Van olyan intézmény, ahol a fiatalabb egyetemista tanárjelöltekre „egyszerűbb” feladatokat bíznak – például napköziztetés vagy felügyelet –, de az is előfordul, hogy eseti helyettesítésekre, tanórák megtartására is beosztják őket.
Már nemcsak utolsó éves tanárszakos egyetemistákat, hanem bármilyen évfolyamon tanuló pedagógushallgatókat, akár elsőéveseket is felvesznek iskolai munkára a tankerületi központok, hogy így enyhítsék a tanárhiányt – értesült több forrásból is a Népszava. Van olyan intézmény, ahol a fiatalabb egyetemista tanárjelöltekre „egyszerűbb” feladatokat bíznak – például napköziztetés vagy felügyelet –, de az is előfordul, hogy eseti helyettesítésekre, tanórák megtartására is beosztják őket. Végzős tanárszakos hallgatók bevetésére már az előző tanévben is volt példa, a kormány törvényben is megerősítette, hogy szakképzettségük megszerzéséig, legfeljebb egyéves időszakra óraadóként lehessen alkalmazni őket, de ez az alacsonyabb évfolyamokra járókra nem érvényes.
Ugyanakkor átalakult a pedagógusképzés, az egyik változás, hogy az egyéves szakmai gyakorlatot kettébontották, ami azt jelenti, hogy az első félévet leszámítva minden félévben gyakorlaton vehetnek részt a hallgatók valamilyen iskolában, ez magába foglalja az óralátogatást és a tanítást is, de utóbbi csak 15 órát jelenthet. Az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) bevezetésével pedig fellazultak a foglalkoztatási szabályok, több esetben már nem kell pedagógusdiploma ahhoz, hogy valaki iskolában tanítson. Ide tartozik például a testnevelésóra, honvédelmi ismeretek óra megtartása, szakgimnáziumokban a művészeti és a szakmai tantárgyak tanítása. Továbbá lehet tanítani természettudományos tantárgyakat úgy is, ha valakinek például csak biológia vagy kémia szakon szerzett diplomája van, de vállalja, hogy öt éven belül megszerzi a tanári szakképzettséget.
A Népszava érdeklődött az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központnál (KK), pontosan milyen jogszabályi alapja van annak, hogy egyes iskolákban akár elsőéves tanárszakos hallgatókat is alkalmaznak. Válaszukban annyit írtak, a hatályos jogszabályok meghatározzák a foglalkoztatási kereteket, a foglalkoztatás jogszerűségéért pedig az iskolák fenntartói a felelősek.
– A tankerületi központok mindent megtesznek a feladatok szakszerű és jogszerű ellátásért – közölték.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak azt mondta, több olyan esetről hallott, amikor nem csak végzős tanárszakos egyetemistákat vettek fel iskolákba dolgozni. A Népszavának azt is elmesélte, az előző tanévben meghívást kapott a Pécsi Tudományegyetemre, ahol pedagógushallgatóknak tartott munkajogi felkészítést.
– Ott sem csak végzős hallgatók voltak, de amit először kicsit furcsának találtam, hogy leginkább az eseti helyettesítések szabályairól, azok kifizetéséről érdeklődtek. Kiderült, hogy szinte valamennyien dolgoznak már, van, akit közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztattak. Sokukat pedig helyettesítésekre is beküldik órákat tartani, amit nem lehetne, abszolút jogsértő – fogalmazott az érdekvédő. Elmondása szerint többször jelezte a problémát a tankerületi központoknak és a KK-nak is, de érdemi választ ő sem kapott.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás szerint a hallgatókat legfeljebb pedagógiai asszisztensi munkakörben lehetne alkalmazni szakképzett pedagógus mellett, vagyis felügyelhetnek a diákokra szünetekben, ebéd közben, napköziben – ami szerinte még mindig jobb annál, mint amikor a takarítónőt vagy az iskolaőrt kérik meg ugyanerre. Azt ő is törvénysértőnek tartja, ha az egyetemistákra önálló órák megtartását, helyettesítést is rábíznak. – De ugyanilyen törvénysértő az is, amikor például az informatikaórát a rendszergazda tartja, sajnos történt már ilyen is – tette hozzá. A PSZ adatai szerint egyébként minden ötödik általános iskolában előfordul, hogy képesítés nélküli „pedagógusok” tanítanak. (Népszava)
