Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Orbán Viktor döntésén múlt, ki kaphat plusz pénzt az államigazgatásban

Belföld
2023.08.30.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
26

A miniszterelnök egyedi jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy valaki államigazgatási dolgozóként extra juttatást kapjon a fizetésén felül – derült ki egy 2022-ben kiadott kormányhatározatból. 

Az rtl.hu információi szerint Orbán Viktornál 38 esetben kezdeményezték, hogy valaki plusz pénzt kapjon, de csak 22 esetben adott engedélyt erre. Azt titkolják, hogy kik voltak a kedvezményezettek, és mekkora összeg járt nekik.

A kormányzati igazgatási szervek (azaz például a minisztériumok, az országos és területi hivatalok, valamint a kormányhivatalok) dolgozói csak Orbán Viktor kormányfő egyedi engedélyével kaphattak plusz juttatást a fizetésükön felül – derült ki egy 2022-ben kiadott úgynevezett 4000-es kormányhatározatból.

 

Több mint 30 ezer emberre vannak hatással, mégsem nyilvánosak

A dokumentumok elnevezése onnan ered, hogy a határozatok száma négyjegyű, és négyessel kezdődik. Általában személyügyi kérdésekkel foglalkoznak, ezekben rögzítik például a közigazgatásban dolgozók létszámával vagy juttatásaival kapcsolatos döntéseket. Tartalmuk több mint 30 ezer emberre van hatással, mégsem hozzák ezeket nyilvánosságra, így a határozatok szövegét csak közérdekű adatigénylés után, iratbetekintéssel lehetett megismerni. Sőt a Miniszterelnöki Kormányiroda idén nyáron megtagadta a betekintést is arra hivatkozva, hogy ezek döntéselőkészítő papírok. Az ügy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz került.

A szóban forgó határozat értelmében a kormányzati igazgatási szervnél dolgozók 2022 második felétől nem kaphattak illetményen felüli, illetve béren kívüli juttatást (a 200 ezer forintos cafeteria arányos részét leszámítva). A munkáltatók nem adhattak tehát pénzt

  • teljesítmény elismeréseként,
  • motivációs elismerésként,
  • dicséretként vagy egyéb elismerésként,
  • valamint céljuttatásként.

A 2023 első felére vonatkozó szabályok annyiban különböznek, hogy idén csak a 200 ezer forintos cafeteriajuttatás járhatott a dolgozóknak az illetményükön felül.

Orbán Viktor dönthetett úgy, hogy mégis jár a pénz

Ha valaki tavaly június 30-a után mégis kapott valamilyen fizetésen felüli pluszpénzt, akkor ezt az összeget vissza kellett fizetnie. Ez alól egyedül Orbán Viktor adhatott felmentést, azaz a miniszterelnök egyedileg dönthetett úgy, hogy bizonyos dolgozók „nyomós indok esetén” mégis kaphatnak extra juttatást.

Ezt a tárcavezetők kezdeményezhették a Miniszterelnöki Kormányirodán keresztül Orbán Viktornál, aki az rtl.hu információi szerint 22 alkalommal engedett is a kéréseknek. „A miniszterek 38 esetben kezdeményezték a plusz juttatás megítélésére vonatkozó javaslatot” – közölte a Miniszterelnöki Kormányiroda. Az extra pénzek megítélését „többségében európai uniós programmal összefüggő többletfeladatok ellátása” miatt javasolták.

Arra a kérdésre viszont, hogy pontosan kik, mekkora összeget kaptak, a Miniszterelnöki Kormányiroda nem válaszolt. Arra hivatkoztak, hogy a nevek személyes információnak minősülnek, az összeget tekintve pedig nem ők kezelik az adatokat.

A Miniszterelnöki Kormányirodát arról is megkérdeztük, hogy a plusz juttatások befagyasztása összefüggésben van-e a költségvetés nehéz helyzetével, de megkeresésünkre nem érkezett válasz, mint ahogyan arra sem, hogy a tavaly kiadott döntést visszavonták-e már.

