A 100 leggazdagabb magyar vagyona a háború és a gazdasági válság ellenére, dinamikusan növekedett.
Ez nem ellentmondás, de lesz még másképp – mondta Szakonyi Péter újságíró, A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szerkesztője. A Klikk TV Mélyvíz című műsorában hozzátette, tavaly nemcsak az uniós pénzek vitték előre a vállalkozásokat, hanem a világgazdaságban is megindult a fellendülés. „Összességében az üzleti környezet kedvező volt, mentek a nagy állami beruházások, az építkezések, aminek a végeredménye vagyongyarapodás volt, de egyáltalán nem biztos, hogy ez 2023-ban így lesz.
Ha valakinek a vagyonát felbecsüljük, akkor meg kell nézni a cégbíróságon, hogy milyen cégeket birtokol részben vagy egészben, de a háttérszerződéseket nem ismerjük – mondta az újságíró arra a kérdésre, hogy mekkora vagyona lehet egy strómannak és milyen az élete.
„Vannak előnyei és hátrányai a strómanéletnek, mehet Operába, utazhat és vacsorázhat Londonban, de ott van a felelősség is. Sok esetben a strómanok kapnak x milliárdot és adott évben megkapják feladatul, hogy húsz százalék hasznot hozzanak, tehát nem egy konkrét feladatot kapnak, amit elvégeznek. A tulajdonos pedig minden segítséget megad, de az egészet a stróman igazgatja és minden döntés nála van.”
Szakonyi Péter szerint akkor várhatja el egy cég vezetője, hogy lojális legyen, ne lopjon, igazgassa a céget, ha érdekeltté, tulajdonossá teszi a strómanját. „Meggyőződésem, ha egy stróman a vagyon bizonyos százalékával rendelkezik, ami a nevén van, akkor érdekelt abban, hogy jól gyarapítsa.”
A NER strómanjai közül a 100-as listán négy-öten, talán tízen lehetnek, de ez nem NER-specifikus
Van olyan, aki nem akarja, hogy a nevén legyen ennyi pénz, pedig semmi köze a NER-hez, ezért azt mondja, szétosztja a pénzt az emberei között, akik azt kezelik – fogalmazott az újságíró. Egy hónapja került ki a kiadvány, de a sok kérdés között van egy nagyon fontos, az, hogy a túlélés hogyan működik a milliárdosok körében – tette hozzá.
Szakonyi Péter levezette, hogy naponta új adókat vet ki a kormány, hogy betömje a költségvetési lyukakat és pénzhez jusson, de az ilyen csapdákat el kell kerülni. Emlékeztetett, Simicska Lajos 2014 előtti korszakában jellemző volt, hogy odamentek a cégekhez és egy forintért megvették. Aztán Simicskát félreállították és már nem ingyen veszik át a kiszemelt cégeket, hanem megfizetik akár a piaci ár feletti összeget is, de ezt sokan nem szeretik. Meg akarják tartani, ezért szépen szétosztják a cégeket és egyből radar alatt működnek.
Sokan rebesgetik, hogy csőd közelít, de még előttünk áll fél év
Azt már lehet látni, hogy az uniós pénzek nélkül az ország működése nem biztosítható – és ez nemcsak a fejlesztésekre vonatkozik, hanem az alapműködésre is, mint például az, hogy nem tudnak a pedagógusoknak béreket emelni – mutatott rá Szakonyi Péter.
A gazdaságfejlesztési miniszter – nem tudjuk, hogy elszólás volt-e – azt mondta, nem számolnak az uniós pénzzel. Már tavaly júniusban egyértelmű volt, hogy nem lesz pénz – tette hozzá Szakonyi és elmondta, már akkor sikerült beszélnie Brüsszelben uniós képviselőkkel, akik egyértelműen kijelentették, nem érkezik Magyarországra uniós pénz.
Akkor mondjuk egy országra, hogy csődbe ment, ha nem tudja fizetni a kötelezettségeit, a hiteleit
Szakonyi Péter kifejtette, rossz érzései vannak, de nem akar előrevetíteni semmi rosszat, látni a megriadást, a félelmet azok körében, akik nemcsak a 100-as listán, hanem a regionális listákon is szerepelnek.
„A nemzetközi cégek vezetőinek is forog a fejében, hogy mi lesz itt, nem páni riadalom van, de alapos félelem.” (Hírklikk)
