Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • + »
    • Időjárás
    • Kultúra »
      • Film
      • Zene
    • Tudomány »
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód »
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár »
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
{{title}}
{{title}}

Fekete éve a magyar gazdaságnak, már a pozitív nulla is jó lenne

Gazdaság
2023.09.28.
Profile picture for user CIVILHETES
By CIVILHETES on

A magyar gazdaságban az idei második negyedévben már negyedik negyedéve tartott a recesszió, ez az EU-ban Magyarországon kívül csak Észtországban következett be. 

A második negyedévben az EU-ban a magyar visszaesés volt a harmadik legjelentősebb (Észtország és Svédország után). A GKI várakozása szerint az idei harmadik negyedévben már véget érhet az előző negyedévhez viszonyított visszaesés, az előző év azonos időszakához képest azonban csak a negyedik negyedévben valószínű növekedés.

A reálkereset-csökkenés 2023-ban várhatóan 1,5-2 százalék lesz. Mértéke azonban az infláció csökkenésével párhuzamosan az év során egyre kisebb, az első félévben még átlagosan 8 százalék, júniusban 3,4 százalék volt. 2023 végén pedig a versenyszektorban már érdemben (decemberben 6 százalékkal) nőnetnek a reálkeresetek, a költségvetési ágazatokban pedig véget érhet a csökkenés. A 2024. évi bérmegállapodás három nagy dilemmája várhatóan a 2023. évi reálkereset-csökkenés kezelése, a kormányzat 2024. évi inflációs prognózisának hitelessége, továbbá az lesz, hogy mennyire fogadtatható el a munkavállalókkal (és az e tekintetben kétlelkű kormányzattal) a nemzetgazdasági átlagban csak visszafogott, az bér-ár spirál újraindulásával nem fenyegető reálkereset-növekedés. A 2024. évi költségvetés 6 százalékos inflációval számol, a miniszterelnök augusztusban akár az 5 százalékot is reálisnak tartotta. Ha a kormány a bértárgyalásokon a 6 százalékot képviselné, könnyen lehet, hogy – akár a munkaadók ellenzése dacára – 10 százalék közelében lenne a minimálbéremelés mértéke. (A 2024. évi költségvetés a bruttó átlagkereset 10,3 százalékos emelkedésével számol.) Nagy kérdés, hogy ezt a magyar gazdaság termelékenysége lehetővé teszi-e. A GKI ebben az esetben átlagosan 7 százalék körüli, az év végére is csak 6 százalékra csökkenő áremelkedéssel számol. Ez a minimálbér reálértékének 2,5-3 százalékos növekedését jelentené, s valószínűleg hasonló mértékű lenne a reálkeresetek átlagos emelkedése is. A reáljövedelem és a fogyasztás mintegy 2 százalékkal bővülhet.

A magyar infláció lassan, de 2023 januári csúcspontja (25,7 százalék) óta folyamatosan csökken, augusztusban 16,4 százalék volt. A mérséklődés fő oka a bázishatás, valamint a vásárlóerő markáns szűkülése. Az előző hónaphoz viszonyítva azonban csak májusban tudott visszaesni az árszínvonal, ez például augusztusban 0,7 százalékkal emelkedett júliushoz képest.

A kormány célja, hogy az év végére egyszámjegyű legyen az áremelkedés, minden bizonnyal elérhető. Azonban azok a nyár végi kormányzati remények, hogy ez már októberben is bekövetkezhet, túl optimistának tűnnek. Többek között a forint gyengülése és a kőolajár emelkedése következtében ez inkább csak decemberben várható, s feltehetőleg akkor sem lesz sokkal 10 százalék alatti az áremelkedés.  Az év egészében 18 százalék körüli áremelkedés várható (ez kissé alacsonyabb a GKI korábbi, 19 százalékos prognózisánál). A költségvetésben szerepelő 15 százalékos éves átlagos infláció eléréséről a kormány már hónapokkal ezelőtt lemondott. A 2024. évi költségvetés 6 százalékos éves átlagos áremelkedéssel számol. A GKI ennél magasabb, 7 százalék körüli ütemre számít, részben a jövedéki adó és az autópálya-matrica árának már bejelentett emelése, a hulladékkezelési díj drasztikus emelésének egész gazdaságban széterjedő hatása, a 10 százalék körül várható keresetnövekedés és a forint várható gyengülése miatt. Emellett feltehetőleg a kormány antiinflációs elkötelezettsége is gyengülni fog. Erre utal az az új kormányzati szlogen is, miszerint „2023 az infláció letörésének éve volt, 2024 a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz”. 