Emelték a fizetéseket, de messze az infláció alatt

Idén július elsejétől legalább 10 százalékos béremelést kaptak a területi közigazgatásban dolgozók (megyei hivatalok, kormányhivatalok). „A vármegyék ugyan 15 százalékos emelésre elegendő keretet kaptak, de 5 százalék sorsáról szabadon dönthetnek a kormányhivatalok vezetői. Miután július 1-jétől él a változtatás, ez sokak számára éves szinten csak 5 százalékos emelést jelent” – mondta az rtl.hu-nak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. 

Szerinte ez differenciálás az Orbán Viktor által jóváhagyott egyedi jutalmakhoz hasonlóan azt a tendenciát erősíti, hogy azok járhatnak jól, akik lojálisak a rendszerhez. „Az ugyanis teljesen átláthatatlan, hogy minek alapján jár plusz pénz” – tette hozzá.

Ennél is nagyobb problémát jelent ugyanakkor, hogy a szakszervezet követelése 25 százalékos emelésről szólt, a 10-15 százalékos növelés pedig nem fedezi a dolgozók plusz kiadásait.

„Természetesen értékeljük, hogy legalább valamekkora összeget jóváhagytak erre a célra, azonban látni kell, hogy ez nem javítja a dolgozók helyzetét. Az átlagos infláció 20 százalék felett volt tavaly, az élelmiszer-infláció pedig 40 százalék körül alakult, miközben a hitelkamatok is jelentősen emelkedtek. A 10-15 százalékos emelés tehát még mindig csak azt jelenti, hogy jelentősen csökkent a dolgozók amúgy is alacsony fizetésének értéke” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Adataik szerint a területi közigazgatáshoz tartozó helyeken az emelés előtt gyakran csak nettó 250 ezer forintot vittek haza az alkalmazottak.

A béremeléssel kapcsolatban a Miniszterelnökség azt közölte az rtl.hu-val, hogy kormány úgy döntött: lehetőséget teremt arra („a közszférában dolgozó orvosok, ápolók, pedagógusok, rendőrök, katonák után”), hogy a központi és területi kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők és szakmai vezetők bére is emelkedhet. 

A béremelés nem automatikus, a munkáltató döntése.

A fővárosi és vármegyei kormányhivataloknál, ahol összesen 34 ezren dolgoznak, és idén béremelésre még nem került sor, július 1-jétől átlagosan 15 százalékos illetményfejlesztés valósult meg” – írták.

A központi közigazgatásban (minisztériumok, országos hivatalok) tehát szintén volt valamekkora emelés: a korábbi nyilatkozatok alapján ehhez 10 százalékkal csökkentették az álláshelyek számát, az így megspórolt pénzről pedig azt mondták, a dolgozók juttatásaira fordítják. „Azt azonban, hogy ez mekkora emelést jelentett pontosan, és hogy ez valóban egyenletesen oszlott-e el, nem tudni” – jegyezte meg Boros Péterné. (A Miniszterelnökség válaszában erre nem tértek ki.)

Az MKKSZ elnöke szerint a közigazgatás amúgy is kettészakadt egy elit és egy rosszul kereső részre. 

„A minisztériumokban, valamint az országos hivatalokban jóval többet visznek haza a dolgozók, de az alacsonyabb szintű hivatalok alkalmazottai nincsenek megbecsülve. Arról nem is beszélve, hogy a felső vezetők, azaz a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok több százezer forintos béremelést kaptak idén” – mondta.

Az MKKSZ további tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal annak érdekében, hogy tovább emeljék a közszolgálatban dolgozók bérét, az egyeztetések időpontja még nem ismert.  

