A miniszterelnök egyedi jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy valaki államigazgatási dolgozóként extra juttatást kapjon a fizetésén felül – derült ki egy 2022-ben kiadott kormányhatározatból.
Az rtl.hu információi szerint Orbán Viktornál 38 esetben kezdeményezték, hogy valaki plusz pénzt kapjon, de csak 22 esetben adott engedélyt erre. Azt titkolják, hogy kik voltak a kedvezményezettek, és mekkora összeg járt nekik.
A kormányzati igazgatási szervek (azaz például a minisztériumok, az országos és területi hivatalok, valamint a kormányhivatalok) dolgozói csak Orbán Viktor kormányfő egyedi engedélyével kaphattak plusz juttatást a fizetésükön felül – derült ki egy 2022-ben kiadott úgynevezett 4000-es kormányhatározatból.
Több mint 30 ezer emberre vannak hatással, mégsem nyilvánosak
A dokumentumok elnevezése onnan ered, hogy a határozatok száma négyjegyű, és négyessel kezdődik. Általában személyügyi kérdésekkel foglalkoznak, ezekben rögzítik például a közigazgatásban dolgozók létszámával vagy juttatásaival kapcsolatos döntéseket. Tartalmuk több mint 30 ezer emberre van hatással, mégsem hozzák ezeket nyilvánosságra, így a határozatok szövegét csak közérdekű adatigénylés után, iratbetekintéssel lehetett megismerni. Sőt a Miniszterelnöki Kormányiroda idén nyáron megtagadta a betekintést is arra hivatkozva, hogy ezek döntéselőkészítő papírok. Az ügy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz került.
A szóban forgó határozat értelmében a kormányzati igazgatási szervnél dolgozók 2022 második felétől nem kaphattak illetményen felüli, illetve béren kívüli juttatást (a 200 ezer forintos cafeteria arányos részét leszámítva). A munkáltatók nem adhattak tehát pénzt
- teljesítmény elismeréseként,
- motivációs elismerésként,
- dicséretként vagy egyéb elismerésként,
- valamint céljuttatásként.
A 2023 első felére vonatkozó szabályok annyiban különböznek, hogy idén csak a 200 ezer forintos cafeteriajuttatás járhatott a dolgozóknak az illetményükön felül.
Orbán Viktor dönthetett úgy, hogy mégis jár a pénz
Ha valaki tavaly június 30-a után mégis kapott valamilyen fizetésen felüli pluszpénzt, akkor ezt az összeget vissza kellett fizetnie. Ez alól egyedül Orbán Viktor adhatott felmentést, azaz a miniszterelnök egyedileg dönthetett úgy, hogy bizonyos dolgozók „nyomós indok esetén” mégis kaphatnak extra juttatást.
Ezt a tárcavezetők kezdeményezhették a Miniszterelnöki Kormányirodán keresztül Orbán Viktornál, aki az rtl.hu információi szerint 22 alkalommal engedett is a kéréseknek. „A miniszterek 38 esetben kezdeményezték a plusz juttatás megítélésére vonatkozó javaslatot” – közölte a Miniszterelnöki Kormányiroda. Az extra pénzek megítélését „többségében európai uniós programmal összefüggő többletfeladatok ellátása” miatt javasolták.
Arra a kérdésre viszont, hogy pontosan kik, mekkora összeget kaptak, a Miniszterelnöki Kormányiroda nem válaszolt. Arra hivatkoztak, hogy a nevek személyes információnak minősülnek, az összeget tekintve pedig nem ők kezelik az adatokat.
A Miniszterelnöki Kormányirodát arról is megkérdeztük, hogy a plusz juttatások befagyasztása összefüggésben van-e a költségvetés nehéz helyzetével, de megkeresésünkre nem érkezett válasz, mint ahogyan arra sem, hogy a tavaly kiadott döntést visszavonták-e már.
