Lantos Csaba energiaügyi miniszter egy egyperces youtube-videóban jelentette be, hogy milyen lényeges változás vár a napelemesekre.
A bejelentése szerint a napelemet korábban telepítők élvezhették az éves elszámolás előnyeit, és náluk az a szabály fog életbe lépni, hogy a feltelepítéstől számítva 10 ÉVEN ÁT, NEM ÉVES SZALDÓ ELSZÁMOLÁS LESZ, HANEM HAVI SZALDÓ ELSZÁMOLÁS, 2024. JANUÁR 1-JÉTŐL.
Aki pedig újonnan csatlakozik a rendszerhez, számukra bruttó elszámolás lesz érvényben.
A jó hír pedig szerinte, hogy szeptemberben a minisztérium megjelenteti azt, hogy hol lehet majd újra Magyarországon napelemet csatlakoztatni a hálózatra. Ennek nyomán újra számos településen, számos körzetben várhatóan lehet majd újra napelemet tenni a házak tetőjére.
Még rengeteg részletkérdés tisztázatlan, például, hogy a havi elszámolás hogyan működik majd a gyakorlatban (a szolgáltató látja az órákat és az alapján kalkulál, vagy jelenteni kell), a havi elszámolás hogyan kapcsolódik össze a rezsicsökkentett árú havi energiamennyiségi korláthoz? Milyen árak jöhetnek a bruttó elszámolási rendszerben, de addig is érdemes áttekinteni, hogy mik is lesznek a legfontosabb változások.
Mi is ez az egész elszámolósdi?
Uniós előírás miatt legkésőbb idén év végéig lehet érvényben a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), így a háztartási napelemes rendszerek esetén a jelenleg érvényes éves szaldó elszámolási rendszer. Ennek lényege, hogy a napelemes kiserőmű-tulajdonosok évente számolnak el a szolgáltatóval (egy másfajta, kétirányú advesz mérőóra segítségével), miután a szolgáltató mérleget vont az egy év alatt megtermelt, hálózatba betermelt, és hálózatról vételezett energia mennyisége alapján. A fogyasztók számára azért előnyös ez a rendszer, mert nap közben jellemzően nem akkor használják fel a napelem energiáját, amikor az éppen termelődik, hanem a nap más időszakaiban, így tehát nap közben is termelődhet "plusz". Másrészt az éves egyenlegkiegyenlítés azért is fontos, mert a napelemes rendszer az év során nem egyenletesen termel: a téli kivételezéssel (hiszen télen értelemszerűen kevesebb a napos órák száma) szembe lehetett állítani a nyári, el nem fogyasztott, plusz betermelést. Fontos szempont, hogy egy ilyen éves kiegyenlítés során a mennyiségek számítanak, mert a napelemmel rendelkezők azonos áron tudják elszámolni a megtermelt és a hálózatból vételezett áramot. Előnye továbbá, hogy tervezhető a napelemes beruházás megtérülése.
A mostani bejelentés alapján egyelőre annyi tudható tehát, hogy a meglévő szaldós elszámolás vizsgált időszaka havi lesz, vagyis havonta lehet egymással szembe állítani a termelést és a fogyasztást.
A rendszer működése szempontjából azt is érdemes megemlíteni, hogy 3 különböző módon felhasznált energia típust különböztethetünk meg hálózatra visszatápláló napelemes rendszerek esetében:
- megtermelt és el is fogyasztott
- megtermelt, de azonnal el nem fogyasztott (hálózatba visszatáplált)
- a hálózatból vételezett energia (amikor nem eleget termel a napelemes rendszer)
Utóbbi kettő esetében szükséges elszámolnunk a helyi áramszolgáltatóval, attól függően, hogy a visszatáplált, vagy a vételezett energia van túlsúlyban.
Az egyáltalán nem újdonság, hogy ennek a rendszernek változnia kell, egy európai uniós irányelv értelmében a jelenlegi elszámolási rendszer eleve csak 2023. december 31-ig maradhatott volna érvényben. Az elszámolási rendszer módosítása tehát évek óta benne van a levegőben, és erről folytak is a tárgyalások a szakma képviselői, valamint a felelős minisztérium között.
A rendszer működéséből fakadt, hogy a napelemes háztartások lényegében ingyenesen energiatárolóként használják a hálózatot, ami alaposan igénybe veszi a hálózati infrastruktúrát. Ez volt az oka annak, hogy a kormány napelem-csatlakozási stopot rendelt el tavaly októberben. A jelek szerint szeptembertől ezt - részlegesen - elkezdik feloldani.
Fontos látni továbbá, hogy ma már a kisebb-nagyobb kapacitású napelemes rendszereket telepítő vállalkozások, háztartások maguk is energiatermelővé válnak. A napelemes rendszerek teljesítménye emellett működési elvükből fakadóan ingadozó, időjárásfüggő, ami a hálózatot tovább terheli azzal, hogy az ügyfelek döntően nem akkor használják fel az napelemes rendszerekből nyert energiát, amikor megtermelik.
Romlik a megtérülés
A REKK Regionális Energia- és Infrastruktúra-politikai Együttműködésért Alapítvány elemzése alapján, az éves szaldó elszámolás arra ösztönözte a felhasználót, hogy a villamosenergia-felhasználását éves szinten lefedő (napelemes) HKME-rendszert telepítsen, az ennek megfelelően méretezett, már meglévő rendszerek megtérülési ideje a havi elszámolásban megnő.
A szerzők akkor már sorba vették, hogy mi jöhet a napelemes rendszereknél 2024. január elsejétől, és volt olyan forgatókönyvük, melyben a havi szaldóval számoltak, ugyanakkor felvetették, hogy érdemes egy olyan havi elszámolású rendszert alkotni idehaza, amely megengedi a nyári többlettermelés görgetését. Az USA államainak többségében pl. havi számlázás és szaldósítás történik, de amíg a nettó többletfogyasztást ki kell egyenlíteni a havi számla kifizetésekor (az egyéb díjakkal, pl. RHD-val együtt), a nettó hálózatba táplálás mértéke (pozitív szaldó) tovább görgethető a következő hónapokra egy meghatározott időszakon belül (legtöbbször egy év). Ilyen módon a nyári többlet betáplálás felhasználható a téli hónapokban, de a havi számlafizetéskor kiegyenlíthetőek az egyéb esedékes díjak
Az éves elszámolásról a havi szaldóra váltva mennyivel romlik a napelemes rendszer megtérülése és miért. Nem árulunk el nagy titkot: attól függ majd nagyon a matek, hogy a napelemtermelő háztartás milyen mértékben lesz képes elfogyasztani real time / valós időben a megtermelt energiát. A lényeg tehát: sokkal tudatosabbnak kell majd lenniük az érintetteknek. (Portfolio)