Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • + »
    • Időjárás
    • Kultúra »
      • Film
      • Zene
    • Tudomány »
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód »
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár »
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
{{title}}
{{title}}

Fekete éve a magyar gazdaságnak, már a pozitív nulla is jó lenne

Gazdaság
2023.09.28.
Profile picture for user CIVILHETES
By CIVILHETES on

A magyar gazdaságban az idei második negyedévben már negyedik negyedéve tartott a recesszió, ez az EU-ban Magyarországon kívül csak Észtországban következett be. 

A második negyedévben az EU-ban a magyar visszaesés volt a harmadik legjelentősebb (Észtország és Svédország után). A GKI várakozása szerint az idei harmadik negyedévben már véget érhet az előző negyedévhez viszonyított visszaesés, az előző év azonos időszakához képest azonban csak a negyedik negyedévben valószínű növekedés.

A reálkereset-csökkenés 2023-ban várhatóan 1,5-2 százalék lesz. Mértéke azonban az infláció csökkenésével párhuzamosan az év során egyre kisebb, az első félévben még átlagosan 8 százalék, júniusban 3,4 százalék volt. 2023 végén pedig a versenyszektorban már érdemben (decemberben 6 százalékkal) nőnetnek a reálkeresetek, a költségvetési ágazatokban pedig véget érhet a csökkenés. A 2024. évi bérmegállapodás három nagy dilemmája várhatóan a 2023. évi reálkereset-csökkenés kezelése, a kormányzat 2024. évi inflációs prognózisának hitelessége, továbbá az lesz, hogy mennyire fogadtatható el a munkavállalókkal (és az e tekintetben kétlelkű kormányzattal) a nemzetgazdasági átlagban csak visszafogott, az bér-ár spirál újraindulásával nem fenyegető reálkereset-növekedés. A 2024. évi költségvetés 6 százalékos inflációval számol, a miniszterelnök augusztusban akár az 5 százalékot is reálisnak tartotta. Ha a kormány a bértárgyalásokon a 6 százalékot képviselné, könnyen lehet, hogy – akár a munkaadók ellenzése dacára – 10 százalék közelében lenne a minimálbéremelés mértéke. (A 2024. évi költségvetés a bruttó átlagkereset 10,3 százalékos emelkedésével számol.) Nagy kérdés, hogy ezt a magyar gazdaság termelékenysége lehetővé teszi-e. A GKI ebben az esetben átlagosan 7 százalék körüli, az év végére is csak 6 százalékra csökkenő áremelkedéssel számol. Ez a minimálbér reálértékének 2,5-3 százalékos növekedését jelentené, s valószínűleg hasonló mértékű lenne a reálkeresetek átlagos emelkedése is. A reáljövedelem és a fogyasztás mintegy 2 százalékkal bővülhet.

A magyar infláció lassan, de 2023 januári csúcspontja (25,7 százalék) óta folyamatosan csökken, augusztusban 16,4 százalék volt. A mérséklődés fő oka a bázishatás, valamint a vásárlóerő markáns szűkülése. Az előző hónaphoz viszonyítva azonban csak májusban tudott visszaesni az árszínvonal, ez például augusztusban 0,7 százalékkal emelkedett júliushoz képest.

A kormány célja, hogy az év végére egyszámjegyű legyen az áremelkedés, minden bizonnyal elérhető. Azonban azok a nyár végi kormányzati remények, hogy ez már októberben is bekövetkezhet, túl optimistának tűnnek. Többek között a forint gyengülése és a kőolajár emelkedése következtében ez inkább csak decemberben várható, s feltehetőleg akkor sem lesz sokkal 10 százalék alatti az áremelkedés.  Az év egészében 18 százalék körüli áremelkedés várható (ez kissé alacsonyabb a GKI korábbi, 19 százalékos prognózisánál). A költségvetésben szerepelő 15 százalékos éves átlagos infláció eléréséről a kormány már hónapokkal ezelőtt lemondott. A 2024. évi költségvetés 6 százalékos éves átlagos áremelkedéssel számol. A GKI ennél magasabb, 7 százalék körüli ütemre számít, részben a jövedéki adó és az autópálya-matrica árának már bejelentett emelése, a hulladékkezelési díj drasztikus emelésének egész gazdaságban széterjedő hatása, a 10 százalék körül várható keresetnövekedés és a forint várható gyengülése miatt. Emellett feltehetőleg a kormány antiinflációs elkötelezettsége is gyengülni fog. Erre utal az az új kormányzati szlogen is, miszerint „2023 az infláció letörésének éve volt, 2024 a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz”. 

