Több életszínvonalról árulkodó statisztika segítségével néztük meg Magyarország helyzetét a régióban és az uniós átlaghoz mérve.
Az Európai Unió közös statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb adatai többségében a 2021-es évre vonatkoznak, és az életszínvonal-mutatók egyik alapja az a mérőszám, amelynek segítségével megtudhatjuk, hány magyart fenyegetett az elszegényedés kockázata. Ez a 2022-ben felvett adatok szerint 12,1 százalék volt, azaz ennyien voltak azok, akiknek jövedelme nem érte el a mediánbér 60 százalékában meghatározott szegénységi küszöböt, amely havi nettó 125 570 forint volt.
Ahogy az grafikonunkon is látszik, a magyar adat összességében a második legjobb eredmény volt a csehországi számok után, ráadásul 2020-hoz képest 2021-ben javult az arány – nagyrészt tehát sikerült kiheverni a pandémia okozta sokkot.
Ahhoz, hogy átláthatóbb összképet tudjunk a cikkben kapni arról, hogy az életszínvonallal kapcsolatos mutatókban hogyan teljesítettek összességében az országok, büntetőpontokkal számoltunk: így például az elszegényedési statisztika esetében a legrosszabbul teljesítő Románia 4, a holtversenyben végző Lengyelország és Szlovákia 2-2, Magyarország 1, míg Csehország 0 pontot kapott. Cikkünk végén az ezen módszerrel létrejövő, több kategóriából összeálló pontszám segítségével készítettünk végső rangsort.
Mekkora pofon egy hirtelen jött kiadás?
A pénzügyi stabilitás a jólét egyik alapja, így fontos mérőszám az, hogy mennyire jelentene az egyes országok lakosságának problémát egy hirtelen jött kiadás fedezése. A szintén 2022-ben felvett, ám 2021-re vonatkozó adatok szerint a magyarok 33,9 százalékának jelentett volna komolyabb fennakadást egy ilyen hirtelen jött számla finanszírozása, ez több mint 3,29 millió embert jelent.
ejlődés történt az elmúlt években ezen a területen hazánkban, a régiós átlaghoz képest még így is jelentős a lemaradás, és a magyarokat kiugró mértékben megviselné egy váratlan kiadás – igaz, legalább a 2014-ben regisztrált, egészen brutális, 72,2 százalékos adat a múlté, ugyanakkor ez nem jelenti a helyzet egyértelmű javulását, hiszen 2016-ban kissé megváltoztatták a feltett kérdést a felmérésben.
A statisztika alapján a régióban a legrosszabbul teljesítő Romániát 4, a lista 4. helyén végző Magyarországot 3, Lengyelországot 2, Szlovákiát 1, míg Csehországot 0 pont illette meg.
Nehezen zárkózik fel, aki egyszer elszegényedik
Az alapvető szegénységi adatokat elnézve felmerül a kérdés: mi van azokkal, akiket nemcsak veszélyeztet, hanem el is ért a szegénység? Az Eurostat vonatkozó statisztikája szerint átlagosan a már említett, a szegénységi küszöbnek megfelelő 125 570 forintos havi összegtől 19,6 százalékra voltak a legszegényebb magyarok bevételei.
Ezzel az eredménnyel Magyarországban összességében a regionális középmezőnybe került, ráadásul 2014-hez képest nem sikerült érdemben csökkenteni ezt a különbséget, csupán ingadozást értünk el. A kategóriában a legrosszabbul Románia teljesített a maga 32,9 százalékos résével, így ez 4 pontot ért, míg Lengyelország 3, Magyarország 2, Szlovákia 1, és a legjobb eredményt elérő Csehország 0 pontot kapott.
Lakhatási költségek
A megélhetési statisztikák között két lakhatási mutatót is szemügyre vettünk, ezek kéz a kézben járnak, hiszen az adatsor egyike azt mutatja, hogy összességében a lakhatás költségei a háztartások bevételének mekkora részét viszik el, míg a másik azt vizsgálja, hogy az ingatlanbérlés mekkora szeletet vesz el a havi bevételből azok esetében, akik nem tulajdonosai az otthonuknak.
Magyarországon a lakhatás költsége összességében a bevételek 19,7 százalékát vitte el a háztartások költségvetéséből, amely a régióban holtversenyben a legmagasabb arány, míg a bérleti díjak esetében regisztrált 16,4 százalék az egyik legalacsonyabb. A különbség egyik okát talán az jelentheti, hogy hazánkban kiugróan magas a lakástulajdonosok aránya, ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, egy 2022-es tanulmány szerint 91,3 százalék, azaz lényegesen kevesebben bérelnek.
Az összes lakhatási kiadásra vonatkozó statisztika esetében aránylag a legtöbbet (19,7 százalék) a cseheknek és a magyaroknak kellett holtversenyben otthonaikra költeniük, így ez 3-3 pontot jelentett, míg Románia 2, Lengyelország 1, és az ezen a téren legjobban teljesítő Szlovákia 0 pontot kapott.
Ha bérlésről van szó, a legtöbbet költő szlovákok 4 pontot, a lista 4. helyén végző Románia 3, Lengyelország 2, Magyarország 1, a kategóriában győztes Csehország pedig 0 pontot szerzett.
Mennyire erős a gazdaság?
A szegénységi és jóléti statisztikák mellett egyes országok gazdasági erejének összehasonlításában segít a vásárlóerő-paritáson mért GDP. Ez a folyóáras GDP korrigált mutatója, amely az árszerkezetben levő különbségeket „kezeli”, így adott időpontban összehasonlíthatóvá teszi a volumeneket.
A Központi Statisztikai Hivatal által közölt, a World Economic Outlook számain alapuló statisztika szerint 2022-ben a régió országai messze elmaradtak az életszínvonal egyik mérőszámaként is emlegetett mutatóban az uniós átlagtól, a helyzet azonban összességében Csehországban volt a legjobb, hiszen itt 49 421 dolláros egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-t regisztráltak, megelőzve ezzel például a hazai 42 044 dollárt.
A gazdasági helyzet ezen mérőszáma alapján tehát a legrosszabbul teljesítő Románia 4, a régiós lista 4. helyén végző Szlovákia 3, Magyarország 2, Lengyelország 1, míg Csehország 0 pontot kapott.
Infláció: nincs ok az örömre
Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár, havi rendszerességgel elkészíti Privátbankár Európai Inflációs Körkép néven futó cikkét, amelyben a kontinensen mért fogyasztóiár-index adatokat elemzi. Arról, hogy miért foghatta a fejét Orbán Viktor a legfrissebb lista miatt, részletesebben itt olvashat.
A jelenlegi cikkünkben vizsgált országokra vonatkozó, legutóbbi, augusztusi adatok azt mutatták, hogy a hazai árszínvonal az előző év azonos időszakához mérve továbbra is kiugróan nőtt. A Magyarországon regisztrált 16,4 százalék (4 pont) messze meghaladta a második legmagasabb, 10,1 százalékos lengyel inflációt (3 pont), míg a Trading Economics által aggregált adatok szerint Romániában 9,43 százalékot (2 pont), Szlovákiában 8,84 százalékot (1 pont), Csehországban pedig 8,5 százalékot regisztráltak.
Hol a legjobb élni?
Több kategóriát megvizsgálva büntetőpontoztuk tehát az egyes országok statisztikáit, hogy egyértelműen kiderülhessen, néhány alapvető adat alapján hol a legjobb az életszínvonal. A ranglista a következőképpen alakult:
5. Románia – 23 pont
4. Magyarország – 16 pont
3. Lengyelország – 14 pont
2. Szlovákia – 12 pont
1. Csehország – 3 pont
Az összehasonlítás egyértelmű győztese így Csehország, azaz összességében a cseh lakosság találkozik a legjobb mindennapi életszínvonallal, egy hirtelen költség itt jelenti a legkisebb problémát, ráadásul az inflációs nyomás is inkább csak egy másodgondolat. Hazánknak pedig marad a bénító valóság: a régióban csak a románok élnek rosszabbul, mint az átlagos magyarok. (mfor.hu)