Magyarország hivatalos ajánlatot nyújtott be a Budapest Airport többségi részesedésének megvásárlására egy állami irányítású befektetési társaságon keresztül, tudta meg a Bloomberg.
Többségi tulajdonrészt szerezhet a magyar állam
A repülőtér tulajdonosai úgy döntöttek, hogy további hivatalos tárgyalásokba kezdenek - mondta a neve elhallgatását kérő személy a Bloombergnek.
A magyar állam 51 százalékos tulajdonrészt szerezne, a fennmaradó 49 százalékot egy másik repülőtér-üzemeltető szerezheti meg,
- nyilatkozta egy az ügyet jól ismerő személy anélkül, hogy megnevezte volna a kérőt.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium, amely a kormány nevében a felvásárlási tárgyalásokat vezeti, nem kívánt nyilatkozni az ügyben, írja a Bloomberg. A Portfolio megkeresésére a Budapest Airport jelenlegi többségi tulajdonosa a német AviAlliance GmbH. sem kívánt reagálni az ügyben.
Az AviAlliance részesedése 55,44 százalék, a Caisse de dépot et placement du Québec 21,23, a Malton/GIC pedig 23,33 százalékos részesedéssel rendelkezik a Budapest Airportban.
Hosszú történet
2020-ban röppent fel a hír, hogy egy magyar befektetőkből álló konzorcium tárgyal a Budapest Airport megvásárlásáról, amelynek tagja az egyik leggazdagabb hazai ingatlanpiaci befektető, Jellinek Dániel, az Indotek Csoport tulajdonosa. 2021-ben már arról szóltak a hírek, hogy az állam venné meg a repteret és ez májusban hivatalossá is vált, amikor az ITM közzétette, hogy megkezdődnek a reptér visszaszerzésének előkészületei: a kormány döntése alapján tárgyalások kezdődhetnek az üzemeltető cég többségi tulajdonrészének megszerzéséről, a meginduló folyamat koordinációjáért pedig Palkovics László felelt.
Kezdetben nem mutatott túl sok jel arra, hogy az AviAlliance megválna a budapesti reptértől, még a járvány okozta válság közepette sem.
Üzengetésekből közben nem volt hiány, az AviAlliance többször hangsúlyozta, hogy a repülőtér „tőkeerős és hosszú távon elkötelezett tulajdonosa” és a z akkori nagy vesztesége ellenére, amit a járvány idézett elő, a vállalat működése és finanszírozása stabil, likviditása folyamatosan biztosított. Ugyanakkor hangot adtak félelmeiknek, hogy a magyar kormány nyomást gyakorolhat rájuk, hogy meggondolják magukat, például elvághatják őket a pandémia alatt juttatott támogatásoktól, vagy megakadályozhatják a létesítményfejlesztések engedélyezését.
2021 júliusában a Bloomberg már arról írt, hogy indikatív ajánlatot tett a magyar kormány a budapesti reptér megvásárlására.
Akkor az ügyhöz közel álló források szerint a piaci ár alatti ajánlat érkezett a budapesti légikikötőre, ha a közelmúlt hasonló tranzakcióival, például Sydney repülőterére tett felvásárlási ajánlattal hasonlítjuk össze.
2021 októberben már egy megemelt, 4,44 milliárd eurós vételi ajánlatról érkeztek hírek és akkor már azt állították az ügyhöz közel álló források, hogy bár az eladásról a végleges döntés még nem született meg, de a tulajdonosok hajlanak rá. 2021. novemberében pedig a többségi tulajdonos, az AviAlliance közölte, hogy elkezdődött az átvilágítási folyamat a reptérnél, miután a magyar kormány elfogadta a feltételeket a hivatalos tárgyalások megkezdéséhez. De még ekkor is hangsúlyozták, hogy a tárgyalási folyamat kimenetele bizonytalan.
Idén januárban Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy társbefektetővel veheti meg a Budapest Airportot a magyar állam, aki üzemeltetné is a repteret, a miniszter azt is elmondta, hogy a felvásárlás 2023 végére zárulhat le és katari befektetőt említett mint lehetséges partnert.
Idén áprilisban Nagy Márton újra nyilatkozott a témában, a gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádióban azt mondta, hogy a budapesti repülőtér egy stratégiai eszköz, ezért magyar kézbe kell kerülnie. A miniszter kiemelte, hogy a kormány elkötelezett, hogy visszavásárolja, mindegy, ki a tulajdonos, az üzletet szerinte még az év vége előtt le lehet zárni.
Kormányzati kritika
A reptér működtetését többször kritizálta a kormány: Palkovics László, aki kormánybiztosként felelt a Budapest Airport többségi tulajdonrészének megszerzéséért, a Portfolio-nak nyilatkozva korábban azt állította, hogy a 2005-ös privatizáció óta a budapesti repülőtér nem fejlődött (ezt a Budapest Airport rendre cáfolta a közleményeivel, amelyekben a fejlesztéseket és beruházásokat tételesen felsorolta). Az innovációs és technológiai miniszter korábban elmondta, hogy fair ajánlatot terveznek adni a budapesti légikikötőre, de ha a tulajdonosok visszautasítják azt, abban az esetben más módszerekhez folyamodhatnak, hogy átvegyék az irányítást. Az államnak ugyanis stratégiai és üzleti szempontból szüksége van a reptérre, különösen most, a koronavírus járványt követő gazdasági újraindításban, amelyben a turizmusnak központi szerepe lesz – mondta el a Figyelőnek nyilatkozva Palkovics László. (Palkovics László)