A GKI éves átlagban az első nyolchavi, átlagosan 381 forintos euró után éves átlagban 386 forintos, a negyedik negyedévben 390-395 forintos árfolyamra számít. A gyengülést az irányadó kamat csökkentése és az EU-transzferek növekvő bizonytalansága okozhatja. Valószínű, hogy szeptemberben megtörténik az irányadó és az alapkamat 13 százalékon való egységesítése, s ezzel ismét az alapkamat lesz az irányadó kamat. Ezt követően a kamatcsökkentés mértékét – esetleg átmeneti megállását – nagyban fogja befolyásolni a magyar gazdaság megítélése, illetve az ezt tükröző árfolyam. A Monetáris Tanács kommunikációja szerint óvatosan, „adatvezérelt” módon fogja döntéseit meghozni. Az év végére 11-12 százalékos alapkamat várható, ami 9 százalék körüli decemberi infláció esetén 2 százalék körüli reálkamatot jelentene. A GKI 2024-ben a forint némi gyengülésére (400 forint körüli euróra) és – az év végére 6 százalék körüli inflációt feltételezve – 8 százalék körüli alapkamatra számít.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya már 2023 augusztus végén csaknem elérte az éves előirányzatot (annak 97 százaléka lett). Szeptemberben már a pénzügyminiszter is felvetette a 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycél módosításának és egyben hiánycsökkentő lépések szükségességét. Bár a GDP-arányos államadósság csökkentését az infláció 2023-ban is segíti, azonban a Budapest Airport megvásárlása esetén a pénzforgalmi deficit olyan nagy mértékben növekedne, hogy valószínűtlen lenne a kormány által megcélzott 69,7 százalék elérése. (Az ügylet az eredményszemléletű hiányt nem érinti.) Bár a kormányzat a 2024. évi 3 százalék alatti deficit elérését retorikájában jelenleg is elengedhetetlennek tartja, a GKI a helyzet és a kormány eddigi magatartása alapján a 2023. évi 4,7 százalék után 2024-re a tervezettnél magasabb, 3,9 százalék körüli deficitre számít.

A külső egyensúly az év első hét hónapjában egyértelműen és látványosan javult. A folyó fizetési mérleg tavalyi, az év egészében 13,6 milliárd eurós deficitje után az idei első hét hónap mintegy 0,2 milliárd euró többletet hozott. Vagyis az áru- és szolgáltatási egyenleg aktívuma ellentételezni tudta a jövedelmi egyenleg passzívumát. Ez főleg az energiaárak visszaesése következtében javuló energiaegyenleg, a fékeződő belső kereslet miatt alacsonyabb importigény, valamint a magyar export – júliusi megtorpanásáig – gyors növekedése magyarázza. 2023 egészében 0,5 milliárd euró körüli aktívum, a GDP 0,2 százaléka várható. Aggasztó, hogy az EU-transzferek beáramlása egyelőre minimális – az első hét hónapban 1 milliárd euró –, s idén ebben már nem várható fordulat. Az év egészében a folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma 2,5 milliárd euró körüli, a GDP 1,2 százaléka lehet. 2024-ben a folyó fizetési mérleg aktívuma 3 milliárd euróra, a folyó fizetési és tőkemérlegé pedig 7 milliárd euróra emelkedhet, ami a GDP 1,4, illetve 3,3 százaléka. Ez utóbbi azonban jelentős előrelépést feltételez az EU-val történő megállapodásban, ami felettébb bizonytalan, a gazdasági kényszer erős, de a magyar kormány döntéseit inkább hatalomtechnikai szempontok határozzák meg.

