Gigantikus katódgyárat épít a Komárom melletti Ácsra a kínai Huayou.
Kiabálásba, személyeskedésbe, majd parttalan vitákba fulladt az Ácsra tervezett katódgyár ügyében meghirdetett szerda esti lakossági fórum. Az eseményen több mint kétszáz helyi lakos gyűlt össze egy iskola aulájában, ők egy sor kérdést feltettek, és jellemzően a válaszoktól függetlenül azt mondták: nem akarják a gyárat. A polgármester szerint viszont csak a Facebookon terjed az ellenállás, és így nem érdemes tárgyalni.- írja a Telex
Még nyáron jelentették be, hogy Ácson egy gigantikus katódgyárat fog építeni a kínai Huayou-csoport, amely termékeit az akkumulátorokban fogják felhasználni. Az akkumulátorgyárak korábbi rossz kommunikációjából tanulva itt a polgármester és a gyár képviselői maguktól szerveztek egy lakossági fórumot, aminek a célja elvileg a gyárral kapcsolatos kérdések feltétele és megválaszolása lett volna.
Ahogy ilyenkor lenni szokott, az eseményen többségében olyan környékbeli lakosok gyűltek össze, akik ellenzik a beruházást, ami miatt a fórumon már az első perctől feszült volt a hangulat. Az első konfliktusforrás az volt, hogy a rendezvénynek helyt adó iskola bejáratát négy biztonsági őr vigyázta, akik a helyek véges számára hivatkozva nem mindenkit akartak beengedni. Többen szidalmazni kezdték őket, amire végül mindenki bejutott.
Az esemény elején a cég képviselői felvázolták a beruházás jelenlegi állapotát, majd a résztvevők kérdéseket tehettek fel. Elsők között Lipka Zoltán, a beruházás ellen tiltakozó Kiáll(t)unk Ácsért civil csoport vezetője szólalt fel. Szerinte a cég képviselői hazudnak, mert a gyárban használt egyik alapanyagról azt állították, hogy az nem mérgező, miközben a neki eljuttatott dokumentáció szerint az. Itt hosszú és heves vita kezdődött a felhasznált anyagokról. A cég képviselői szerint egyébként ugyan használnak veszélyes anyagokat, de azok nem jutnak majd ki a gyárból.
A beszélgetésre amúgy is jellemző volt, hogy a felszólalók hazugságnak nevezték a cég képviselőinek bizonyos állításait, és többen a polgármestert is lehazugozták. Egyszer viszont a Bamo közkapcsolati igazgatója, Fülöp Ferenc is ezzel szakította félbe a felszólaló Lakatos Béla volt ácsi polgármestert, többször elismételve a mikrofonba, hogy „maga hazudik”.
A helyi felszólalók közül többen azt sérelmezték, hogy a beruházás bejelentése előtt őket nem kérdezték meg, és semmilyen döntési lehetőségük nincsen. Felmerült, hogy ők egy népszavazást szeretnének a kérdésről, amire a település jegyzője elmondta, hogy a Kúria szerint akkumulátorgyártásról nem lehet népszavazást tartani. Visszatérő kritika volt, hogy a korábban Magyarországon megnyitó akkumulátoripari üzemek is mérgeznek, így hiába ígéri ez a cég, hogy ők nem fognak, ennek nem lehet hinni.
Szintén sokat beszéltek a vendégmunkások érkezéséről. A cég szerint nagy lehetőség a régiónak, hogy náluk 900 új munkahely jön létre. A kritikus civilek szerint viszont nincsen a környéken munkanélküliség, így alig tudnak majd onnan dolgozókat felvenni. Felmerült, hogy akkor majd másik cégektől csábítanak át dolgozókat, de a kritikusok erre azt mondták, hogy akkor azok a cégek fognak Fülöp-szigeteki és vietnámi vendégmunkásokat hozni.
Az ilyen események többségéhez hasonlóan az ácsi lakossági fórumon is elbeszéltek egymás mellett a résztvevők. Több kérdező azt mondta, hogy a cégnek kellene bizonyítani, hogy az akkugyárak egy részével ellentétben az ácsi katódgyár nem fog mérgezni. A cég képviselői erre rendre annyit mondtak, hogy a technológiájuk nem mérgező, és EU-s meg magyar szabályok vonatkoznak majd rájuk.
