A lengyel példa mellett francia is van az üzemanyagár-sapka önkéntes vagy annak tűnő bevezetésére. Magyar nincs.
Az állami tulajdonú lengyel Orlen konszern júniusban ténylegesen befagyasztotta az üzemanyagok nagy- és kiskereskedelmi árait a világpiaci árak könyörtelen emelkedése miatt. Ez már veszteségeket okozott a magánszolgáltatóknak, és üzemanyagválsággal is jár, mivel a kereskedők minimálisra csökkentették az importot – írja a hírről beszámoló Oilcapital.
Az üzlet az üzlet
A szaklap rámutat, hogy az ősz elején a gázolaj ára Északnyugat-Európában az idén először volt négy számjegyű: szeptember 8-án tonnánként 1000 dollár. Ennek azonban nem volt hatása a lengyel piacra. Éppen ellenkezőleg: az elmúlt két hétben az Orlennél a gázolaj hivatalos nagykereskedelmi ára köbméterenként 272 zlotyval (literenként 0,065 dollárral) csökkent. Szeptember 9. óta a lengyel óriás gázolajának nagykereskedelmi ára a külső jegyzésnél alacsonyabb lett. Ez azonban nem lepte meg a lengyel üzemanyagpiacot, hiszen – írja az Oilcapital – mindenki jól tudja, hogy október közepén parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban.
Ezért a helyi Jog és Igazságosság párt az állami monopolistát arra használja fel, hogy az üzemanyagárakat folyamatosan alacsonyan tartsa, számítva a szavazók hálájára.
Addig azonban fenn kell tartani az ellátást, az üzemanyag ugyanis fogy. A Reuters híre szerint (amely a Polityka Insightot idézi) az Orlen már kénytelen hozzányúlni a stratégiai üzemanyag-tartalékaihoz, hogy továbbra is alacsony áron kínálhassa az üzemanyagot, féken tartsa az inflációt, és ezek által segítse a Jog és Igazságosság pártot. A Polityka is azt írja, hogy az Orlen az általa importált gázolajat alacsonyabb áron adja el, mint amennyit fizet érte. Emiatt a magántulajdonban lévő versenytársai kénytelenek leállítani az értékesítést, hogy elkerüljék a veszteséget. „Az üzemanyagimport veszteségessé vált” – közölte hétfőn az Unimot lengyel energiacsoport.
A nagykereskedelmi piac több mint 60 százalékát ellenőrző Orlen által kínált üzemanyagárak ebben a hónapban 8-12 százalékkal csökkentek, a kiskereskedelmi árak pedig követik a csökkenést a lengyel Reflex üzemanyag-kereskedő és tanácsadó cég közlése szerint. Közben az olaj világpiaci ára három egymást követő héten emelkedett, és megközelítette a tízhavi csúcsot. A zloty mintegy 5 százalékot veszített a dollárhoz képest ebben a hónapban, így a lengyel vásárlók számára nő a nyersolaj dollárban számolt ára.
Rákaptak a szomszédok a lengyel üzemanyagra
A lengyelországi üzemanyagárak komoly vonzerőt jelentenek a cseh és a német autósoknak, akik a denik.cz cikke szerint rendre átjárnak tankolni a lengyel kutakhoz.
Összehasonlították az azonos márkájú, azaz az Orlen-Benzina állomások árait, amelyek körülbelül 10 kilométerre vannak egymástól, és megdöbbentő eredményre jutottak: a cseh kútnál egy liter Pb95-ös benzin 40,20 koronába, a lengyelnél (átszámítva) 34,50 koronába került. A gázolajnál nagyon hasonló a különbség, a németek számára pedig még jövedelmezőbb a lengyelországi tankolás. A benzinár közel 1,90 euró literenként, így Lengyelországban literenként 30 eurócentet is megspórolhatnak. Ez tele tankkal már közel 30 euró.
Az erősödő lengyelországi üzemanyag-turizmus fényében nem lenne meglepő, ha a lengyel kormány úgy döntene, hogy korlátozza a külföldiek tankolását, esetleg az alkalmanként tankolható mennyiséget, ahogyan az Magyarországon is történt.
A magyar autósok a kormány kétélű fegyverére várnak
A franciaországi TotalEnergies február végén jelentette be, hogy üzemanyagár-sapkát vezet be a magas árak miatt. Mivel azóta a piaci helyzet nem javult, néhány napja közzétette, hogy az ársapkát december 31. után is fenntartja, literenkénti 1,99 eurós felső határral.
Magyarországon nincs híre, hogy bármely forgalmazó önként árat akarna csökkenteni. Ezzel ugyanis olyan bevételről mondana le, amelyhez egyébként mindenképpen hozzájutna, hiszen az üzemanyag árrugalmatlan termék. Még azt tudva sem csökkentenek, hogy egy érdemi áreséssel az adott hálózat vevőkört csábíthat el a drágábban áruló riválisoktól, vagyis a megnövekvő forgalmon keresztül mégis hozzájutna a profitjához. Igaz, ezzel a riválisok is komolyabb csökkentésre kényszerülnének. Kényelmesebb azonban nem lépni.
A hazai szereplők csak addig mennek el a kockázatvállalásukkal, hogy figyelik a közelükben lévő és nekik ténylegesen versenyt támasztó benzinkutak árait, és azt figyelembe véve alakítják a sajátjukat.Ezért, amíg az árakra ható külső körülmények nem javulnak, Magyarországon – ahol 700 forinthoz közelít az átlagos benzinár – az autósok csak az ársapka újbóli, kötelező bevezetésében bízhatnak. Ez a lépés azonban tavalyelőtt ősszel olyan durva, és főleg a kisvállalkozásokat sújtó beavatkozás volt, hogy ha másodszor is döntene róla a kormány, vélhetőleg valamilyen piackímélőbb formát választana hozzá. A kérdés akár már terítéken is lehet Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki közlése szerint. (vg.hu)