UNESCO-küldöttség járt a Fertő magyar oldalán hétfőn, vizsgálva a védett területen elindított beruházás környezeti hatásait.
Kedden az osztrák oldalon is körülnéznek, hasonló okokból. A misszió többnapos tanácskozásának tétje óriási: akár az úgynevezett világörökségi vörös listára is kerülhet a Fertő-táj, ami szoros ellenőrzést hozhat, ugyanakkor ha a lényeg nem változik, a címet is visszavonhatják.
Hónapok óta tudni lehetett, hogy ősszel szakértői tanácsadó misszió jön Magyarországra, hogy megvizsgálja, betartja-e, és ha igen, milyen mértékben Magyarország és Ausztria a Fertő tavi világörökségi területre vonatkozó szabályokat.
Az UNESCO–ICOMOS–RAMSAR-küldöttség hétfőn érkezett meg a kihelyezett kormányüléseknek is többször is helyszínéül szolgáló sopronbánfalvi elvonulási központba, majd az ebédet követően a fertőrákosi öbölbe indult – az eredeti tervekhez képest egy órával később. A Fertő Tó Barátai Egyesület délután háromkor már felkészülten várta a misszió buszát: transzparensekkel dekorálták ki az egykori strandot lezáró kaput és kerítést.
- UNESCO: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, mely egyebek mellett a világörökségi egyezmény betartását ellenőrzi a részes országoknál. Az egyezményt aláíró országok vállalták a saját területükön fekvő helyszínek megóvását és megőrzését a következő generációk számára.
- Ramsari Egyezmény: a nemzetközi fontosságú vizes területek védelméről és bölcs hasznosításáról szóló nemzetközi szerződés, melynek szempontjairól a Fertő-ügy apropóján a Telexen is jelent meg véleménycikk.
- ICOMOS: International Council on Monuments and Sites, azaz a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága. Célja, hogy „előmozdítsa és segítse a műemlékek és műemlékhelyszínek megőrzését, bemutatását, méltó – fenntartható és fenntartó – használatát”.
Az egyesület – bár évek óta leveleznek szakértői az UNESCO-val is – az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárságától kapta meg a hivatalos felkérést arra, hogy a hétfői bejárást követően kedden az ausztriai tanácskozáson öt percben elmondhassák védőbeszédüket angolul. Pontosan 19 óra 27 percük volt rá, hogy válaszoljanak a meghívásra.
Rekonstrukció helyett rombolás
„Természetesen az idő rövidsége ellenére is elfogadtuk a meghívást, hiszen kötelességünknek érezzük, hogy minden lehetőséget megragadjunk a Fertő védelmében.
Abban az öt percben hangsúlyozni fogjuk, hogy a Fertő tavi vízitelepen nem rekonstrukciót, hanem túlzott fejlesztést terveztek, ami nem felelt meg a világörökségi terület kezelési tervének. Az engedélyek és azoknak kiadási módja jogszabályokat is sértett, ráadásul a beruházó nélkülözte az egyezményben rögzített társadalmi konzultációt”
– foglalta össze mondanivalójukat Major Gyula, miközben a buszra vártunk a kapu előtt. A biztonsági őr nekünk nem nyitotta ki a kaput, „odaátról”, tisztes távolból többen is figyelték a civileket. Akik a kerítésnek háttal állva, tábláikat az út felé fordítva abban bíztak, a látvány egyértelmű a misszió tagjai számára is: a területen nem rekonstrukció történt, hanem rombolás.
A 2021-ben alapított Fertő Tó Barátai csoport már-már mozgalommá nőtte ki magát. Következetesen ragaszkodnak az induláskor megfogalmazott célokhoz és minden lehetőséget megragadnak ahhoz, hogy ezt nyilvánvalóvá tegyék: emberközpontú, természetbarát, arányos mértékű fejlesztést szeretnének látni a Fertő tó magyarországi oldalán. Nem áll mögöttük többezres tömeg, de akik mozdulnak a szavukra, azok elkötelezettek. Például Molnár Judit, aki fiával tartotta a transzparenst.
„Itt nőttem fel, nekem ez a táj szép és kedves volt. A következő nemzedéknek milyen lesz? Meg kell próbálnunk rádöbbenteni az embereket arra, hogy a tiszta víz és levegő létezésünk alapja. Ha ezeket tönkreteszik, beszennyezik, vége a történetnek” – vallja. Mellette két idős hölgy kempingszékben bólogatott; Sift Tivadarné és Molnár Jenőné a boldog Fertő parti nyarakra emlékeznek.
A probléma lényege annak mértéke
Az UNESCO misszió elsősorban azt vizsgálja, a világörökségi rangnak megfelel-e még a terület, vagy sem. Nagyon leegyszerűsítve képzeljünk el mondjuk egy norvég házaspárt, akik szeretnék végigjárni az európai UNESCO Világörökség címmel kitüntetett helyeket, elutaznak a Fertő-tájra, ahol végiglátogathatnak ugyan bájos falvakat és megismerhetnek kedves embereket, de a tó partján csak kerítést, betont és építési terület találnak. Már négy éve.
