A friss inflációs statisztikákból kiindulva a Bankmonitor számításai szerint akár 3,5%-os évközi nyugdíjkorrekcióra lehet szükség novemberben.
Péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az augusztusi inflációs adatokat. A fogyasztói árak 16,4%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg a nyugdíjas infláció ugyanez idő alatt 17,2%-ra rúgott. Így már ismerjük az év első 8 hónapjának tényadatait, amelyekre alapozva a kormánynak meg kell határoznia az évközi nyugdíjemelés mértékét.
A magyar nyugdíjemelési rendszer hivatalosan inflációkövető: minden év elején a költségvetési törvényben tervezett inflációval megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat. Évközi nyugdíjkorrekciót akkor köteles fizetni a kormány, ha a januári nyugdíjemelés mértéke elmarad az év során tapasztalt valós áremelkedéstől. A nyugdíjkorrekció mértékének megállapításához a kormánynak az első 8 hónap tényadataira alapozva kell becslést készítenie a várható éves átlagos inflációra, és a hiányzó emelést novemberben az egész évre visszamenőleg ki kell fizetnie a nyugdíjasok számára.
2023. januárban 15% nyugdíjemelés érkezett. Az év első 8 hónapjában az alábbiak szerint nőttek a fogyasztói árak. Zárójelben a nyugdíjas inflációt tüntettük fel.
január: 25,7% (27,4%)
február: 25,4% (26,9%)
március: 25,2% (26,7%)
április: 24,0% (25,3%)
május: 21,5% (22,9%)
június: 20,1% (21,2%)
július: 17,6% (18,7%)
augusztus: 16,4% (17,2%)
Ezekből kiszámítható, hogy az év első 8 hónapjában átlagosan 22,0% volt az általános infláció, míg a nyugdíjas infláció ennél lényegesen magasabb, 23,3% volt. A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint az évközi nyugdíjkorrekció mértékének meghatározásakor az első 8 havi tényadat alapján becslést kell készíteni az éves átlagos inflációra, ahol a két inflációs adat közül a magasabbat kell figyelembe venni.
A gazdaságfejlesztési miniszter közelmúltbeli kommunikációja alapján a kormány szeptemberre 11-12%-os inflációt vár, októberben 9-10%-ra lassulhat az áremelkedés üteme, novemberben már 8%, decemberben pedig 7% lehet a fogyasztói árindex változása. Ebből kiindulva arra számíthatunk, hogy az általános infláció éves átlaga 17,6-17,7% között lehet. Mivel a nyugdíjas infláció mostanáig minden hónapban jelentősen meghaladta az általános inflációt, így borítékolható, hogy az év végi átlaga is magasabb lesz.
Mostanra tehát egyértelművé vált, hogy az év elején fizetett 15%-os nyugdíjemelés közel sem lesz elegendő a nyugdíjak reálértékének megőrzéséhez, így a kormány minden bizonnyal évközi nyugdíjkorrekcióról fog dönteni. A Bankmonitor várakozásai szerint a nyugdíjas infláció 12 havi átlaga akár a 18,5%-ot is elérheti, ezért akár 3,5%-os nyugdíjkorrekció mértéke is indokolt lehet.
2023. júliusban 1,99 millió fő részesült öregségi nyugdíjban, melynek átlagos összege havi 210 ezer forint volt. Eszerint a nyugdíjkorrekció átlagosan akár a havi 7 300 forintot is elérheti, melyet egész évre visszamenőleg egy összegben kaphatnak kézhez a nyugdíjasok. Ez az átlagnyugdíj szintjén 80 ezer forintot is meghaladó egyszeri juttatás lehet. Egyúttal a novemberi nyugdíjakba már beépülő nyugdíjkorrekció révén az átlagnyugdíj idén év végére 217 ezer forintra is emelkedhet.
Ezt követően 2024. januárban ismét várható az év eleji rendes nyugdíjemelés, melynek mértéke a tervezett infláció alapján 6% lehet. (Profitline)
