Mit jelentene a nyugdíjak bruttósítása a nyugdíjasoknak?
Farkas András nyugdíjszakértő arról beszélt az ATV műsorában, hogy idén a nyugdíjasszervezetek azt kérték a kormánytól, hogy júniusban vagy júliusban legyen egy olyan korrekció, ami tavaly és tavalyelőtt is volt, amikor egy kormányrendelet biztosította számukra, hogy január elsejéig visszamenőleg pótlólagos emelést kapjanak. De szó volt emellett a nyugdíjak bruttósításáról is. Mit is jelent mindez?
Az infláció Magyarországon még mindig rendkívül magas, ami miatt rengeteg nyugdíjas került nehéz helyzetbe. Emiatt örülnének, ha az Orbán-kormány az elmúlt két évhez hasonlóan rendkívüli nyugdíjemelést adna nekik, amivel segítségükre lehetnek a nehéz időkben - áll az ATV.hu híranyagában.
„A kormány a háborús időkben is garantálja az inflációkövető nyugdíjemelést” – hangoztatta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Mint elmondta, az idősek teljes és emelt összegű tizenharmadik havi nyugdíjat kapnak 2024-ben. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa üdvözli a kijelentést.
Az Orbán-kormány jövőre 6 százalékos inflációt vár, ezért ahogy azt az államtitkár is megerősítette január elején, a nyugdíjak is 6 százalékkal nőnek majd. A nyugdíjas parlament elnökének azonban fenntartásai vannak.
Banai Péter Benő azt ígérte, hogy az infláció alakulását nyomon követi a kormány novemberben, de akár hamarabb is elvégzik a nyugdíjkorrekciót, ha szükséges. A témában az ATV Start című műsorában Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának vezetője, a NYUSZET soros elnöke, valamint Farkas András nyugdíjszakértő nyilatkozott.
Jöhet a jó világ a nyugdíjasok számára?
Juhász László úgy gondolja, hogy nem. „A jövő évre 6 százalékos infláció várható és 6 százalékos nyugdíjemelés lesz. Ez azt jelenti, hogyha pont annyi lesz a nyugdíjemelés, mint az infláció, akkor csak szinten marad a vásárlóerő.
Tehát a nyugdíjasok a több pénzből nem tudnak semmivel se többet vásárolni. A legjobb esetben is csak szinten marad [a nyugdíjak vásárlóértéke]” – mondta a NYUSZET soros elnöke, hozzátéve, hogy ez már lassan 10 éve így van.
Rendkívüli nyugdíjemelés
Farkas András nyugdíjszakértő arról beszélt a műsorban, hogy idén a nyugdíjasszervezetek azt kérték a kormánytól, hogy júniusban vagy júliusban legyen egy olyan korrekció, ami tavaly és tavalyelőtt is volt, amikor egy kormányrendelet biztosította számukra, hogy január elsejéig visszamenőleg pótlólagos emelést kapjanak.
A nyugdíjas infláció átlaga az első négy hónapban 25 százalék fölötti volt, ezért érzik úgy a nyugdíjasok szerintem teljesen jogosan, hogy ezzel valamit kezdeni kellene
– tette hozzá a szakértő, aki elmondta, a kormány arra hivatkozik, hogy a nyugdíjtörvény nem ír elő évközi rendkívüli kompenzációt. Ugyanis a törvényben az áll, novemberben kell majd megnézni, hogy a január 15 százalékos emelésnél indokolt-e egy magasabb emelés azért, mert az éves infláció akkor még csak becsült mértéke magasabb lett.
Nyilvánvalóan szükséges lenne egy kiegészítés az év során.
A NYUSZET azonban elutasító választ kapott az évközi kompenzációval kapcsolatban a kormánytól, amit azzal indokoltak, hogy az emelést a KSH adatai nem támasztják alá. Juhász elárulta, újabb válaszlevelet küldtek, és most arra várják a választ, de továbbra is úgy látják, hogy a januári 15 százalékos emelés kevés lesz az év végéig.