 

Müller Cecília még időben kapott pénzt

Az azóta átalakult Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatása szerint a szervezetnél 2022 áprilisa és 2022. június 30. között csak egy ember kapott plusz juttatást, méghozzá Müller Cecília országos tisztifőorvos. Ő bruttó 662 ezer forinthoz jutott motivációs elismerésként. Az erről szóló döntést még a 4000-es határozatban megjelölt időpont előtt hozták, azaz szabályosan felvehette a pénzt.

(rtl.hu)

Címlapkép forrása: Direkt36
Belföld
BÉREMELÉS
plusz juttatás
szakszervezet
motivációs elismerés
4000-es kormányhatározat
ma
jutalom
ORBÁN VIKTOR
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.08.30. - 10:07
26
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Minimumörökség, ápolásbiztosítás és gondoskodási rendelvény az MSZP tervei között

    Minimumörökség, ápolásbiztosítás és gondoskodási rendelvény az MSZP tervei között

  • „Agymosás és szemfényvesztés” Durván beleszállt a kormányba az MNB korábbi elnöke

    „Agymosás és szemfényvesztés” Durván beleszállt a kormányba az MNB korábbi elnöke

  • A chardonnay és a pinot noir is eltűnik, a kaktuszlé marad koccintásra

    A chardonnay és a pinot noir is eltűnik, a kaktuszlé marad koccintásra

  • Mekkora a baj Kínában? Beszédes felmérés érkezett

    Mekkora a baj Kínában? Beszédes felmérés érkezett

  • Az EU-ban egyre biztosabbak abban, hogy megkerülik Magyarországot

    Az EU-ban egyre biztosabbak abban, hogy megkerülik Magyarországot

  • Szép csendben alkut kötött Oroszország és az Egyesült Államok, folytatódik a közös küldetés

    Szép csendben alkut kötött Oroszország és az Egyesült Államok, folytatódik a közös küldetés

  • Áll a bál a BYD szegedi gyára körül: mégis melyik magyar fog itt dolgozni?

    Áll a bál a BYD szegedi gyára körül: mégis melyik magyar fog itt dolgozni?

  • A vidék Magyarországán érte a legdrámaibb veszteség a római katolikus egyházat

    A vidék Magyarországán érte a legdrámaibb veszteség a római katolikus egyházat

  • Az új országos kórházi főigazgató elvárja, hogy kollégái felállva köszöntsék

    Az új országos kórházi főigazgató elvárja, hogy kollégái felállva köszöntsék

  • Ködből napsütés

    Ködből napsütés

  • A belügy magasabb átlagos pedagógus-béremelést jelentett be, de...

    A belügy magasabb átlagos pedagógus-béremelést jelentett be, de...

  • Valami berepült a lengyel légtérbe

    Valami berepült a lengyel légtérbe

  • Majmok DNS-ét vizsgálták mesterséges intelligenciával, megjósolta az ember betegségeit

    Majmok DNS-ét vizsgálták mesterséges intelligenciával, megjósolta az ember betegségeit

  • Felszámolják a közmédiát Lengyelországban

    A hazug közmédiát felszámolják Lengyelországban!

  • Mégsem a korábban vártak szerint drágul január elsején a tankolás

    Mégsem a korábban vártak szerint drágul január elsején a tankolás

  • Meghalt egy teljesítménytúra résztvevője Tokodon

    Meghalt egy teljesítménytúra résztvevője Tokodon

  • A piszkos igazság a hidrogénről

    A piszkos igazság a hidrogénről

  • Hírességek sora, köztük az egykori francia first lady áll ki a szexuális zaklatással vádolt Gérard Depardieu mellett

    Hírességek sora, köztük az egykori francia first lady áll ki a szexuális zaklatással vádolt Gérard Depardieu mellett

  • Bill Gates jóslatai 2024-re

    Bill Gates jóslatai 2024-re

  • Háborúzni készül Kim Dzsong Un

    Háborúzni készül Kim Dzsong Un

  • Brüsszel új szankciós fegyvert kapott, aggódhatnak a renitens államok

    Brüsszel új szankciós fegyvert kapott, aggódhatnak a renitens államok

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element