Magyarország hitelminősítése az EU régiós országai közül Romániával együtt a legrosszabb. További leminősítéshez mindenekelőtt az EU-való kiegyezés elmaradása vezethet, úgy a transzferek nagy részéhez való hozzáférés elvesztése, mint a piacgazdasági elvek be nem tartása miatt. A hitelminősítők türelme várhatóan a decemberi felülvizsgálatokig fog tartani. (PIAC&PROFIT)

Címlapkép forrása: RTL
GDP
gki
RECESSZIÓ
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.09.28. - 15:58
Módosítva 2023.09.28. - 15:59
A- A+

  • 200 milliárd dollárt ad jótékony célokra Bill Gates a következő 20 évben

    200 milliárd dollárt ad jótékony célokra Bill Gates a következő 20 évben

  • Fehér füst a Vatikán felett: Megválasztották az új pápát a harmadik szavazáson

    Fehér füst a Vatikán felett: Megválasztották az új pápát a harmadik szavazáson

  • A kiskereskedelmi forgalom volumenváltozása az Európai Unió tagállamaiban, 2025. március

    A kiskereskedelmi forgalom volumenváltozása az Európai Unió tagállamaiban, 2025. március

  • Gyurcsány utolsó levele: Fájó búcsú ez, voltam fent és lent, az, hogy velem mi lesz, nem érdekes

    Gyurcsány utolsó levele: Fájó búcsú ez, voltam fent és lent, az, hogy velem mi lesz, nem érdekes

  • Nincs önkormányzat, amelyik korlátozni akarná a beköltözést az Orbán-kormány terve alapján

    Nincs önkormányzat, amelyik korlátozni akarná a beköltözést az Orbán-kormány terve alapján

  • Kiderült: a Fidesz nemcsak Poltot jelöli alkotmánybírónak

    Kiderült: a Fidesz nemcsak Poltot jelöli alkotmánybírónak

  • Gyurcsány Ferenc lemondása: A közélet új lehetőségei

    Gyurcsány Ferenc lemondása: A közélet új lehetőségei

  • Gyurcsány Ferenc visszavonul - jelentette Dobrev Klára

    Gyurcsány Ferenc visszavonul - jelentette Dobrev Klára és el is válnak

  • Hernádi Zsolt kritizálta a kormány intézkedéseit

    Hernádi Zsolt kritizálta a kormány intézkedéseit

  • Hadházy Ákos: Vajon miféle háborúba vezető útra lépett az Orbán-kormány 2023-ban?

    Hadházy Ákos: Vajon miféle háborúba vezető útra lépett az Orbán-kormány 2023-ban?

  • Simion román szélsőjobboldali elnökjelölt: „Sok tekintetben Orbán Viktor lépéseit szeretném követni"

    Simion román szélsőjobboldali elnökjelölt: „Sok tekintetben Orbán Viktor lépéseit szeretném követni"

  • Darabokra tört a jövőkép, elsodorja Romániát a posztfasiszta hullám?

    Darabokra tört a jövőkép, elsodorja Romániát a posztfasiszta hullám?

  • Kormányinfó: Gulyás Gergely a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételt "lepkefingnak" nevezte

    Kormányinfó: Gulyás Gergely a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételt "lepkefingnak" nevezte

  • Villámgyorsan magyarázkodni kezdett Szalay-Bobrovniczky Kristóf a kínos hangfelvétel megjelenése után

    Villámgyorsan magyarázkodni kezdett Szalay-Bobrovniczky Kristóf a kínos hangfelvétel megjelenése után

  • Változhatnak az örökbefogadás szabályai

    Változhatnak az örökbefogadás szabályai

  • Nesze neked magyar érettségi rendszer: Ausztriában, Svájcban papír sem kell, mégis jó fizetés vár

    Nesze neked magyar érettségi rendszer: Ausztriában, Svájcban papír sem kell, mégis jó fizetés vár

  • Itt az újabb árrésstop, de végül úgyis a fogyasztó szív az Orbán-kormány szocialista tervgazdálkodást idéző árszabályozásával

    Itt az újabb árrésstop, de végül úgyis a fogyasztó szív az Orbán-kormány szocialista tervgazdálkodást idéző árszabályozásával

  • Száj- és körömfájás: ez (is) vezethetett a járványhoz

    Száj- és körömfájás: ez (is) vezethetett a járványhoz

  • Nem árulja el a Külügyminisztérium, kiknek és mire adtak 9 milliárdot Horvátországban

    Nem árulja el a Külügyminisztérium, kiknek és mire adtak 9 milliárdot Horvátországban

  • Újabb országban omlott össze a Tesla eladása

    Újabb országban omlott össze a Tesla eladása

  • Konklávé: fekete füst szállt fel a Sixtus-kápolna kéményéből

    Konklávé: fekete füst szállt fel a Sixtus-kápolna kéményéből

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

© 2011-2025 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element