A GKI éves átlagban az első nyolchavi, átlagosan 381 forintos euró után éves átlagban 386 forintos, a negyedik negyedévben 390-395 forintos árfolyamra számít. A gyengülést az irányadó kamat csökkentése és az EU-transzferek növekvő bizonytalansága okozhatja. Valószínű, hogy szeptemberben megtörténik az irányadó és az alapkamat 13 százalékon való egységesítése, s ezzel ismét az alapkamat lesz az irányadó kamat. Ezt követően a kamatcsökkentés mértékét – esetleg átmeneti megállását – nagyban fogja befolyásolni a magyar gazdaság megítélése, illetve az ezt tükröző árfolyam. A Monetáris Tanács kommunikációja szerint óvatosan, „adatvezérelt” módon fogja döntéseit meghozni. Az év végére 11-12 százalékos alapkamat várható, ami 9 százalék körüli decemberi infláció esetén 2 százalék körüli reálkamatot jelentene. A GKI 2024-ben a forint némi gyengülésére (400 forint körüli euróra) és – az év végére 6 százalék körüli inflációt feltételezve – 8 százalék körüli alapkamatra számít.

Az államháztartás pénzforgalmi hiánya már 2023 augusztus végén csaknem elérte az éves előirányzatot (annak 97 százaléka lett). Szeptemberben már a pénzügyminiszter is felvetette a 3,9 százalékos GDP-arányos hiánycél módosításának és egyben hiánycsökkentő lépések szükségességét. Bár a GDP-arányos államadósság csökkentését az infláció 2023-ban is segíti, azonban a Budapest Airport megvásárlása esetén a pénzforgalmi deficit olyan nagy mértékben növekedne, hogy valószínűtlen lenne a kormány által megcélzott 69,7 százalék elérése. (Az ügylet az eredményszemléletű hiányt nem érinti.) Bár a kormányzat a 2024. évi 3 százalék alatti deficit elérését retorikájában jelenleg is elengedhetetlennek tartja, a GKI a helyzet és a kormány eddigi magatartása alapján a 2023. évi 4,7 százalék után 2024-re a tervezettnél magasabb, 3,9 százalék körüli deficitre számít.

A külső egyensúly az év első hét hónapjában egyértelműen és látványosan javult. A folyó fizetési mérleg tavalyi, az év egészében 13,6 milliárd eurós deficitje után az idei első hét hónap mintegy 0,2 milliárd euró többletet hozott. Vagyis az áru- és szolgáltatási egyenleg aktívuma ellentételezni tudta a jövedelmi egyenleg passzívumát. Ez főleg az energiaárak visszaesése következtében javuló energiaegyenleg, a fékeződő belső kereslet miatt alacsonyabb importigény, valamint a magyar export – júliusi megtorpanásáig – gyors növekedése magyarázza. 2023 egészében 0,5 milliárd euró körüli aktívum, a GDP 0,2 százaléka várható. Aggasztó, hogy az EU-transzferek beáramlása egyelőre minimális – az első hét hónapban 1 milliárd euró –, s idén ebben már nem várható fordulat. Az év egészében a folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma 2,5 milliárd euró körüli, a GDP 1,2 százaléka lehet. 2024-ben a folyó fizetési mérleg aktívuma 3 milliárd euróra, a folyó fizetési és tőkemérlegé pedig 7 milliárd euróra emelkedhet, ami a GDP 1,4, illetve 3,3 százaléka. Ez utóbbi azonban jelentős előrelépést feltételez az EU-val történő megállapodásban, ami felettébb bizonytalan, a gazdasági kényszer erős, de a magyar kormány döntéseit inkább hatalomtechnikai szempontok határozzák meg.

