Bár az EU-ban a gyerekszegénységi helyzet 2015 és 2022 között folyamatosan javult, de 2020-ban megfordult a tendencia, és 2022-re az EU-ban a gyermekek közel egynegyedét fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés.
Az összképet tekintve Magyarországon a legutóbbi időszakban, ha csak enyhén is, de pozitív irányba változott a helyzet, de az oktatás és az egészségügy súlyos problémák és kockázatok látszanak. Különösen az iskolaelhagyás és az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége miatt aggódhatnak a döntéshozók. A célzott erőfeszítések és beruházások kulcsfontosságúak a magyar gyermekek jólétének javításához - állapította meg az Eurofound uniós kutatószervezet friss tanulmánya.
Az Eurofound, az Európai Unió kutatási ügynöksége nemrégiben átfogó tanulmányt tett közzé a gyermekjóléti és a szociális szolgáltatások minőségéről: a felmérés a gyerekszegénységet, a kora gyermekkori nevelést és gondozást (ECEC), az oktatást, az egészségügyi ellátást, a lakhatást és a táplálkozást vizsgálta, és sem az EU-s, sem a magyar helyzetről nem fest jó képet.
A tanulmányból kiderül, hogy a gyermekszegénység az EU-ban 2015 és 2022 között ingadozóan változott, de jellemzően egyre inkább csökkent a perifériára szorultak aránya, évről-évre egyre kevesebb családot fenyegetett az elszegényedés, és javult az egészségügyi, oktatási és szociális ellátórendszer hozzáférhetősége a legtöbb tagállamban.
AZONBAN A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY ALATT MEGVÁLTOZOTT A HELYZET: 2022-RE AZ EU-BAN A GYERMEKEK KÖZEL EGYNEGYEDÉT FENYEGETI A SZEGÉNYSÉG VAGY A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS VESZÉLYE.
Ugyanakkor minden tagállamban jelentős eltérések mutatkoznak a városi, külvárosi és vidéki területek között. Meglepő módon épp az urbanizált területeken a legrosszabb a helyzet: itt a gyerekek 25,5%-a, míg a városokban és külvárosokban 23,8%, a vidéki régiókban pedig 24,7% volt kitéve a szegénységi kockázatoknak.
Magyarország teljesítménye e tekintetben figyelemre méltó. Miközben az EU-ban összességében alig csökkent a gyermekszegénység aránya, Magyarországon 2020 óta jelentős javult a helyzet, és az uniós átlag alatt van: csak a kiskorúak 18,1 százaléka van kitéve ennek a veszélynek.
Viszont egyes szegmensek vizsgálata rávilágít arra, hogy Magyarországon súlyos problémák vannak számos területen. Például még 2021-ben az EU-ban a 16 év alatti gyermeket nevelő, alacsony jövedelmű háztartások 5%-ában volt kielégítetlen egészségügyi szükségletei, addig Magyarországon ez az arány közel háromszorosa volt az uniós átlagnak (14,6%), ráadásul főként a fővárosban és a nagyvárosokban élőknek jelentett ez problémát.
Vagy éllovas, vagy utolsó Magyarország
Az EU 2022. évi tanácsi ajánlása ambiciózus célokat tűzött ki a koragyermekkori nevelés és gondozás (ECEC) tekintetében, és azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra a három év alatti gyermekek legalább 45%-a legalább heti egy órát vegyen részt ECEC-ben. Ezt a célt mindössze kilenc tagállam érte el, köztük van Magyarország is. Hasonlóképpen, a hároméves kortól a kötelező általános iskola megkezdéséig terjedő korú gyermekek esetében a 2030-ra kitűzött 96%-os ECEC-részvételi célt Magyarország és csak négy másik tagállam teljesíti már most.
Magyarországon a városi területeken élő gyermekek AROPE (szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett) aránya a 2015-ös 28%-ról 2022-re 10%-ra csökkent. Ez jelentős előrelépésre és a városi környezetben a gyermekszegénység csökkentésére irányuló hatékony szakpolitikákra utal az Eurofound-tanulmány szerzői szerint.
A kutatás megvizsgálta a szegénység által veszélyeztetett gyermekek ECEC-részvételét is, és arra jutottak, hogy 2015 és 2022 között a részvételi arányok javultak, ami felfelé irányuló konvergenciát jelez.
MAGYARORSZÁG 100%-OS RÉSZVÉTELT ÉRT EL A SZEGÉNYSÉG VAGY TÁRSADALMI KIREKESZTÉS KOCKÁZATÁNAK KITETT HÁROMÉVES ÉS TANKÖTELES KOR KÖZÖTTI GYERMEKEK ESETÉBEN.
