Rekordmeleg nyár volt a bolygó északi féltekéjén és az ENSZ-főtitkár szerint szélsőséges időjárási jelenségek sújtják a Föld minden szegletét.
Az InfoRádió által kérdezett éghajlati szakértő szerint a globális átlaghőmérséklet valóban meghaladta az éghajlati normált, ugyanakkor fordulópontról nem lehet beszélni.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) bejelentése szerint az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén. Az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus adatai alapján az idei volt a valaha rögzített legforróbb augusztus: az iparosítás előtti korszak átlagánál feltehetően 1,5 Celsius-fokkal melegebb, illetve egyben a második legmelegebb hónap 2023 júliusa után.
A júniustól augusztusig tartó időszakban, vagyis az északi félteke nyarán az átlaghőmérséklet 16,77 Celsius-fok volt, amely 0,66 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti periódus átlagát, és egyben jelentősen magasabb, mint a korábbi, 2019-es rekord, ami 16,48 Celsius-fok volt. Az augusztus a tenger felszínén mért hőmérsékletek szempontjából is rekordnak számított idén:
a globális átlag 20,98 Celsius-fok volt.
António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint megkezdődött a klímaösszeomlás folyamata. „A tudósok régóta figyelmeztetnek arra, milyen következményekkel jár a fosszilis üzemanyagoktól való függőségünk. Éghajlatunk sokkal gyorsabban omlik össze annál, mint amivel meg tudunk küzdeni, szélsőséges időjárási jelenségek sújtják a bolygó minden szegletét” – tette hozzá.
Szentes Olivér, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője azt mondta az InfoRádióban, hogy elsősorban figyelemfelkeltési célja volt az ENSZ-főtitkár kijelentésének. Megerősítette, hogy globális átlagban az idei nyár volt a legmelegebb, ugyanakkor hozzátette, hogy
ez nem azt jelenti, hogy a Föld minden egyes pontján most volt a valaha tapasztalt legforróbb nyár.
Azt viszont konkrét, mért adatok mutatják, hogy az átlaghőmérséklet több térségben is nagy területeken meghaladta az elmúlt hónapokban az éghajlati normált, ez nemcsak kifejezetten a szárazföldek feletti, hanem a tengerfelszíni hőmérsékletre is igaz.
A szakértő tájékoztatása szerint különösen az észak-atlanti térségben, valamint az Antarktiszt körülvevő Déli-óceán környékén volt sok Celsius-fokkal magasabb a hőmérséklet, amit ott az okozott, hogy
jóval kisebb területen fagyott be idén a Déli-sarkvidék körüli tengeri jég.
Ugyan ott most tél van, ilyenkor pedig értelemszerűen gyarapszik a jégréteg, viszont az elmúlt időszakban ez mérsékeltebben történt. Mindez pedig azt okozta, hogy nagy területen jóval melegebb volt a szokásosnál, továbbá „a globális átlaghőmérsékletre ráerősített az is, hogy a csendes-óceáni térségben az El Nino elnevezésű természetes éghajlati jelenség érvényesül.”
Az El Nino során a csendes-óceáni térség keleti és középső részén emelkedik a vízfelszíni hőmérséklet, ami kihat a globális időjárás alakulására is. A tudósok a fosszilis energiaforrások égetését teszik felelőssé a globális felmelegedésért, ezt súlyosbítja az El Nino.
Az ENSZ-főtitkár mostani figyelmeztetése azt sejteti, hogy ez egy visszafordíthatatlan folyamat. Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy valóban fordulópontot hozott-e az idei nyár. Szentes Olivér meglátása szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy fordulópont történt.
Maga az összeomlásra vonatkozó kijelentés is inkább a jelenlegi éghajlat olyan szintű megváltozására utalhat, ami egy másik állapotot és más körülményeket idézhet elő
– fejtegette.
Mint fogalmazott, az összeomlást nem úgy kell értelmezni, hogy egyszerűen csak megszűnik az éghajlat és nem lesz többé, hanem egy másik állapot jöhet létre, ami bizonyos egyéb folyamatokat indíthat el. Erre vonatkozóan napvilágot látott már sok szcenárió, de sok a bizonytalanság és számos kérdés vetődik fel azzal kapcsolatban, hogy miként változik majd az éghajlat a jövőben – mind globálisan, mind regionálisan.
Magyarországon véget ért a naptári nyár, éghajlati szempontból az idei nyár idehaza is melegebb volt az átlaghoz képest. Az évszak országos középhőmérséklete csaknem egy Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti átlagot, ami 20,8 Celsius-fok volt. Ugyanakkor nem volt melegebb a tavalyi nyárnál, amikor két Celsius-fokkal volt magasabb a középhőmérséklet, mint az elmúlt három évtized átlaga.
Szentes Olivér elmondta: az idei június átlagos időjárást hozott, míg júliusban és augusztusban ugyan több hőhullám is volt nagyon forró napokkal, de azért óriási hőség ezúttal nem jellemezte Közép-Európa ezen térségét. „Összességében a 12. legmelegebb nyarat hagytuk magunk mögött Magyarországon” – jelentette ki a szakértő. (Infostart)