De, ha már két éve csinálja ezt a kormány, akkor teljes joggal várhatták el a nyugdíjasok, hogy akkor a harmadik évben, amikor szintén nagyon magas az infláció és tényleg rengeteg gond van a nyugdíjasok megélhetésével, akkor idén is megkockáztatja azt [a kormány], hogy lesz egy ilyen rendkívüli júniusi vagy júliusi emelés”
– hangsúlyozta a nyugdíjszakértő, aki kiemelte, júniusban már biztosan nem lesz, hiszen akkor a jogszabály már megjelent volna, ám nem tartja kizártnak, hogy júliusban még léphet a kormány. Farkas felidézte, a NYUSZET-nek küldött válaszlevélben kiemelték, hogyha KSH által mért adatokból az lenne indokolt, hogy 15 százaléknál magasabb éves infláció várható, akkor majd kaphatnak a nyugdíjasok emelést.
„Azonban az a gond, hogy most kellene emelni a nyugdíjakat, nem is csak a nyugdíjasinfláció miatt, hanem a 40 százalékot még mindig közelítő élelmiszeráremelés miatt” – mondta, hozzátéve, hogy ez még mindig megnehezíti a nyugdíjasok életét.
Érdemes lenne bruttósítani a nyugdíjakat?
Farkas András felidézte, hogy egyszer már majdnem átalakították a magyar nyugdíjrendszert bruttó nyugdíjrendszerre. A jogszabály 2013-ban életbe is lépett volna, ám a kormány az utolsó pillanatban megváltoztatta a döntését.
„Azóta hungarikumként a hazai az egyetlen olyan nyugdíjrendszer, ahol a bruttó keresetekből egy nettó nyugdíjösszeget kell megállapítani” – emelte ki a nyugdíjszakértő, hozzátéve, hogy minden egyes modern nyugdíjrendszerben a nyugdíj összege is bruttó abban a tekintetben, hogy van egy kedvezményes adókulcs, amit a nyugdíjasok is fizetnek mindenhol a világon, például egy kedvezményes egészségbiztosítási járulékkulcs.
A nyugdíjszakértő elmondta azt is, hogy ez azt jelentené, hogy a magyar nyugdíjakat is fel lehetne bruttósítani, tehát emelkednének a nyugdíjak és ahhoz lenne egy kedvezményes adó- és járulékkulcs.
„Ez azért lenne fontos, mert egyrészt a nyugdíjasok mindenkit visszautasíthatnának onnantól fogva, hogy őket nem kell eltartani, nem mások fizetik az ő megélhetésüket, hiszen ők is adózó, járulékfizető állampolgárok” – fogalmazott Farkas András, aki elárulta, ez azt jelentené, hogy olyan szintre kellene ebben az esetben felemelni a nyugdíjakat, hogy semmiképpen ne sérüljön a ténylegesen kézhez kapott nyugdíjösszeg.
„Egy ilyen magas inflációs közegben negyedéves gyakorisággal kéne emelni a nyugdíjakat. Így nem kellene a nyugdíjasoknak sokat várni, hogy kompenzálják őket, mert bele lenne építve a törvénybe, hogy nem januárban és novemberben, meg esetleg a kormánytól függően év közben, hanem minden harmadik hónap után kötelezően megemelnék a tényállásnak megfelelően a nyugdíjakat” – hangoztatta a nyugdíjszakértő a beszélgetés során.
Juhász László a bruttósítással kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, „nagyon nem mindegy, hogyan történik”.
Szerinte úgy kellene megvalósítani, hogy mindenkinél személy szerint addig a pillanatig vissza kellene menni, amikor megállapították a nyugdíjukat és az akkori szabályok szerint kellene megállapítani a bruttó fizetést, és a mostani nyugdíjszabály szerint vonják le ebből az összes adót. (Profitline)