A magyar kormány kiemelt beruházásként párját ritkító turisztikai attrakciót álmodott ide úgy ötvenhektárnyi területen. Új csatorna, ökocentrum, ökopark, négycsillagos szállodakomplexum, motelek, bungalók, kemping, sportközpont, hatalmas hajó- és vitorláskikötő, 1200 gépkocsi elhelyezésére szolgáló parkoló szerepelt a tervekben. Közel harmincezer négyzetmétert építenének be, 139 ezer négyzetméternyi felületet pedig leburkolnának. A hatalmas és rendkívül drága fejlesztés – az árak évről évre emelkednek, így most csak becsülni lehet, hogy 45-50 milliárdos beruházásról beszélünk – elkezdődött, de a cölöpházak lebontásánál, a kotrásnál, a nádas irtásánál és betonozásánál tovább nem jutott. A projektcéget is megszüntették, Lázár János minisztériuma kapta az egyelőre parkolópályára tett feladatot.
A misszió busza négy órakor érkezett, számukra természetesen kinyílt a kapu. A civilek kintről nézték, ahogy ötven méterrel beljebb férfiak és nők sétára indulnak.
Úgy látszik, már nem is építési terület, nem kaptak ugyanis védősisakot
– jegyzi meg egy tapasztalt demonstráló. Korábban a műanyag sisak kötelező volt a kapun belül.
Hogy a busz elsötétített ablakai mögött ülők – akiket többek között a minisztérium, a tervező iroda, a Fertő-Hanság Nemzeti Park kalauzolt – vették-e a civilek molinókra írt üzenetét, az most nem derült ki.
Mit akar az UNESCO?
Egy korábban nyilvánosságra került határozattervezet szerint az UNESCO kifejezi aggodalmát az eredeti Fertő-beruházás nagyságrendje miatt, és üdvözli a projekt felfüggesztéséről szóló döntést.
Fel is kérték Magyarországot és Ausztriát is, hogy fontolják meg a felfüggesztését minden turizmussal kapcsolatos fejlesztési projektnek a Fertő körül, amíg nem készül el egy átfogó, közös felmérés a beruházások várható hatásairól. Merthogy a Világörökség Központnak nemcsak a magyar oldalon elindult beruházással és a tó tervezett vízpótlásának módjával van problémája.
Burgenland tartomány bevásárlóközpont-fejlesztései és a Weiden am See-i szélerőművek miatt is kritikát fogalmaztak meg. A tó breitenbrunni részén folyamatban lévő fejlesztést is figyelemmel kísérik.
A nemzetközi szervezet mindkét államnak befogadóbb és fenntarthatóbb megközelítéseket javasol a beruházások kapcsán. Kevesebb épületet képzelnek el, a helyi építési hagyományokat tiszteletben tartó, megújuló anyagok alkalmazásával. Vagyis a beruházás nagyságának és területének csökkentését ajánlják – és éppen ezt szeretnék elérni a környezetvédő civilek is.
Kedden öt-öt percben a Fertő Tó Barátai és a Greenpeace Magyarország is ismertetheti álláspontját az Ausztriában folytatódó tanácskozáson. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország biodiverzitáskampány-felelőse hétfőn délelőtt még a bíróságon ült, ahol a fertői fecskéket mentő, és a természetet védő Greenpeace-aktivistákat – köztük Udvaros Dorottyát is – első fokon elítélte a bíróság. Rodics délután részt vett a fertőrákosi öbölben tartott demonstráción, kedden pedig ő is kihasználja a missziótól kapott öt percet – a Fertő védelmében.
A civilek a tó partján egységesek, de egyben elkeseredettek is. Hogy miért, azt Major Gyula világította meg:
„Nagyon is el tudom képzelni, hogy az UNESCO – bár több csatornán is megkapták a veszélyekre figyelmeztető szakértői adatokat –, a végén tényleg vörös listára teszi a Fertő-tájat, de erre válaszul a kormány részéről csak egy vállrándítás lesz a válasz.
Egy elveszített világörökségi rang számukra talán kisebb veszteség, mint lemondani erről az irreális beruházásról.
A keddi védőbeszéd
A Fertő Tó Barátai Egyesülettől előre megkaptuk a keddi felszólalásuk anyagát. Eszerint a fejlesztés építészeti értelemben nem felel meg a 2003-ban készült, a tervek készítésekor érvényes kezelési tervnek, a rekonstrukció szó pedig nem megfelelő kifejezés arra, hogy a telep korábbi mintegy 15 hektáros nagyságát 77 hektárra növelné a beruházás. Az egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy a hivatalos szervek, „köztük a fejlesztéssel megbízott, 100 százalékban állami tulajdonú, és mára már megszűnt cég, korlátozták a fejlesztésekhez kapcsolódó információk elérhetőségét”. A tervezés folyamán egyáltalán nem történt egyeztetés az ICOMOS nemzeti bizottságával – írják.
A civilek azt is el fogják mondani, hogy a hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély nem felelt meg egy nagyon fontos magyar jogszabálynak, amely szerint az élővizeink, így a Fertő tó medrében is csak bizonyos vízi létesítmények helyezhetők el – ennek a feltételnek sem a zártsorú apartmanházak, sem az ökocentrum, sem a szálloda nem felel meg.
A beruházás környezetvédelmi engedélye egyébként a bíróságon sem állt meg: a szeptember 29-én a győri törvényszék megsemmisítette, az ítélet a hatóságot új eljárásra kötelezte. Az indoklás szerint az illetékes kormányhivatal látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem. (Telex)