Emelték a fizetéseket, de messze az infláció alatt
Idén július elsejétől legalább 10 százalékos béremelést kaptak a területi közigazgatásban dolgozók (megyei hivatalok, kormányhivatalok). „A vármegyék ugyan 15 százalékos emelésre elegendő keretet kaptak, de 5 százalék sorsáról szabadon dönthetnek a kormányhivatalok vezetői. Miután július 1-jétől él a változtatás, ez sokak számára éves szinten csak 5 százalékos emelést jelent” – mondta az rtl.hu-nak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.
Szerinte ez differenciálás az Orbán Viktor által jóváhagyott egyedi jutalmakhoz hasonlóan azt a tendenciát erősíti, hogy azok járhatnak jól, akik lojálisak a rendszerhez. „Az ugyanis teljesen átláthatatlan, hogy minek alapján jár plusz pénz” – tette hozzá.
Ennél is nagyobb problémát jelent ugyanakkor, hogy a szakszervezet követelése 25 százalékos emelésről szólt, a 10-15 százalékos növelés pedig nem fedezi a dolgozók plusz kiadásait.
„Természetesen értékeljük, hogy legalább valamekkora összeget jóváhagytak erre a célra, azonban látni kell, hogy ez nem javítja a dolgozók helyzetét. Az átlagos infláció 20 százalék felett volt tavaly, az élelmiszer-infláció pedig 40 százalék körül alakult, miközben a hitelkamatok is jelentősen emelkedtek. A 10-15 százalékos emelés tehát még mindig csak azt jelenti, hogy jelentősen csökkent a dolgozók amúgy is alacsony fizetésének értéke” – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Adataik szerint a területi közigazgatáshoz tartozó helyeken az emelés előtt gyakran csak nettó 250 ezer forintot vittek haza az alkalmazottak.
A béremeléssel kapcsolatban a Miniszterelnökség azt közölte az rtl.hu-val, hogy kormány úgy döntött: lehetőséget teremt arra („a közszférában dolgozó orvosok, ápolók, pedagógusok, rendőrök, katonák után”), hogy a központi és területi kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők és szakmai vezetők bére is emelkedhet.
A béremelés nem automatikus, a munkáltató döntése.
A fővárosi és vármegyei kormányhivataloknál, ahol összesen 34 ezren dolgoznak, és idén béremelésre még nem került sor, július 1-jétől átlagosan 15 százalékos illetményfejlesztés valósult meg” – írták.
A központi közigazgatásban (minisztériumok, országos hivatalok) tehát szintén volt valamekkora emelés: a korábbi nyilatkozatok alapján ehhez 10 százalékkal csökkentették az álláshelyek számát, az így megspórolt pénzről pedig azt mondták, a dolgozók juttatásaira fordítják. „Azt azonban, hogy ez mekkora emelést jelentett pontosan, és hogy ez valóban egyenletesen oszlott-e el, nem tudni” – jegyezte meg Boros Péterné. (A Miniszterelnökség válaszában erre nem tértek ki.)
Az MKKSZ elnöke szerint a közigazgatás amúgy is kettészakadt egy elit és egy rosszul kereső részre.
„A minisztériumokban, valamint az országos hivatalokban jóval többet visznek haza a dolgozók, de az alacsonyabb szintű hivatalok alkalmazottai nincsenek megbecsülve. Arról nem is beszélve, hogy a felső vezetők, azaz a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok több százezer forintos béremelést kaptak idén” – mondta.
Az MKKSZ további tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal annak érdekében, hogy tovább emeljék a közszolgálatban dolgozók bérét, az egyeztetések időpontja még nem ismert.
Müller Cecília még időben kapott pénzt
Az azóta átalakult Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatása szerint a szervezetnél 2022 áprilisa és 2022. június 30. között csak egy ember kapott plusz juttatást, méghozzá Müller Cecília országos tisztifőorvos. Ő bruttó 662 ezer forinthoz jutott motivációs elismerésként. Az erről szóló döntést még a 4000-es határozatban megjelölt időpont előtt hozták, azaz szabályosan felvehette a pénzt.
(rtl.hu)
