A felcsúti milliárdos bankholdingja egy "eblematikus építmény" létrehozásán fáradozik.
Szerzői jogra hivatkozva nem adott ki részleteket az Országos Építészeti Tervtanácsot felügyelő Építési és Közlekedési Minisztérium a Mészáros Lőrinc szuperbankjának új székház építési terveiről, illetve azok tervtanácsi ülésen elhangzott bírálatáról. A Népszava kérdéseire írt válaszukban ugyanakkor egyértelműsítik, hogy a Magyar Bankholding (MBH) építkezne a Róbert Károly körút és a Váci út sarkán lévő telken. A kérdésünkben pontosan körülírt, MBH beruházással kapcsolatban ugyanis azt írták, „ az említett projekt ügyében döntés nem született. A tervet a tervtanács konzultációs eljárásban vizsgálta”. Ennél többet azonban nem árultak el, mondván a „tervtanács által meghozott konzultációs vélemény a benyújtott tervdokumentációra épül, amelyekkel kapcsolatban a tervezőket megillető szerzői jogokra figyelemmel kell eljárni”.
Az ország második legnagyobb bankjának számító Magyar Bankholding (MBH) Nyrt. az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank összefésülésével jött létre.
A csaknem 2 millió lakossági és vállalati ügyfelet kiszolgáló, 10 445 milliárd forintot meghaladó összesített mérlegfőösszegű pénzintézet nagyjából 50 százalékban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, miközben az állam bő 30 százalékos részesedéssel bír.
Az idei első félévben 165 milliárdos adózás előtti eredményt értek el. Így telik az új székházra, amelynek építését idén júniusban jelentették be.
Több lehetséges helyszín közül választották ki a közel 13 ezer négyzetméteres, a Raiffeisen Bank irodaépülete előtti telket, amelyet a cég egyik leányvállalata, az MBH DOMO Kft. már meg is vett. A bank kifejezett célja egy „emblematikus építmény” létrehozása. Az MBH reményei szerint 2026 elejére felépülő több toronyból álló épületegyüttes „vizuális élményt nyújt majd”. Úgy tűnik, a tervtanácsot egyelőre nem győzték meg a különleges vizuális élményről a benyújtott tervek.
„A területen a telek korábbi tulajdonosai is 90 méter magas épületet terveztek megvalósítani az Agora projekt II. ütemeként, azonban a központi építészeti tervtanács ezt akkor nem támogatta, függetlenül attól, hogy a jogszabályok erre lehetőséget adtak. Ezért végül három, egyenként 65 méter magas toronyra kértek és kaptak építési engedélyt” – hívta fel a figyelmünket a XIII. kerületi önkormányzat, amely „azon az állásponton van, hogy a hatályos jogszabályi előírások mindenkire egyformán vonatkoznak, ezt a telek tulajdonviszonyai nem befolyásolhatják”. Mint válaszukban írták: „az önkormányzat a terület korábbi tulajdonosával településrendezési szerződést kötött, amelyben egy metróaluljáró-kapcsolat kialakítását, illetve az Árpád-hídra történő fel- és lehajtást biztosító új csomópontot megvalósítását vállalta az építtető. Az Agora-projekt első ütemhez kapcsolódóan már több vállalás megvalósult: körforgalom, buszpályaudvar, közforgalom számára átadott területek, gyalogátkelőhelyek. Az önkormányzat így hozzájárult ahhoz, hogy a szerződésnek a teljesítését a korábbi tulajdonos az újra ruházza át. A kerület elvárja ezek teljesítését, amelyre az új beruházó ígéretet is tett”.
A kormány közben nemzetgazdaságilag kiemelt üggyé nyilvánította a beruházást szeptember közepén.
Ezzel a szokásos ügymenet szerint számos könnyítést és felmentést biztosított az építtetőnek. Így sem új csomópontot, sem infrastrukturális fejlesztést nem kell építenie, nincs szükség új buszmegállóra, de még közútkezelői hozzájárulásra se. Parkolóból pedig elég a parkolóhelyszám minimum 70 százalékát kialakítani.
A legnagyobb érdeklődést azonban az épületegyüttes három 65, 78 és 90 méteres tornya váltotta ki.
(Összehasonlításul: az Árpád híd pesti hídfőjénél álló irodaházak 62-64 méter, a nyugdíjfolyósító székháza 73 méter, a rendőrpalota antennástól 90 méter, a Kopaszi-gátnál megépült Mol-torony 142 méter magas.) Holott a hatályos jogszabályok szerint ehhez felmentés se kell. A fővárosi építési rendelet a városképi megjelenés és kompozíció függvényében legfeljebb 90 méteres magasház építését engedi a területen, mivel a nyugdíjfolyósító 350 méteres sugarán belül van. De ezt nem könnyű átvinni a hatóságokon. A fent említett szabályozás szerint az ORFK székháza előtti telken is épülhetne 90 méter magas épület, korábban terveztek is egy ilyet ide, ám a 2018-ban megkapott építési engedélyt a fővárosi kormányhivatal később visszavonta. Nem tiltja a toronyház építést a kerületi építési szabályzat sem. Ezt kihasználva készültek el az Agora II. ütemének koncepciótervei még 2016-ban, amelyben már szerepeltek a 90-75-65 méter magas épületek. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvény, amelyet amelyet nemrégiben teljesen átszabott Lázár János építési miniszter, úgy rendelkezik, hogy a 65 méternél magasabb építmények esetén az engedélyezési eljárást tervtanácsi véleményezés előzze meg. Ez történik most. A parkolás esetében pedig furcsa módon a kormány kiemelő határozata – akarva -akaratlanul - szigorított a KÉSZ-ben szereplő előíráson, nem könnyített. (Népszava)
