Ez lehet az alapja a kormány elleni kártérítési pernek.
– Ki kell adni a vízdíjra vonatkozó számításokat és javaslatokat. A bíróság első fokon meghozott ítélete szerint ezek a dokumentumok nem számítanak döntéselőkészítő anyagnak, nyilvánosságra kell hozni az adatokat. Így végre megtudhatjuk, hogy a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter részére milyen díjmegállapítással, változással kapcsolatos javaslatokat tett a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) – ismertette a keddi tárgyaláson hozott ítéletet Tüttő Kata városüzemeltetését felelős főpolgármester-helyettes, aki először levélben, majd közérdekű adatigényléssel próbált hozzájutni ezekhez az adatokhoz, de egyik esetben sem járt sikerrel. Így végül beperelte a hivatalt.
A MEKH nem véletlenül őrzi féltve ezeket az adatokat. Az évente elkészített számításokból ugyanis kiderül, hogy mennyi a vízszolgáltatás indokolt költsége az egyes víziközmű cégekre és szolgáltatási területekre lebontva. S ebből könnyen kiszámolható,
hogy mennyi veszteség lenyelésére kényszerítette a kormány a szolgáltatókat a vízdíjak 2013-as befagyasztásával.
A tíz éve változatlan hatósági ár miatt a szolgáltatók bevételei már nem fedezik a hálózat, illetve egyéb infrastruktúra elemek karbantartásának, rekonstrukciójának és bővítésének költségét. Ezt egy ideig ellensúlyozták a külső – javarészt uniós – források révén induló fejlesztésiek, de mára már ezek hatása is kevés a hiány elfedéséhez. A víziközmű ágazat a csőd szélén imbolyog.
A vezetékek avulása nem csupán kapacitáshiányban, a sorozatos csőtörésekben,
hanem az országszerte meglévő – esetenként 40-45 százalékos - hálózati vízveszteségben is látványossá vált.
A kormány a vízdíj befagyasztásával nem csupán a lakosság által fizetett árat tartotta mesterségesen alacsonyan, hanem a közületi, tehát az állami intézményeknek és a profittermelő cégeknek, így például az akkugyáraknak, erőműveknek és autómosóknak is fillérekért kell szolgáltatni a vizet. A főváros ebből származó vesztesége csak 2023-ban 10 milliárd forint – magyarázza Tüttő Kata, aki szerint nonszensz, hogy közpénzből finanszírozzunk vastagon nyereséges vállalkozásokat, illetve ezek vízdíjon keresztül történő támogatása miatt rohadjon le az egész ágazat.
Mint mondja, ezek az adatok egy kártérítési per alapját képezhetik, amit a kormány, illetve illetékes minisztériuma ellen indíthatnak.
A végszámla sok tízmilliárd lehet, amit az államnak vissza kell fizetnie a víziközmű társaságoknak.
Az energiaügyekben illetékes miniszternek ugyanis jogszabályi kötelezettsége lett volna ezen számítások alapján módosítani a vízdíjon, ami lehetővé tette volna a szolgáltatók részére a hatékony gazdálkodást.
Augusztus végén újabb 63,5 milliárd forintot csoportosított át a rezsivédelmi alapból a kormány az állami kézbe vett víziközmű cégek működőképességének fenntartására. A regionális társaságok a Nemzeti Vízműveken keresztül forrásjuttatásként kapják az újabb állami támogatást, mégpedig a döntés szerint „azonnal”. Ezzel együtt már 120 milliárd forint felett jár a központi költségvetésből a túlélésért küzdő víziközmű ágazatba pumpált támogatás összege.
Jövőre viszont ugyanezen jogcímen csak 50 milliárd szerepel a júliusban elfogadott 2024-es központi költségvetésben.
Az idei milliárdokból mindenesetre eddig egy fillér sem jutott az 5100 kilométer hosszúságú csőhálózatot, Budapest és több agglomerációs település vízellátását biztosító Fővárosi Vízműveknek.
Tüttő Kata főpolgármester-helyettes közérdekű adatigénylésben kérte ki az Energiaügyi Minisztériumtól a támogatási adatokat. Az első lista a július közepéig kiosztott támogatásokról szólt. Abból kiderült, hogy 7 víziközmű szolgáltató összesen 8,52 milliárd forintot kapott a nyár közepéig. A támogatási összegek 553 millió és 1,89 milliárd forint között szóródtak. A támogatott cégek mindegyike kormánypárti elköteleződésű önkormányzat tulajdonában állt és mindegyiket átadják az államnak. Szeptember első napján megérkezett Tüttő Kata főpolgármester-helyetteshez a második lista, amely a július 14-től augusztus 17-ig kifizetett támogatásokat tartalmazta.
Egy hónap alatt csaknem 11 milliárd forintot osztottak szét az arra érdemes szolgáltatóknak. Az eredeti 20 milliárd forintos támogatási keretből így alig néhány száz millió maradt az év hátralévő részére.
A második támogatási körben is jócskán jutott az állami kézbe adott társaságoknak. A kilenc kisegített víziközmű cégből négy már a Nemzeti Vízművek égisze alá tartozik: a Bajavíz 781 milliót, a Heves Megyei Vízmű 1,5 milliárdot, a Vasivíz 1,7 milliárdot, míg a Bácsvíz 1,8 milliárdot kapott. Ennél többel csak a 64 település tulajdonában álló, már tavaly is veszteséges évet záró Daköv Dabas és Környéke Kft. kapott: 2,6 milliárd forintot. A többi társaság 263 milliótól 999 millió forintig terjedő összegű állami támogatásban részesült. A Fővárosi Vízművek azonban erre a listára sem fért fel.
A cég novemberre 5 milliárdos likviditási hiánnyal számol. (Népszava)