A NER-en belül van egy jelentős probléma: fogy a pénz, és nem tudják a beígért uniós összegeket abban a tempóban elosztani, ahogyan azt a miniszterek megígérték a különböző oligarcháknak, így új forrás után kellett nézniük.
Ez a fegyvergyártásban öltött testet – mondta a Hírklikknek Pulai András. A Publicus Intézet vezetője szerint azonban ezt valahogy meg kell magyarázni az embereknek. Ezért lett a világháborús ijesztgetés legitimációs eszköz a kormány kommunikációjában, aminek része, hogy harcosokat kell nevelni és fegyvereket gyártani a béke nevében.
Az Orbán-kormány kommunikációjának mindig is egyik fő eleme volt, hogy valami ellen harcolniuk kell. Emlékszünk Sorosra, Brüsszelre, de bármiféle „fronton” jöhet ellenség, s ezek ellen nyilvánvalóan ki kell állniuk folyamatosan. Ezt a szabadságharcos attitűdöt pedig, valahogyan fenn kell tartaniuk, sőt, lehetőleg fokozni kell – mondta Pulai András.
Ez történik most is, mert valamivel magyarázni kell a fegyvergyártást, a 700 ezres fizetéses Hiúz harckocsis toborzást és azt is, hogy miért tartják szükségesnek az iskolákban a honvédelmi oktatást.
Ez egyfajta kulturális átnevelése az embereknek. De azt látnunk kell, hogy kinek mi a fontos, hiszen van, aki a tanároknak ad sok pénzt és van, aki a biztonsági őröknek, hogy nehogy gond legyen az iskolában. Ilyen a Fidesz világának egy része
– magyarázta a Publicus Intézet vezetője.
Akkor ez csak a szokásos kormánypropaganda, vagy van köze hozzá a most átadott fegyvergyárnak is? – kérdezte a Hírklikk. Nyilvánvalóan az a kérdés, hogy ki tulajdonolja ezeket a fegyvergyárakat – válaszolta az elemző, majd azzal folytatta, hogy ne felejtsük el, hogy a honvédelmi miniszternek a nevén volt egy repülőgépgyár, meg egy repülőgépcég, amit – miniszterré kinevezése után – át kellett adnia másnak.
Ez egy elég komoly pénzügyi, gazdasági láb, amire a kormánynak szüksége van, hiszen a NER-es, jachtos, oligarchás világot, illetve az ezzel szimbiózisban élő német nagytőkét valamiből pénzelnie kell, ki kell szolgálni.
A miniszterelnök világháborús víziója is csak a klasszikus, riogatós kommunikációs stratégia része – vélte Pulai.
De van egy NATO-tagságunk, amit a bölcs magyar nép megszavazott relatív régen, s ez elég komoly védőernyőt szolgáltat, még akkor is, amikor a kormány ezt szeretné letagadni. Ez a legnagyobb elrettentő erő Magyarország esetleges háborúzásával szemben.
Nyilván ez nem jelenti azt, hogy az orosz imperializmus nem törhet ki majd egy későbbi pillanatban az ukrán határok mögül, hogyha arra lesz lehetősége, de az elemző intézet vezetője bízik abban, hogy az ukránok hősies védelme, az unió és Amerika segítsége, fegyverszállítmánya elég lesz ennek megakadályozására.
Most már Magyarország is gyárt fegyvereket, bár azt kommunikálja a kormány, hogy mi a béke pártján állunk. De a békéhez miért van szükség fegyvergyárakra? Pulai András válaszában emlékeztetett rá, hogy a NER-nek a legfontosabb kötőanyaga – ami egyben tartja – az a pénz. És az úgynevezett klasszikus vagy szokásos csatornákban a pénz elapadni látszik. Hiszen nem jönnek az EU-támogatások, és csökkennek a német vagy amerikai befektetések. Ha így nem lehet pénzt szerezni, akkor a háborús időszakban leginkább a fegyverekből kell. Ennek okán, a NER-nek bele kellett lépnie ebbe a világba, és itt is kihasználja a lehetőségeket – magyarázta az elemző.
Azt gondolom, hogy a NER-en belül jelentős gond, hogy fogy a pénz. Tehát nem tudják a beígért uniós pénzeket abban a tempóban elosztani, ahogyan azt a miniszterek megígérték a különböző oligarcháiknak, így új forrás után kellett nézniük. Vigyázniuk kell arra, hogy a NER egyben maradjon és ne robbanjon szét.
De ezt valahogy meg kell magyarázni az embereknek. Ezért lett a világháborús ijesztgetés legitimációs eszköz.
A Publicus Intézet vezetője szerint azonban a magyar hadsereg sajátságos módon, mindig is egy „operett hadsereg” volt. Ha éppen csatába kellett menni, általában kiderült, hogy ez nekünk nagy veszteségekkel járt.
Nyilván most se számíthatunk másra, viszont bízom benne, hogy nem is lesz erre szükség.
Pulai András felhívta a figyelmet egy korábbi kutatásukra is, visszautalva ezzel a NATO-tagságunkra. Abból kiderült, a magyarok nagy többsége is úgy látja, hogy a hazai béke garanciája - tízből majdnem kilenc megkérdezett szerint – nem a magyar honvédség, mert szerintük jelenlegi állapotában nem képes arra, hogy a NATO nélkül, egyedül is megvédje az országot egy támadás esetén. Tízből nyolc válaszadó szerint nem igaz az a kormányzati állítás sem, hogy mára a magyar haderő a „régió meghatározó hadereje” lenne, és tízből hat válaszadó nem lát esélyt arra sem a jelenlegi helyzetben, hogy ha a NATO-t támadás éri Oroszország felől, akkor Magyarország, mint NATO-tag belesodródik a konfliktusba.
Ebből kiindulva, a magyar honvédelem éltetése a kormány kommunikációjában fontos, hiszen ezzel akarják legitimálni a fegyverkezés szükségességét, mint a béke garanciáját, amit viszont a kutatásban résztvevők a NATO tagságban látnak. Mert a magyar hadsereg képességeit nem tartják sokra – mondta Pulai András. (Hírklikk)