Ugyanakkor továbbra is vannak kihívások, amire jó példa a korai iskolaelhagyók magas aránya. Magyarországon a harmadik legtöbb azon gyerekek aránya, akik a tankötelezettségi idő előtt kiesnek az oktatásból: Romániában 15,6, Spanyolországban 13,9, itthon pedig 13 százalék körüli a lemorzsolódok aránya. Ehhez képest az uniós átlag a 2007-es 14,7 százalékról már 9,6 százalékra csökkent 2022-ig.
A korai iskolaelhagyók aránya a 18-24 év közötti lakosság körében 2022-ben. - Forrás: Eurofound.
Azt fontos jelezni, hogy a korai iskolaelhagyást figyelő mutató nem a mostani kiskorúakat vizsgálja, hanem a 18 és 24 év közötti, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkező lakosság azon részarányát méri, amely a felmérést megelőző négy hétben semmilyen formában nem vett részt oktatásban vagy képzésben. Ez tehát retrospektíven mutatja meg, hogy kik voltak azok, akik még gyerekként kikerültek az oktatási rendszerből, majd nem szereztek érettségit vagy bármilyen szakmát.
A hazai helyzetről a jelentés kiemeli, hogy bár uniószerte viszonylag kis mértékben, alig 1 százalékkal nőtt az oktatásból kiesők aránya, de a legnagyobb növekedés Csehországban és Magyarországon volt.
Az Eurofound tanulmánya alapján ezen segíthetne, ha az oktatásra jóval több költségvetési forrást fordítanának: Magyarország GDP-arányos oktatási kiadásai kifejezetten alacsonyak voltak, 2021-ben 2,3%-ot tettek ki, miközben az uniós átlag 3,5% volt.
RÁADÁSUL ITTHON AZ ÓVODAI ÉS AZ ALAPFOKÚ OKTATÁSRA FORDÍTOTT KIADÁSOK CSÖKKENTEK 2021-IG, ÉS EZZEL AZON ÖT DARAB ORSZÁG KÖZÉ TARTOZUNK, AMELYEK CSÖKKENTETTÉK A RÁFORDÍTÁSOKAT EBBEN AZ ÁGAZATBAN.
Külön kiemelik, hogy hazánk az, ahol a legnagyobb visszaesés volt az oktatásba irányított forrásoknál, miközben a régiós rivális Csehország növelte a legnagyobb mértékben a köznevelési költéseit.
Egyre több magyar család kerül bajba
Magyarország kihívásokkal nézett szembe a gyereket nevelő, alacsony jövedelmű háztartások kielégítetlen egészségügyi szükségletei tekintetében:
2021-BEN AZ ARÁNY 14,6% VOLT, AMI JELENTŐSEN MEGHALADTA AZ 5%-OS UNIÓS ÁTLAGOT.
Emellett Magyarországon volt az egyik legmagasabb az EU-ban a lakhatási költségek fizetésével problémákkal szembesülő gyerekes családok aránya is, az összes háztartás 14,6 százalékát fenyegeti ez a helyzet, szemben a 3,6%-os uniós átlaggal. De az összehasonlíthatóság kedvéért fontos megjegyezni, hogy Görögországban és Luxemburgban az érintettek közel 10 százaléka van kitéve ennek a kockázatnak.
Ráadásul a magyar adat azért is riasztó, mert a legtöbb uniós országban azok körében volt nagy a fizetési nehézségekkel, a lakhatási kiadásokat nehezen előteremtők aránya, akik nem rendelkeznek saját ingatlannal, de a lakástulajdonosok körében Magyarországon volt a legmagasabb a súlyos nélkülözők aránya, ez meghaladta a 28 százalékot.
Egy másik lehangoló hazai statisztika, hogy a szegénységi kockázatoknak leginkább kitett gyermeket nevelő magyar háztartások messze az uniós rangsor végén vannak, ha azt nézzük, hogy közülük naponta hányan jutnak gyümölcshöz és zöldséghez: az 58,6 százalékos arány a legrosszabb az egész EU-ban, miközben az éllovas Ausztriában 99,2 százalékot mértek. Az viszont pozitív fejlemény, hogy 2014-ben még csak az elszegényedés által fenyegetett, gyermeket nevelő családok alig több mint 50 százaléka jutott naponta egészséges ételekhez, tehát jelentős javulás történt itthon 2021-ig.
A gyümölcsökhöz és zöldségekhez mindennap hozzáférő, szegénységi kockázatoknak leginkább kitett gyereket nevelő háztartások aránya. A kék színnel jelölt szám a 2021-es, a zöld a 2014-es százalékos értékét mutatja. - Forrás: Eurofound.
Miközben a tanulmány kiemeli, hogy a gyermekszegénység visszaszorítására történtek hatékony politikai lépések Magyarországon, addig úgy látják, hogy a további javuláshoz a kormánynak prioritásként kell kezelnie az oktatásba történő beruházásokat, a korai iskolaelhagyással kapcsolatos kihívások megelőzését, valamint a legkiszolgáltatottabbak kielégítetlen egészségügyi szükségleteinek biztosítását és a lakhatási költségek leszorítását. (Portfolio)
