Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Tíz tény az egri vár 471 éve kezdődött ostromáról

Tudomány
2023.09.11.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
14

Tudja, ki volt Dobó István után az egri vár kapitánya? Hányan voltak a törökök? Mikor kezdődött az ostrom? Érdekességek az 1552-es ütközetről.

1. Egyesíteni akarták a Magyar Királyságot, emiatt indított hadjáratot a szultán

I. Ferdinánd 1551-ben úgy vélte, itt az ideje egyesíteni a kettészakított Magyar Királyságot, ezért utasította Castaldo tábornokot, hogy csapataival szállja meg Erdélyt. Ezzel a lépéssel azonban kivívta a Porta haragját. I. Szulejmán, aki viszont a saját befolyási övezeteként tekintett Erdélyre, válaszul büntetőhadjáratot indított, amely során elesett többek között Temesvár, Veszprém, Szécsény, Lippa, Drégely, és végül Szolnok. Csak a hadjárat utolsó „állomása” Eger tudta kivédeni az ostromot.

2. Számos győzelem volt már az ostromló sereg háta mögött

Mire Szulejmán serege Egerbe ért, már több jelentős győzelmet elkönyvelhetett. Ali pasa megostromolta és elfoglalta Temesvárt, Ahmed budai pasa pedig a zömében zsoldosok által védett Szolnoknál aratott könnyű győzelmet. Ezután a két pasa a török kézre került Szolnok mellett egyesítette a sereget, amely Eger felé vette az irányt. A török sikerekből annyit azért profitálhattak Dobóék, hogy a harcokban elfáradt ostromlók érkeztek az egri vár alá.

3. Szokatlanul későn kezdődött az ostrom

A hadiszezon végéhez szokatlanul közel, szeptember 9-én zárta körül a török sereg a várat. Az ostromlókat vezető Ali pasa és Ahmed budai pasa valószínűleg a korábbi sikereken felbuzdulva gyors győzelemre számíthatott, ám a hűvös októberi idő a vár alatt érte a törököket, akiknek nem kis részben emiatt kellett lemondani a harcok folytatásáról. Ez volt egyébként a várvédők szerencséje, akik már a tűrőképességük határán voltak.

4. Le akarták rombolni a várfalat a törökök, hogy könnyebb dolguk legyen a támadásnál

A két pasa a korábban sokszor bevált módszerrel látott neki az ostromnak. Nagy erejű ostromágyúkkal kezdték lövetni a várfalakat, abban bízva, hogy azok leomlanak, így könnyebben ki tudják majd használni a török sereg számbeli fölényét. A hadvezérek azonban nem számoltak azzal, hogy az erőd egy népvándorlás-kori várra épült, így falai szilárdabbnak bizonyultak a vártnál. Az is nehezítette az ostromlók dolgát, hogy a hosszú hadjárat alatt igencsak megcsappantak a készleteik, ezért a tüzéreknek spórolniuk kellett az ágyúgolyókkal.

5. Nem voltak százötvenezren a törökök, de így is óriási túlerővel támadtak

Tinódi Lantos Sebestyén százötvenezres török seregről írt az Eger vár viadaljáról való énekben, és Gárdonyi is hasonló létszámot említett az Egri csillagokban. A legújabb kutatások szerint nem lehetett ekkora a török haderő, hiszen a szultánnak összesen volt ennyi katonája akkoriban, a valóságban a becslések szerint negyvenezres haderő ostromolta meg a várat. A támadók még így is óriási túlerőben voltak, mivel a védők nagyjából kétezren lehettek, akik között besorozott parasztok is akadtak.

6. Többször is nekimentek a várnak a törökök, de mindig vissza kellett vonulniuk

Az ostromlók több nagy rohamot is indítottak a vár ellen, amelyek igencsak próbára tették az egyre inkább fogyatkozó védők erejét. A leginkább kritikus helyzet október 4-én alakult ki, amikor elővigyázatlanság miatt felrobbant a vár egyik lőszerraktára, a káoszt pedig fokozta a meginduló török támadás. Dobó vezetésével a védőknek mégis sikerült összeszedni magukat, és visszaverni a törököket, akiknek ismét, immár sokadik alkalommal le kellett menekülniük a falakról.

7. Ha Eger elesik, szabad préda lett volna a Felvidék

Ha nem sikerült volna megtartani az egri várat, az súlyos csapás lett volna a felvidéki városoknak, ugyanis ez az erőd látta el a védelmüket. Ebben az esetben a portyázó törökök a magyar érclelőhelyek jelentős részét is elfoglalhatták volna a bányavárosokkal együtt, ráadásul fennállt a veszélye, hogy elszigetelik Erdélyt, elszakítva egymástól a Habsburg uralom alatt álló északi és keleti területeket.

