Most jelent meg Andor László társszerkesztésében az a nemzetközi tanulmánykötet, amely azt összegzi, hogy az élet minden területén milyen változásokat hozott Európa számára az ukrajnai háború.
A több mint 20 szerző által írt tanulmányok legsommásabb megállapításait összegezte az Index, a volt uniós biztossal.
Elöljáróban elhangzott, hogy a kötet szerzőit mindig abból az országból kérték fel, amelyről a téma szólt. Így magáról az ukrán belpolitikáról, az oligarchák átalakuló világáról például három ukrán, illetve ukrán kötődésű szerző írt.
Az első terület a háború nyomán átalakuló ukrán társadalom és belpolitika volt. Az egyik elemzés is ezzel foglalkozik, és mint Andor László megjegyezte, a konfliktusnak ez az aspektusa csak nagyon ritkán jut el a médiába, ahol értelemszerűen a napi hadi helyzet állásával foglalkoznak leginkább. Szóba került, hogy Ukrajna a háború előtt az egyik legkorruptabb országnak számított Európában.
Az egykori biztos megjegyezte, hogy az uniós tárgyalások egyik feltételeként és a háború nyomán
éppen ettől a jellegzetességtől kell megszabadulnia az országnak, de ezt addig nem tudják megtenni, amíg át nem alakul a gazdasága, és nem oldják fel az oligarchák uralmát."
Viszont az elmúlt másfél évben új szakaszába lépett a nemzetépítés Ukrajnában, és hasonló dolog játszódik le, mint ami történt 20 éve az oroszoknál. Putyin színre lépésével ugyanis megkezdte az önállóan működő oligarchákat megrendszabályozni, mert látta, hogy milyen veszélyt jelentenek rá és nemzetbiztonsági szempontból is. Ezért jött létre a sziloviki rendszer. Ők azok, akik az állam erejét képviselik, működtetik az államot, és kordában tartják az oligarchákat. Leginkább erre a rendszerre támaszkodik maga Vlagyimir Putyin.
Az ukránoknál is látszik már, hogy a honvédelmi erőfeszítések miatt az ottani oligarcháknak is alá kell rendelődniük az új felállásnak.
Putyin változó világképe
Andor László szerint egyértelműen egyszemélyi autoriter rendszert épített ki az orosz elnök, és ez a háború gyakorlatilag Putyin háborúja. Feltételezhetően azért vállalta be, mert Ukrajnának Oroszország számára kiemelt szerepe van, akár a fekete-tengeri kijáratot nézzük, vagy azt a tényt is vehetjük, hogy Ukrajnában nagyon magas az országban élő oroszok száma. Ez pedig Putyin számára megfelelő érv volt, hogy „megvédje” a szomszédban élő oroszokat.
Az egyelőre csak angol nyelven hozzáférhető kötet egyik fejezete foglalkozik a szankciókkal, azok feltételezett hatásaival. Ez egy négy rétegű probléma, ahol az első szintnél azt gondolták, a szankciók megrettentik az orosz oligarchákat, akik rábírják Putyint a visszakozásra. Ez nem jött be. A második esetben azt várták a szankcióktól, hogy ez kihat majd a háború finanszírozására, egyre nehezebbé téve azt Putyinnak. Végül ez sem következett be, mert bár az európai piacok bezárultak Moszkva előtt, ám Ázsia és Afrika felé maradtak komoly lehetőségei.
A harmadik vizsgálódási szint az, hogy a hadianyagok, a fegyverek és azok alkatrészeinek előállításában okoznak-e valamilyen gondot a szankciók. Itt viszont már látszott, hogy a nyugati technika szállításának leállása megnehezíti például repülőgépek vagy harci technikák újratermelését.
A negyedik szint a szankciók hosszú távú hatásának vizsgálata, amit nehezít, hogy még viszonylag rövid ideje vannak életben, de arra számítanak, hogy idővel képesek lesznek rábírni Oroszországot, hogy ne tudjon hasonló agressziót indítani mások ellen.
Milyen változások történtek az európai védelmi rendszerben – német és lengyel hadireform
Szemléletváltásra is szükség volt a németeknél, ahol világháborús szerepük miatt az elmúlt évtizedekben távol tartották magukat mindenféle fegyveres konfliktustól. Mára egyértelművé vált, hogy a német hadsereg, a Bundeswehr megújítása elengedhetetlen.
A háború rámutatott arra, hogy bár maradtak semleges zónák Európában (északon a svédek és a finnek, középen pedig Svájc és Ausztria), azonban a fenyegetettség egyértelmű lépésre sarkallta az északi államokat, és kérték felvételüket a NATO-ba.
A hibrid háborúban résztvevő Egyesült Államok szerepét és céljait elemző tanulmányból kiderül, Washington stratégiai érdeke az, hogy Oroszország ne arathasson sikert ebben az invázióban, és ebben a térségben. Ennek érdekében óriási összegekkel is hajlandó volt támogatni Ukrajnát. Az is látszik, hogy az USA mindvégig arra törekedett, hogy maga mellé állítsa a támogatások tekintetében a nagy európai államokat, leginkább a gazdaságilag kifejezetten erős Németországot. Erre azért van szükség, hogy legyen majd egy állam, amely egy esetleges amerikai kihátrálás után is össze tudja fogni az Ukrajnának szánt támogatásokat. A bizonytalansági tényezőt a 2024-es amerikai elnökválasztás jelenti.
A műsorban emellett még szó esett arról, hogy:
- Milyen megoldásai lehetnek a háború lezárásának?
- Miként és mennyiből kell elképzelni Ukrajna újjáépítését, gazdasági talpra állását?
- Hogyan befolyásolja az amerikai belpolitikát Ukrajna katonai támogatása?
- Mi Kína szerepe, és milyen a háború megítélése Peking oldaláról?
- Miért fontos, hogy megjelent Európa esetében a stratégiai autonómia?
- Mekkorát csökkent az ukrán oligarchák vagyona?
- Miféle egyházszakadás történt a háború másfél éve alatt?
(Index)
