeretei, hanem szövegértési képességei is gyengék.
A jegybanktörvény világosan fogalmaz: „az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása”, de a magyar nyelvben a szórendnek is van jelentősége. Ez a mondat, nem azt jelenti, hogy elsődlegesen vagy kizárólagosan a jegybank feladata az árstabilitás elérése. Minden hazai gazdasági szereplőnek, így az elméletileg általa képviselt vállalkozásoknak is érdeke és ezért feladata, hogy az árstabilitást mielőbb elérjük, mert az infláció megeszi a növekedést. Másrészt az a feladat, hogy a jegybanknak az árstabilitás elérése a célja, semmit nem mond az infláció okairól: nem a tűzoltón kell számonkérni, hogy miért ütött ki a tűz – magyarázták.
Végül hozzátették, az MNB immáron sokadik alkalommal kéri Parragh Lászlót, hogy a felelősségi körén kívül eső szakmai kérdésekben tartózkodjon a vélemény-nyilvánítástól. Ha már mindenképp hangot szeretne adni a jegybankot érintő kritikáinak, azt legalább a jövőben a tények ismeretében tegye meg, így elkerülhetőek lennének az olyan abszurd kijelentések, amik a jegybanki mandátum és működés ismeretének teljes hiányára utalnak. (24.hu)
