A Budapest–Belgrád vonal problémái szakértői szemmel
A beruházás felénél tartva az eltérő kínai és európai műszaki megoldások miatt komoly szakmai problémák nehezítik a Budapest–Belgrád vasútvonal építését – mondta az InfoRádiónak Andó Gergely, a Navigátorvilág közlekedési szaklap főszerkesztője.
Erős volt a szándék arra, hogy a Budapest–Belgrád vasúti projektre Kína szállítsa a biztosítóberendezéseket, a távközlési eszközöket és a vonatbefolyásolási rendszert, ami Kína számára lehetővé tette volna, hogy az EU területén szinte bárhol el tudjanak indulni beruházásokon, hiszen ezen berendezések tanúsítása egyszeri hatalmas feladat, onnantól viszont már sokkal kisebb – mondta az InfoRádióban Andó Gergely, a Navigátorvilág közlekedési szaklap főszerkesztője.
Ennek az eljárásnak a költségét és valamennyi feladatát is vállalta volna Kína, megvolt az ambíció, viszont a szakíró szerint mintha nem mérték volna fel megfelelően, hogy hol tartanak a berendezéseikkel a kínaiak, de azt sem, hogy a módosításokat végrehajtani, dokumentálni, angolra és magyarra fordítani mennyi idő.
Sajtóhírek szerint a biztosítóberendezések nagyon más elgondolás alapján működnek Kínában, mint Európában. Ezzel kapcsolatban tisztázta, európai szemmel nézve a kínai vasúthálózat rendkívül modern, homogén rendszer, ahol nincs az a nehézség, mint nálunk, hogy 150 éves infrastruktúrákat kell egy rendszerben üzemeltetni.
"Kína a törzsfejlődést kihagyta, újonnan épített vadonatúj hálózatot, nem kellett az illesztési kultúrával foglalkozni. Ennek része volt az, hogy minden vonatot felszereltek a megfelelő kommunikációs eszközökkel, minden szerelvény kommunikál a vasúti biztosítóberendezéssel, ami Európában nincs így" – ecsetelte.
Az ilyen megfeleltetési problémáknak márpedig "se szeri, se száma", Andó Gergely meglátása szerint például csak Budapest és Belgrád között 90 új fénysorompót kéne szerelni a vonal állomásain és vonalán, ami rengeteg, pedig a biztonságot az jelentené, ha sikerülne csökkenteni a vasúti–közúti keresztezések számát. A beruházás mentén a szintes keresztezések mellett döntöttek.
Márpedig a hátralévő másfél-két évben az ilyen eszközparkot gyártó cégek "informálisan mindenütt azt hangsúlyozzák, hogy nem képesek ekkora volumenben" szállítani, "ezek nem olyan sorozatgyártott elemek, mint a vasúti betonaljak vagy a sínek; mindenki számára egyértelművé vált, hogy lekésték az összes olyan határidőt, amivel itt normális ügymenetben ezt a problémát be tudták volna foltozni valamilyen módon". (Infostart)