Ha iskolakezdés, akkor sok szülő számára kiújuló probléma gyermekének "hiperaktivitása", ADHD-ja.
Riasztó, de évről évre egyre többet írnak fel világszerte az ADHD kezelésére szánt tablettákból – Magyarországon az egyik ilyen szerből például tavaly négyszer annyit írtak fel, mint 2015-ben. Mindeközben a mai napig nem igazoltak olyan agyi működési zavart a hiperaktív gyerekeknél, ami indokolná ilyen súlyos tudatmódosító szerek felírását.
Néhány napja beköszöntött az idei tanév, ami magyar gyermekek ezrei számára egyben azt is jelenti, hogy ismét el kell kezdeniük szedni a "szokásos" tablettákat. Ahogy hazánkban, úgy a világ más országaiban is megfigyelhető, hogy a „hiperaktivitás” kezelésére szánt, erős pszichiátriai szerekre kiállított receptek évről évre egyre gyarapodnak. Ennek egyik oka, hogy az ADHD diagnózisát folyamatosan tágítják, s az utóbbi időben egyre több felnőttet is ezzel címkéznek meg. Mivel a „gyógyszeres kezelés” gyakorlatilag az egyetlen propagált terápia, nem meglepő, hogy ennek eredményeként több tablettát váltanak ki a patikákban.
A jelenség önmagában aggasztó, ám ezek a számok meredekebben emelkednek a vártnál is. Skóciában például az elmúlt 10 év során a gyerekeknek felírt ADHD-szerek száma megduplázódott, a felnőttek viszont több mint hatszor annyi ilyen tablettát szedtek 2022-ben, mint 2012-ben. Angliában az ADHD-diagnózisok száma 2000 és 2018 között a hússzorosára emelkedett, melynek fő oka itt is az, hogy sokkal több felnőttet nyilvánítottak hiperaktívvá az évek alatt.
Magyarországon kétféle szer van forgalomban az ADHD kezelésére: a metilfenidát (Ritalin) és az atomoxetin (Strattera). Az előbbi forgalmáról nem érhetőek el publikus adatok, mivel az egészségbiztosító által nem támogatott szer, az atomoxetin viszont igen látványosan követi a világ trendjét. Míg 2015-ben nagyjából 122 millió forint értékben váltották ki a patikákban, 2022-ben ez a szám már 418 millió forint volt.
Járványszerűen terjedne a hiperaktivitás?
Ahogy a széleskörű propagandának köszönhetően az ADHD egyre divatosabb fogalommá válik, néhányan hajlamosak megfeledkezni egy igen fontos dologról. Az ADHD-ra a pszichiátria a mai napig úgy tekint, mint agyi fejlődési rendellenességre, amely a gyerekeknek (és felnőtteknek) odafigyelési és viselkedési problémákat okoz. Mégis: akárhányszor állítják fel ezt a diagnózist, minden alkalommal elmaradnak azok a vizsgálatok, amelyek a betegség agyi eredetét igazolni tudnák akár a legcsekélyebb mértékben is. A pszichiáter a pácienssel teszteket töltet ki, kérdéseket tesz fel neki és a környezetében élőknek – gyerekek esetében pl. szülőknek és tanároknak –, majd ezek alapján eldönti, hogy páciensének agyi rendellenessége van.
És talán éppen azért, mert sokak számára az ADHD már szinte hétköznapi dolognak tűnhet, a legtöbb esetben meg sem próbálnak utánajárni, hogy vajon tényleg agyi probléma állhat-e a háttérben.
Úgy tűnik, nem a hiperaktivitás terjed járványszerűen, hanem a diagnózis.
Nem vizsgálják ki a lehetséges testi vagy lelki okokat
Az olyan általános tünetek, mint a figyelemhiány, a túlzott mozgásigény vagy nyugtalanság, illetve a türelmetlenség és az önkontroll hiánya mögött pedig igen gyakran állhatnak testi vagy lelki tünetek is, melyek a mai pszichiátriai diagnózisok árnyékában jellemzően felfedetlenül maradnak.
A mentális egészségügyben történő jogsértések feltárására szakosodott szervezet, az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány az elmúlt évtizedek során számos olyan esettel találkozott, ahol a hiperaktívnak ítélt gyermekről kiderült: régóta fennálló testi probléma miatt „nem fér a bőrébe”, és ezek a tünetek rendeződtek is, amint megkapta rá a megfelelő (orvosi, nem pszichiátriai) kezelést.
A szülőknek is vannak jogai
Bármilyen véglegesnek és elkerülhetetlennek is tűnik egy pszichiátertől kapott ADHD-diagnózis és az ezzel járó pszichiátriai gyógyszerezés, a szülőnek akkor is joga van hozzá, hogy gyermeke sorsát saját kezébe vegye, és szükség esetén alaposan kivizsgáltassa testileg, hiszen számos oka lehet ezeknek a tüneteknek: belső szervi probléma, szervi eredetű alvászavar, allergia, ételérzékenység vagy mérgezés, hogy csak néhányat soroljunk fel a lehetséges okok közül.
Ugyanakkor azok a pszichiátriai szerek, melyeket a tünetek kezelésére írnak fel, igen messze állnak a biztonságostól: a metilfenidátot (Ritalin) az amerikai kábítószerhatóság (DEA) például egy kategóriába sorolja a kokainnal és az amfetaminnal (speed), mint súlyos függőséget okozó szert. Ráadásul mindkét szer mellékhatásai között szerepel az öngyilkossági késztetés, az agresszív gondolatok és a pszichotikus tünetek, hallucinációk. Amennyiben kiderül, hogy a tünetek hátterében valódi és kezelhető testi okok állnak, komoly felelőtlenség a gyermek egészségét ilyen tabletták veszélyének kitenni.
Az alapítvány azt javasolja a szülőknek, hogy soha ne féljenek megkérdőjelezni egy olyan diagnózist, melyet tényleges testi vizsgálatok nélkül állítanak fel, és veszélyes gyógyszerek szedéséhez vezet. Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért)
A témáról a szervezet ingyenes információs kiadványt jelentetett meg, mely elérhető itt >>