A fórumon felszólalt Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke is, aki szerint a kormány terve Magyarországot akkumulátoripari gyarmattá alakítani, a környezetvédelmi intézményrendszert pedig a Fidesz felszámolta. Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke indulatos felszólalásában arról beszélt, hogy a külföldi vendégmunkások behozatala egyfajta lakosságcsere. A politikusok egy-egy megszólalását sokan megtapsolták, de volt, aki kipfujolta őket, és azt mondta, hogy menjenek vissza Budapestre, mert ez a fórum a helyieknek van.
Az eseményen többen hevesen támadták Ács fideszes polgármesterét, Szentirmai Istvánt. Volt, aki azt mondta, biztosan pénzt kapott a kínaiaktól, amiért támogatta a beruházást. A polgármester szerint a résztvevők azzal a meggyőződéssel érkeztek, hogy a gyár egyetlen célja a település megmérgezése, így pedig nem érdemes tárgyalni. Szerinte a gyárral szembeni ellenállás a településen nem nagyon látszik, inkább csak a médiában és a Facebookon.
Sokadik akkumulátoripari beruházás
Június végén jelentette be Szijjártó Péter, hogy nagyságrendileg 520 milliárd forintból építene a kínai Huayou-csoport katódgyárat a Komárom és Győr között fekvő Ácson. Ha megvalósul, az üzem Magyarország egyik legnagyobb gyára lesz, ami érthetően komolyan érinti a kevesebb mint 7000 lakosú Ácsot.
A gyár híre megosztotta a helyieket, Ács fideszes polgármestere nagy lehetőségnek nevezte a 900 munkahelyet teremtő beruházást, míg a helyiek egy része tiltakozásba kezdett. Több kezdeményezés is indult: Lakatos Béla volt ácsi polgármester és a környező települések civiljei aláírásgyűjtést indítottak a gyár ellen. Velük párhuzamosan Kiáll(t)unk Ácsért néven civil szervezet alakult, ami szintén ellenzi a beruházást.
A Huayou Bamo nevű magyar nevű leányvállalata azóta igyekszik elkerülni azt a helyzetet, ami Gödön és az ország több pontján kialakult, ahol teljesen elmérgesedett a viszony az akkugyárak vezetése és a környék lakossága között. Ezért augusztusban egy csomó részletet elárultak a gyárról, többek között, hogy:
- 300 lakásos lakóparkot építenének a gyár dolgozóinak;
- az üzem beindításához kínai munkások érkeznének, de ők később átadnák a helyüket magyaroknak (vagy vendégmunkásoknak);
- évi 100 000 tonna katódanyagot gyártanának, ami 1500 milliárdos éves árbevételt ad majd;
- és a gyár áramigénye évente egy terrawattóra lenne, ami nagyságrendileg egy magyarországi megye lakosságának teljes áramfogyasztása.
A helyiek megnyugtatása érdekében az önkormányzat, a beruházó és a civilek munkacsoportot alakítottak, a Bamo pedig egy kérdőívben kérné ki a helyiek véleményét a beruházásról. A Kiáll(t)unk Ácsért csoport szerint viszont a kérdőív manipulatív, és annak hitelessége is megkérdőjelezhető, mivel a felmérést a katódgyár által megbízott kommunikációs cég végzi.
A beruházás bejelentése után a többség nem nagyon lelkesedett a projektért. Sokan féltek, hogy a gyár mérgezne, mások pedig a közeli, komáromi akkumulátorgyárban tapasztalható munkakörülményekre hivatkozva utasították el azt.
Nem véletlenül jönnek ide
A magyar kormány gazdaságpolitikájának fontos eleme az akkumulátorgyártás, szerintük ez az ipar jövője, és az ország ezzel a szektorral kerülhet Európa ipari élvonalába. Ennek érdekében ezermilliárd forintos nagyságrendben adnak támogatást az ide települő akkumulátoripari cégeknek, valamint az a nekik szükséges infrastruktúra kiépítésére.
Magyarországon rengetegen félnek attól, hogy minden, az akkumulátorokkal összekapcsolódó gyártási folyamat mérgez. Ez azért van, mert a gödi Samsung környékén találtak mérgező vegyi anyagokat a talajvízben, valamint más gyáraknál is voltak szabálytalanságok, a bátonyterenyei akkumulátorfeldolgozót be is kellett záratni. Ettől viszont nem minden gyár mérgez, ez attól függ, hogy betartják-e a rájuk vonatkozó szabályokat, amelyeket az állam magától sajnos nem mindig igyekszik betartatni. (Telex)
Az ácsi katódgyárról ide kattintva olvashat.