8. A király akart segítséget küldeni, de az nem érkezett meg

Bár az a vélemény alakult ki, hogy Ferdinánd királyt nem érdekli Eger sorsa, az uralkodó több kísérletet is tett, hogy a várvédőket segítse, bár tény és való, hogy ez a szándék semmi konkrétumban nem nyilvánult meg. A király először cseh zsoldosokat akart verbuválni, hogy megerősítse a vár védelmét, de a szervezés lassan haladt, így a törökök már körülzárták a várat, mielőtt a zsoldosok bejuthattak volna. Később megpróbálkozott felmentő sereg küldésével is, de ismét lassú volt a szervezés, emellett a nem kielégítő logisztika, és a katonák között dúló pestisjárvány miatt vége lett az ostromnak, mielőtt odaértek volna.

9. Az egri győzelem után Dobó István nagyot lépett előre

Eger sikeres védelme olyan hírnevet szerzett a vitéz kapitánynak, Dobó Istvánnak, hogy 1553-ban, miután Castaldo kivonult Erdélyből, az uralkodó, bízva a képességeiben, őt nevezte ki vajdának. Az egri vár kapitányi címét korábbi segítője, Bornemissza Gergely örökölte meg, aki szintén kitüntette magát a vár védelme során. Az ő parancsnoksága idején kezdődött meg a vár helyreállítása, amely a hatvanas években ért csak véget. A várat évtizedekkel később ismét ostrom alá vették a törökök, és annak ellenére, hogy ekkor már modernebb volt a védelmi rendszer, és a védők is lényegesen többen voltak, három hét alatt el is foglalták.

10. Egész Európában elterjedt az egriek vitézségének híre

Bár akkoriban nem volt még a maihoz hasonló média és hírek sem terjedtek olyan gyorsan, mint manapság, a korabeli Európában hamar híre ment az egri diadalnak. A nagy hírverés nem volt véletlen, mivel Szulejmán hadserege korábban rendre megnyerte a csatáit, és ez volt az első eset, hogy egy vár ellen tudott állni ostromuknak. De hatással volt a győzelem híre a szultánra is, aki sokáig nem indított komolyabb ostromot az egri fiaskó után. (egerhirek.hu)

Címlapkép: Vízkelety Béla Eger vár ostroma 1552-ben. - Forrás: wikipedia
eger
egri vár
OSTROM
TÖRÖK
TÖRTÉNELEM
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.09.11. - 06:33
14
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Miközben a többség vért izzadt a kasszáknál, a NER csúcsán milliárdok várták, hogy kivegyék osztalékban

    Miközben a többség vért izzadt a kasszáknál, a NER csúcsán milliárdok várták, hogy kivegyék osztalékban

  • Tragédia Ferihegyen

    Tragédia Ferihegyen

  • Már túl késő megmenteni az Északi-sarkvidéket

    Már túl késő megmenteni az Északi-sarkvidéket

  • Mik azok a rettegett örök vegyi anyagok, és hogy kerülhetjük el őket?

    Mik azok a rettegett örök vegyi anyagok, és hogy kerülhetjük el őket?

  • Trump közölte, nem fog börtönbe menni

    Trump közölte, nem fog börtönbe menni

  • GDP, Horvátország, Eurócsatlakozás, euró

    Csodát tett a horvát gazdasággal az euró

  • MZP harmadszor is felveszi a kesztyűt

    MZP harmadszor is felveszi a kesztyűt

  • Egy férfi azt állítja, hogy rájött a lottózás titkára

    Egy férfi azt állítja, hogy rájött a lottózás titkára

  • Lezuhant egy kisrepülőgép Arizonában

    Lezuhant egy kisrepülőgép Arizonában

  • Óriási a hőség Londonban, hogy elájultak a díszőrség tagjai - VIDEÓ

    Óriási a hőség Londonban, hogy elájultak a díszőrség tagjai - VIDEÓ

  • Jelentősen megugrott Magyarország ázsiója külföldön

    Jelentősen megugrott Magyarország ázsiója külföldön

  • A Blokád rendezője, „a bűnös hazugságai miatt” lökte fel a kritikust, de azért sajnálja

    A Blokád rendezője, „a bűnös hazugságai miatt” lökte fel a kritikust, de azért sajnálja

  • A nemzetközi cégek vezetőinek is forog a fejében, hogy mi lesz itt

    A nemzetközi cégek vezetőinek is forog a fejében, hogy mi lesz itt

  • Ez aztán a balatoni luxuslak

    Ez aztán a balatoni luxuslak

  • 99%-os biztonsággal felismeri a ChatGPT által generált szövegeket egy új eszköz

    99%-os biztonsággal felismeri a ChatGPT által generált szövegeket egy új eszköz

  • Nyomára bukkantak az Északi Áramlatot felrobbantó csapatnak

    Nyomára bukkantak az Északi Áramlatot felrobbantó csapatnak

  • Csák János tűzbe teszi kezét Böjte Csabáért

    Csák János tűzbe teszi kezét Böjte Csabáért

  • Inog a talaj Vlagyimir Putyin lába alatt

    Inog a talaj Vlagyimir Putyin lába alatt

  • Egy-egy zápor, zivatar még előfordulhat

    Egy-egy zápor, zivatar még előfordulhat

  • Bruck András: Magyarként élni

    Bruck András: Magyarként élni

  • Új módszerrel mérhető a globális villámtevékenység

    Új módszerrel mérhető a globális villámtevékenység

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element