Három év, egy polgármester és egy teljes képviselőtestület távozása kellett ahhoz, hogy megnyugodjanak a helyiek és a dunakanyariak.
Bár az ügyben tartott népszavazás érvénytelen lett, a résztvevők többsége a bánya ellen voksolt, és a pilismaróti képviselő-testület ezt elfogadva most visszakozott a bányanyitás ügyében.
„3 év és két hónap. Ennyi ideje vártuk ezt a pillanatot és most először ki merjük írni: LEHET BONTANI A PEZSGŐKET!” – így vezette fel a Bányamentes Dunakanyart Facebook-oldal azt a hírt, hogy a pilismaróti képviselőtestület visszavonta a bánya ügyében született határozatokat, és felmondta az ezzel kapcsolatos szerződéseket. Így, bár a bányavállalkozó azt tervezte, hogy újraindítja az engedélyezési eljárást, ez most okafogyottá vált.
A képviselőtestület szeptember 26-án, egy sikertelen, ám nagy számban a bányát ellenző helyi népszavazás után döntött az ügyben. Bár a lakosoknak mindössze 40 százaléka ment el voksolni, a résztvevők 87,3 százaléka amellett foglalt állást, hogy ne legyen bánya a Komárom-Esztergom vármegyei településen. A testület pedig ezt tudomásul vette és elfogadta.
A pilismaróti képviselőtestület a szeptember 26-i ülésén arról döntött, hogy nem módosítják a településrendezési tervet, és a HÉSZ-t, amelynek következtében a felszíni kavicsbányának kijelölt terület nem kerül átminősítésre, így a bányát nem lehet megvalósítani. A döntést egyhangúlag szavazták meg.
Az elmúlt években igazi hullámvasút volt a pilismarótiak élete bánya-fronton. A település életét alaposan felforgató, sokáig titkolt tervben egy kis cég akart volna 122 hektáron a Duna mellett kavicsot bányászni. A polgármester, Pergel István Csaba – aki bele is bukott a bányanyitási tervekbe – nem verte nagydobra, hogy a GM-PRO Kft. környezetvédelmi engedélyt kapott a Kormányhivataltól, és azt sem reklámozta a településvezető, hogy a bányatelekkel érintett ingatlanokat kiemelt fejlesztési területté nyilvánította és a településrendezési eszközök módosításáról döntött.
Miután kiderült, hogy mi történt, a polgármester lemondott, majd a teljes testület is távozott a falu éléről. Miközben a politikai csatározások folytatódtak, a GM-PRO Kft. engedélyét a Kormányhivatal felülvizsgálta, majd visszavonta.
Ezt a cég nem hagyta szó nélkül: bíróságra ment, ahol 2021 nyarán az a döntés született, hogy mégis érvényes a cég engedélye. A Kormányhivatal erre a Kúriához fordult, és ugyan az első döntést hatályon kívül helyezték, az újraindult ügyben ismét a bányanyítást tervező cég számára hozott kedvező ítéletet a bíróság. Az ügy ezt követően a minisztériumnál folytatódott, felügyeleti eljárás keretében a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezték.
Miközben zajlott a hivatali csiki-csuki, a település új vezetést választott. Hunyadi Balázs lett a polgármester, aki a lakosok egy része szerint azzal nyerte meg a választást, hogy a bánya ellen kampányolt. Később azonban Hunayadi sok kritikát kapott amiatt, hogy egyesek szerint most már szeretné a bányanyitást.
Erőteljes civil szerveződés indult meg a településen: a bánya ellen küzdők népszavazást kezdeményeztek az ügyben egy helyi lakossági fórum után, ahol a bánya képviselőit finoman szólva sem fogadták tárt karokkal. Az augusztus 27-én tartott népszavazás eredménytelen lett, mert a jogosultaknak csupán 40,84 százaléka ment el szavazni. Ám a 781 fő résztvevő elsöprő többsége a bányanyitás ellen voksolt: 87,3 százalék mondott nemet a kavicsbányára, és csak 12,7 százalékuk szavazott igennel. Ezt tudomásul véve hátrált ki most a képviselőtestület a beruházás mögül. (Átlátszó)
A bánya mellett némileg elsikkadt egy másik ügy is, hogy Basaharcon továbbra sincsen víz:
