Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Így vetít az orosz Nagy Testvér, csak a teljes elvakultság hitelesítheti az alaptörténetet

Vélemény
2023.09.19.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
1

A putyini rendszer számára nehéz feladat lehet, hogy elfogadtassa, igazságos háborút vív Ukrajnában. Amely ráadásul nem is háború, csupán egy gyors, két éve tartó katonai akció. 

A propaganda időnként megpróbálja játékfilmmé formálni üzeneteit. Ám mint ahogy A tanú című film példája is bizonyítja, nem bizonyul jó forgatókönyvírónak. Csak a teljes elvakultság hitelesítheti az alaptörténetet.

Az orosz állami propagandát sosem lehetett túlzott kifinomultsággal vádolni. Európai szemmel úgy tűnik, mintha nem is érdekelné, hogy igazán hihető, hatásos legyen. Nem törődik azzal, hogy az érdekérvényesítő lépéseket gondosan előkészítse a közvéleményben, kialakítson egy önmaga számára előnyös kontextust. Ameddig lehet, elhallgatja a konfliktust, majd szinte váratlanul felizzó, drámai helyzetként exponálja, amely azonnali radikális beavatkozást kíván. Ez külföldön általában gyanút kelt, az agresszió szinte automatikus elítélését váltja ki, egyfajta nemzetközi morális-politikai frontvonalat nyit Oroszországgal szemben.

A nyugati politika és propagandagépezet jóval csiszoltabban működik, és sikerül rendre elérnie egy megengedőbb, elfogadóbb értékelést. Kevésbé szégyenlős, nem takargatja a hatalmi ambíciókat, az érdekérvényesítés motivációját. A gyarmatok fegyveres védelme, az Egyesült Államok katonai beavatkozásai sosem váltottak ki elsöprő erejű felháborodást, szankciókat, politikai kirekesztést. Míg a Szovjetunió tekintélyén komoly sebet ütött az afganisztáni háború, a Nyugat katonai jelenlétét szinte csak akkor vettük észre az országban, amikor távozni kényszerült.

Dovzsenko nyomán

A szovjet korszakban a forradalminak hitt szocialista társadalmi modell védelme, terjesztése még viszonylag jól használható köntöst jelentett a propagandának. Bele lehetett bújtatni a „baráti segítségnyújtásokat”, katonai, fegyveres támogatásokat. Bár a humanista céloknak ellentmondó megállapodások, irányváltások ekkor is okoztak gondokat, amelyeket a kommunikáció rendre szélsőséges megoldásokkal hidalt át. Az eltávolított-kivégzett vezetőket az emlékezetből is igyekeztek kitörölni. Dovzsenko Felszabadulás című, 1940-es dokumentumfilmje, amely a nyugat-ukrajnai bevonulást dicsőíti, megfeledkezik a hitleri Németországgal kötött szerződésről, Lengyelországot tartja felelősnek a háborúért, a terület nyomoráért. Ezzel együtt mindig el lehetett mondani, hogy véget ér az emberek kizsákmányolása, népek elnyomása, a szovjet rendszer új, szebb világ alapjait rakja le. Más kérdés, hogy a létező modell a propagandában olyan arcátlanul túl lett fényezve, hogy visszaütött rá minden összevetés saját valóságával.

A mai Oroszország azonban nem rendelkezik hasonló jellegű ideológiával. Autokratikus-oligarchikus politikai-gazdasági szerkezete a polgári demokrácia képviseletére sem teszi alkalmassá. Nincs semmilyen pozitív üzenete a világ számára. Érdekeinek képviseletét egyfajta nyugatellenes, antiimperialista burokból próbálja igazolni, ami nem könnyű, hiszen önmagát nyíltan birodalmi elvek felől határozza meg. Így egyedül az jelenthetne lépései számára megkérdőjelezhetetlen legitimációt, ha gazdasági-társadalmi fellendülést tudna felmutatni saját érdekszférájában. Erre azonban a megfelelő innovációs átalakítások, reformok elmaradása miatt jelenleg nem képes. Világpolitikai súlyának csökkenését, hatókörének szűkülését csak katonai erő felmutatásával gátolhatja. Amihez ideológiai hátteret saját létének megkérdőjelezhetetlensége, és a történelminek tekintett érdekszférájában élő népek védelme nyújthat.

A 2008-as grúziai konfliktus tálalásánál ez még elég jól tudott működni. Annál is inkább, mert Oroszország a fellendülés jeleit mutatta, stabilizálódása biztonságpolitikai szempontból sem volt elhanyagolható. A kommunikációt azonban már akkor is gyanús teatralitás jellemezte. Váratlanul oszétek elleni erőszakos állami cselekményekről érkeznek hírek. Putyin, akkor épp miniszterelnöki státuszban, a helyszínre megy, majd drámai hangon számol be a tévé nyilvánossága elő Medvegyev elnöknek a helyzetről. Eszerint minden jel arra mutat, hogy ez népirtás – holokauszt. Nem lehet nem beavatkozni. Az orosz csapatok megvédik az oszéteket, bevonulnak Grúziába – amely így nem lesz NATO-tag.

Pár év múlva a Majdan, Janukovics megbuktatása már jóval komolyabb feladatot jelentett az európai normáktól egyébként is távolodni látszó putyini vezetés számára. Egyértelművé vált, hogy Ukrajna szabadulni akar az orosz érdekszférából. Az erőszakos reakció, a Krím „népszavazás” útján történő elcsatolása, és a Don-medence elszakadni kívánó szakadár területeinek álcázott katonai támogatása ezer sebből vérzett, de valóban létező konfliktusok mentén zajlott egy felbolydult országban. Ha a centrumban kormányt buktathatnak, egyes régiók akár el is szakadhatnak. Ám a minszki megállapodásokkal lokalizálni lehetett a helyzetet, így az szépen belesimult a világ válsággócainak sorába.

Prigozsin, a producer

Oroszország már ekkor elkezdte játékfilmekkel is terjeszteni, igazolni politikai álláspontját. A csecsen háborúval kapcsolatos néhány thrillertől eltérően ezek egyértelmű propagandatermékek voltak. De még mindig rendelkeztek egyfajta reális mozgástérrel, valóban mérlegelhető mozzanatokkal. A Krím (2017) egy szerelmi történetet hajított ukrajnai konfliktusokba. A lány kijevi, hisz a Majdan céljaiban, a fiú a Krímből való, veszélyt érez a fellángoló ukrán nacionalizmusban, elutasítja az erőszakos akciókat. Végül mégis a szakadár területekre megy harcolni. Mindebből nagy dráma is kialakulhatna, de a film maximálisra túlozza a zűrzavart, az ukrán oldalról elszabaduló agresszivitást. Igaz, egészében a megbékélés mellett áll ki. A 2021-es, részben Prigozsin finanszírozásában készült Napsütötte hely (Szolncepjok) szakít ezzel a megközelítéssel. Olyan kegyetlen képet fest kelet-ukrajnai oroszokkal szembeni megtorlásokról, fosztogatásokról, ami válaszlépésre ingerel. Az egyik szereplő megfogalmazza, hogy Európa eddig bajt, elnyomást, fasizmust hozott Ukrajnának.

A tavaly kirobbantott háború azonban szinte megoldhatatlan feladat elé állította az orosz propagandát. Igazolnia kéne az agresszió jogosságát. 

Talán a villámháború sikere esetén, működhetett volna a grúziai recept, de az ukrán ellenállás, az európai és amerikai támogatás, a tűzszünet reménytelensége keresztülhúzott minden legitimációs elképzelést. Oroszország fasiszta államnak próbálta beállítani Ukrajnát, ám „felszabadító” hadműveletét sehol nem üdvözölték. A szakadár köztársaságok lakossága sem ragadott tömegesen fegyvert. Az pedig még kevésbé hitelesíthető, hogy a Nyugat meg akarja semmisíteni Oroszországot.

A háború igazolására azért elkészült az orosz kulturális és a védelmi minisztérium támogatásával egy propaganda-játékfilm, A tanú (2023, r: David Dadunasvili). Törvényszerű kudarca tökéletesen rávilágít, hogy az orosz álláspont védhetetlenül hamis. Az alkotók még mindig az apokaliptikus Ukrajna képet próbálják sulykolni. Könnyedén átsiklanak a háború kezdete felett, mintha mindegy lenne, ki kezdte, a háborút vívó Ukrajna pedig a földi pokol, bizonyára korábban is ilyen volt. Ezt kell felismernie Daniel Cohen belga hegedűművésznek, aki egy jó pénzt ígérő kijevi fellépés után ébred bele a háborúba. Az oroszok indították, de hát mit tapasztal? Az utcákon mindenkinek fegyvert osztogatnak, este már egy banda fogságába kerül, menedzserét megerőszakolják és megölik. A rendőrség őt ugyan megmenti, felszállítják egy lvivi vonatra, de azt egy másik fegyveres csoport keríti hatalmába. Cohent letartóztatja az Azov zászlóalj. Táborhelyük valóságos panoptikum, középkori jellegű kínzókamrákkal. Cohennek hegedülnie kell az életéért, na nem klasszikus műveket, hanem vidám dallamokat, megismertetik hazafias ukrán dalokkal. Közben az egység ördögien kegyetlen parancsnoka kifejti neki nézeteit: Most nem a holokausztra kell tósztot mondani, hanem egységes nemzetként kell az oroszok elé állni, aminek alapja a vér tisztasága. Aki nem harcol, életképtelen, a lelkiismeretet a zsidók találták ki. A vén Európa utolsó védelmezői vagyunk! Feltűnik egy kisfiú az édesanyjával, Misának nevezi magát. – Moszkal vagy?! – csattan fel a parancsnok. – Miért nem beszél a gyerek ukránul? Ukrajnában mindenkinek ukránul kell beszélnie! A neved pedig mától Mikola! A gyerek anyját (aki angol tanárnő) Cohennek ajándékozzák, de ő persze nem él a lehetőséggel. A nő a Donbaszból érkezett, kisfia minden becsapódó lövedék, rakéta hangját ismeri. Este át kell menniük Filip atyához megkínzott halottakat temetni. Majd reggel kiterelik a kis helység lakosait a pályaudvarra. Evakuálni kell őket, mert jönnek az oroszok, és mindenkit megölnek. Ám az azovisták váratlanul eltávoznak. És néhány perc múlva rakéták robbannak a pályaudvaron. Ukrán rakéták. Cohent orosz katonák mentik meg, a moszkvai követségről utazhat haza. Érkezésekor, a repülőtéren aktivisták pénzt kérnek tőle Ukrajna támogatására. Nem ad. Ő tudja az igazságot. És hiába mond neki köszönetet az Európai Unió képviselője, este egy politikai háttérműsorban elmondja majd, amit tapasztalt. Tiszta lelkiismerettel. Jöhet hát a záró felirat: „A kramatorszki pályaudvarra mért rakétacsapást, a mariupoli szülőotthon és színház felrobbnatását, a bucsai tömeggyilkosságokat, Donyeck, Makejevka és más települések lövetését, ezeket a békés lakosság elleni véres bűntetteket a kijevi rezsim követte el, hogy Oroszországot vádolhassa és befeketíthesse a világ közvéleménye előtt.”

Álhírtengerben

A tanút augusztusban mutatták be, és az eddigi nézettségi adatok nem sikerről árulkodnak. Sokan úgy látják, az oroszok egyre kevésbé akarnak szembesülni a témával. A film meglepő igénytelensége, vulgáris dekorativizmusa se segíthet abban, hogy komolyan befolyásolja az emberek képét a háborúról. Az orosz állami propaganda alappilléreit koptatja tovább. Ám lehet, hogy azok már elérték kellő hatásukat. Mert bármilyen átlátszónak, mesterkéltnek, hiteltelennek tűnik is külső szemmel ez az agymosoda, bármilyen valószínű, hogy a műveltebb nagyvárosi rétegek elutasítják, az ország lakosságának többsége, amelynek számára Oroszország az egyetlen létező valóság, amelynek rendje a Világ rendje, könnyen igazodni tud állításaihoz. Főleg a melléjük gyártott álhírek tengerében. (Népszava)