Magyarország hitelminősítése az EU régiós országai közül Romániával együtt a legrosszabb. További leminősítéshez mindenekelőtt az EU-való kiegyezés elmaradása vezethet, úgy a transzferek nagy részéhez való hozzáférés elvesztése, mint a piacgazdasági elvek be nem tartása miatt. A hitelminősítők türelme várhatóan a decemberi felülvizsgálatokig fog tartani. (PIAC&PROFIT)

Címlapkép forrása: RTL
GDP
gki
RECESSZIÓ
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.09.28. - 15:58
Módosítva 2023.09.28. - 15:59
A- A+

  • Szeles, változékony májusi idő

    Szeles, változékony májusi idő

  • Molnár Ferenc Caramel - "Rohanunk a szakadék felé"

    Molnár Ferenc Caramel - "Rohanunk a szakadék felé"

  • George Simion szerint Orbán Viktor elveszítheti a hatalmat, ha a lengyel jobboldal vasárnap veszít

    George Simion szerint Orbán Viktor elveszítheti a hatalmat, ha a lengyel jobboldal vasárnap veszít

  • Végveszélyben a parajdi sóbánya

    Végveszélyben a parajdi sóbánya

  • Vizsgálatot indított a NAIH Orbán Viktor hatvanpusztai birtokának építésével kapcsolatban

    Vizsgálatot indított a NAIH Orbán Viktor hatvanpusztai birtokának építésével kapcsolatban

  • Szürreális jelenetek játszódtak le a Szilágyi Erzsébet Gyermekotthon előtt

    Szürreális jelenetek játszódtak le a Szilágyi Erzsébet Gyermekotthon előtt

  • Még országgyűlési határozat is született az uniós védelmi hitel ellen, most Magyarországtól csak egy tartózkodásra futotta

    Még országgyűlési határozat is született az uniós védelmi hitel ellen, most Magyarországtól csak egy tartózkodásra futotta

  • Napi szintű probléma lett az önsértés a gyerekeknél – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem pszichiátere

    Napi szintű probléma lett az önsértés a gyerekeknél – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem pszichiátere

  • Magyar Péter szerint a fideszes Németh Balázs olyan videót töltött fel közösségi oldalára, amiért 3 év börtönt is kaphatna

    Magyar Péter szerint a fideszes Németh Balázs olyan videót töltött fel közösségi oldalára, amiért 3 év börtönt is kaphatna

  • A móri mészárlás bizonyítékainak feltárója megtalálta az Ausztriába menekült magyar huszárok elásott iratait

    A móri mészárlás bizonyítékainak feltárója megtalálta az Ausztriába menekült magyar huszárok elásott iratait

  • Igazi bravúrt hajtott végre Orbán Sára cége tavaly

    Igazi bravúrt hajtott végre Orbán Sára cége tavaly

  • A Továbbélés művészete - Gondolkodj rendszerekben!

    A Továbbélés művészete - Gondolkodj rendszerekben!

  • Călin Georgescu visszavonul a politikától

    Călin Georgescu visszavonul a politikától

  • Választási fogás lehet az új nyugdíj-ígéret

    Választási fogás lehet az új nyugdíj-ígéret

  • Rég lépett le ennyi magyar végleg az országból: az ázsiai vendégmelósok biztos nem pótolják őket

    Rég lépett le ennyi magyar végleg az országból: az ázsiai vendégmelósok biztos nem pótolják őket

  • Orbán Viktor javaslatára felmentettek egy miniszterhelyettest

    Orbán Viktor javaslatára felmentettek egy miniszterhelyettest

  • A Tisza politikusa, Kulja András az egészségügyi államtitkárral, Takács Péterrel vitázik élőben, és leleplező anyagokat ígér

    A Tisza politikusa, Kulja András az egészségügyi államtitkárral, Takács Péterrel vitázik élőben, és leleplező anyagokat ígér

  • A király gratulált!

    A király gratulált!

  • „Rálicitált" a Teslára a BYD: féláron kínálják a márka új elektromos szedánját

    „Rálicitált" a Teslára a BYD: féláron kínálják a márka új elektromos szedánját

  • Magyar igazságszolgáltatás, bírói felelősség, törvénysértő ítélet, hamis tanúvallomás, bírói önkény, fegyelmi eljárás hiánya, közbizalom válsága, gyermekvédelem, bírósági korrupció, jogállamiság, Miskolci Járásbíróság, Dr. Tóth Katalin, Dr. Tuzáné Dr. Papp Szilvia, bírósági panasz, jogsértés következmények nélkül, bírósági rendszer válsága, polgári jogvédelem, társadalmi bizalom, elcsalt ítélet, állampolgári jogérvényesítés, #énsem

    Hazugságra ítélt igazság – Mikor vonják már felelősségre a törvényt sárba tipró bírákat?

  • Zsebkendőből kokain – A dezinformáció, mint fegyver a nemzetközi politikában

    Zsebkendőből kokain – A dezinformáció, mint fegyver a nemzetközi politikában

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

© 2011-2025 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element