2025-ben lépne életbe a nyugdíjreform, mely a nyugdíjkorhatárt és a nyugdíjak összegét is érintené, de Farkas András nyugdíjszakértő szerint kevés esély van erre, hiszen az egészségi állapota az időseknek sokkal rosszabb az európai átlagnál.
A nyugdíjköltségvetés idén is meghaladja az 5500 milliárd forintot, és ebben még nincs benne a novemberben várhatóan esedékes kiegészítő nyugdíjemelés költségvetési igénye
– mondta Farkas András nyugdíjszakértő az InfoRádióban. Hozzátette: egy százalékpontnyi nyugdíjemelés idén nagyjából 55 milliárd forintba kerül, jövőre ez megközelíti a 60 milliárd forintot.
Óriási összegekről van szó, és ezért is érzékeny mind a kormányzat, mint a lakosság arra, hogy miként alakul például a nyugdíjkorhatár. Az egyik legfontosabb szabályozó eszköz az állam kezében, hogy mikortól engedi el az embereket nyugdíjba, illetőleg meddig próbálja őket a munkaerőpiacon tartani
– jelentette ki Farkas András.
Ha a költségvetésből indulunk ki, akkor jövőre 6019 milliárd forint lesz a terv szerint, ami messze a legnagyobb kiadási tétel az állami költségvetésben
– válaszolta Farkas András arra a kérdésre, hogy egy évben mennyit kell a kormánynak nyugdíjakra költeni. Kiemelte: a munkaerőpiacon tartás lényege, hogy az adott személy munkája során járulékfizető, és későn veszi majd igénybe a nyugdíjat. A nyugdíjkorhatárt ugyanakkor „nem lehet az egekbe kitolni”, hiszen a várható élettartamoktól erősen függ, és méltánytalan lenne olyan magasra emelni, hogy a nyugdíjas éveknek ne legyen értelme. A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy a kormányzatnak még nincs olyan terve, hogy emelje nyugdíjkorhatárt.
Javaslat szintjén is csak az hangzik el, hogy az Európai Unió ellenállóképességi és helyreállítási tervében szereplő forrásokhoz úgy tudná hozzájutni Magyarország, ha az egyik feltételként bevezetnének egy olyan nyugdíjreformot, ami a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát erősítené. Ebből a fenntarthatóság része, hogy miként alakul a nyugdíjkorhatár.
Farkas András szerint az elmúlt 12 évben nagy nyugdíjkorhatár-emelés volt Magyarországon: 2010-ben még 62 év volt, 2022-re már 65 évre emelkedett. Ma az 1957. január 1-je után születettek már csak 65 éves korban mehetnek nyugdíjba, ez alól egy kivétel van: a nők kedvezményes nyugdíja, amikor az érintett életkorától függetlenül elmehet teljes nyugdíjba, ha legalább 40 évi jogosító időt szerez.
A szakértő szerint a nyugdíjkorhatárt csak akkor érdemes megemelni, ha elfogy a pénz a nyugdíjkasszából, noha ez mindig hatalmas ellenállást kelt a társadalomban. (168.hu)