Címlapkép forrása: Stringer/AFP/TNS
film
Oroszország
propaganda
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.09.19. - 07:31
1
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • A Fidesz polgármesterjelöltje lett a kegyelmi döntést „tiszteletben tartó” NOE-elnök

    A Fidesz polgármesterjelöltje lett a kegyelmi döntést „tiszteletben tartó” NOE-elnök

  • Kihelyezett frakcióülésen dönt a Fidesz az államfőjelölt személyéről

    Kihelyezett frakcióülésen dönt a Fidesz az államfőjelölt személyéről

  • Magyarországra jön a svéd miniszterelnök – ezt gondolja a NATO-csatlakozás ratifikálásáról

    Magyarországra jön a svéd miniszterelnök – ezt gondolja a NATO-csatlakozás ratifikálásáról

  • A megtakarítások és a hitelek is csúcsot döntöttek 2023-ban

    A megtakarítások és a hitelek is csúcsot döntöttek 2023-ban

  • Szerdától most csak a benzin drágul

    Szerdától most csak a benzin drágul

  • Karsai Dániel: elfogyott a türelmem

    Karsai Dániel: elfogyott a türelmem

  • A bicskei áldozatok ügyvédjével találkozott Magyar Péter

    A bicskei áldozatok ügyvédjével találkozott Magyar Péter

  • Huszonegy százalékkal drágább a paradicsom, mint egy éve

    Huszonegy százalékkal drágább a paradicsom, mint egy éve

  • Haldoklik a magyar gyermekvédelem, figyelni sem tudnak a gondozottakra

    Haldoklik a magyar gyermekvédelem, figyelni sem tudnak a gondozottakra

  • Hihetetlen összefogás: 204 millió forint adomány gyűlt össze az influenszerek tüntetése után

    Hihetetlen összefogás: 204 millió forint adomány gyűlt össze az influenszerek tüntetése után

  • Brüsszel beveti új fegyverét a Belgrád-Budapest gyorsvasút kínai szereplője ellen

    Brüsszel beveti új fegyverét a Belgrád-Budapest gyorsvasút kínai szereplője ellen

  • A Magyar Posta ellenségeket keres, nem barátokat

    A Magyar Posta ellenségeket keres, nem barátokat

  • Több száz traktorral Prága belvárosába vonultak a tiltakozó cseh gazdák

    Több száz traktorral Prága belvárosába vonultak a tiltakozó cseh gazdák

  • Egy Békés megyei pedofil ügyében nem látott tennivalót a Varga Judit vezette igazságügyi tárca

    Egy Békés megyei pedofil ügyében nem látott tennivalót a Varga Judit vezette igazságügyi tárca

  • Szijjártóéknak újabb, titokzatos tervük van

    Szijjártóéknak újabb, titokzatos tervük van

  • Nemcsak Európa, hanem Amerika is kiakadt Donald Trump NATO-ra tett megjegyzésén

    Nemcsak Európa, hanem Amerika is kiakadt Donald Trump NATO-ra tett megjegyzésén

  • Ungár Péter: Ordenáré badarság, amit Orbán Viktor mondott

    Ungár Péter: Ordenáré badarság, amit Orbán Viktor mondott

  • Megbüntették a traffipaxozó rendőröket Fehérgyarmaton

    Megbüntették a traffipaxozó rendőröket Fehérgyarmaton

  • Félelem és reszketés a Várkert Bazárnál

    Félelem és reszketés a Várkert Bazárnál

  • Megszökött a házi őrizetből egy pedofíliával gyanúsított szabolcsi futballedző

    Megszökött a házi őrizetből egy pedofíliával gyanúsított szabolcsi futballedző

  • Vizsgálja az Integritás Hatóság a Farkas Flórián-féle programot

    Vizsgálja az Integritás Hatóság a Farkas Flórián-féle programot

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element