A biztonságpolitikai szakértő szerint különösen a Wagner csoport nyár eleji lázadása óta megoszott az Ukrajnában harcoló orosz alakulatok vezetése, és nagyobb támogatást várna Moszkvától.
Újabb orosz tábornok halt meg szerdán: a hivatalos közlés szerint az 57 éves Gennagyij Zsidko vezérezredes „hosszan tartó betegség” után hunyt el. A tábornok tavaly októberig vezette az ukrajnai inváziót, mielőtt az Armageddon-tábornok néven elhíresült Szergej Szurovkin vette át a helyét. Azóta már utóbbit is leváltották, sajtóhírek alapján jelenleg házi őrizetben tartják.
Gennagyij Zsidkót tavaly ősszel az után menesztették, hogy Ukrajna felszabadította egyes területeit a harkivi ellentámadás során. Haláláról legelőször Habarovszk kormányzója adott hírt Telegram-csatornáján – írja a CNN. Zsidko a legfőbb parancsnoki posztot 2022 májusa és októbere között töltötte be, a Liszicsanszk és Szeverodonyeck elleni offenzíva idején.
Oroszország esetében egy hatalmas állam nagy hadseregét kell koordinálni, ami a háború más történéseivel együtt rendkívül komoly feladat a tábornokoknak, akik rengeteg gonddal, bajjal szembesültek 2022 februárja óta. Az orosz szemléletre különösen jellemző, hogy a hadseregen belül jelentkező feszültségeket nem hozzák nyilvánosságra – mondta Kis-Benedek József az InfoRádióban. A bizotnságpolitikai szakértő szerint egyes orosz tábornokok nem feltétlenül értenek egyet a jelenleg is zajló háborúval. „Vannak közöttük olyanok, akik azt mondják, teljesen értelmetlen és felesleges vérontás történik, meglehetősen nagy veszteségekkel és kevés sikerrel” – tette hozzá, és úgy véli, politikai okok miatt nem rendelték el az általános mozgósítást, és ez számos orosz katonának nem tetszik.
Nem történt meg a hadigazdaság átállítása sem, így a katonai vezetés meglehetősen elégedetlen.
Ezen folyamatok tetejébe a Wagner csoportot vezető Jevgenyij Prigozsin többször is hangot adott annak, hogy nem kapják meg a megfelelő támogatást a védelmi minisztériumtól. A tábornokok közül némelyek együttműködtek Prigozsinnal.
„A problémák akkor kezdődtek, amikor a Wagner csoport fellázadt a hadsereg vezetése ellen. Ezzel kapcsolatban vizsgálatok indultak, és még tartanak. Ennek következtében egyeseket felmentettek, másokat letartóztattak és bizonyára vannak olyan emberek, akik ellen intenzíven folyik a nyomozati munka” – magyarázta a szakértő.
Kis-Benedek József szerint ha a katonai elhárítás tudott a Prigozsin-féle összeesküvésről, valamint arról, hogy a hadsereg vezetéséből néhányan Prigozsin mellé álltak, és ezt nem jelentette az állami vezetésnek, akkor ez komoly probléma orosz szemszögből. Ugyanakkor az is gondokat vet fel, ha volt ilyen jelentés, ugyanis nem történtek utána intézkedések. „Vannak zavarok az elhárítás területén is és egyelőre diszkrét módon vizsgálják a történteket.
Nem biztos, hogy a szervezeten belül, hanem esetleg ráállították az állami elhárító szerveket arra, hogy derítsék ki, mi a helyzet.”
Ebből a zavaros helyzetből arra lehet következtetni, hogy a hadsereg vezetése nem egységes. Történt némi előrehaladás is az ukránok részéről a fronton, és emiatt az orosz politikai vezetés a nemtetszését fejezte ki fegyveres erői felé. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára szerint vannak azért olyan tábornokok, akik nem hunyászkodnak meg, mernek szólni és jelzik, hogy „ez a haderő kevés”.
A kritikus katonai vezetők szerint mozgósítást kellene elrendelni, ettől azonban a szakértő szerint a politika fél. Ezen fejlemények tükrében az orosz hadsereg egyes irányítói nem fogadják jól a politikai lépéseket.
Kis-Benedek József felhívta a figyelmet arra, hogy a zendülést kezdeményező Wagner csoport csak egy magánhadsereg, melyet az orosz haderő egy kisebb része támogatott. Nem volt egységes fellépés, Jevgenyij Prigozsinnal nem akartak óriási tömegek Moszkva felé vonulni. Rengeteg ellentét feszült ugyanis a Prigozsin vezette magánhadsereg és az orosz erők nagyobb része között.
Arról is beszélt, hogy
az orosz társadalom döntő többsége nem támogatja azt, hogy leváltsák a katonai vagy az állami vezetést,
pláne nem azt, hogy egy magánhadsereg gyakorolja a hatalmat.
A szakértő úgy véli, a Wagner csoporttól nem lehet csak úgy megválni, ezért születhetett meg végül az a döntés, hogy inkább átvezényelik Fehéroroszországba. Kiemelte, hogy Prigozsin és az orosz elnök korábban jó viszonyt ápolt, közel állt egymáshoz, ezért a Wagner vezérének kiiktatásával kapcsolatban megjelent jóslatokat nem lehetett komolyan számításba venni. „Őt nem lehet csak úgy eltenni” – fogalmazott a szakértő.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a felső vezetés nem tud mindenről. Kis-Benedek József elmondása szerint ők csak arról tudnak, amiről tájékoztatni akarják őket, nem biztos, hogy volt egy egységes elgondolásuk arról, mit tegyenek a Wagner csoporttal. Végül felajánlották Prigozsin embereinek, hogy beléphetnek az orosz állami hadseregbe, nyilván sokkal kevesebb pénzért. Viszont az is a megállapodás része lehetett, hogy ki kell vonulniuk az ukrajnai területekről. Az egyetemi tanár úgy értesült, hogy ez teljes egészében megtörtént. A Wagner-katonák végül átmentek Fehéroroszországba és a lengyel határhoz közeli területeken állomásoznak, ami ellen már többször is tiltakozott a lengyel politikai vezetés az elmúlt időszakban.
A szakértő kiemelte, hogy a Wagner csoport rendkívül fontos szerepet játszik Afrikában is, ezért sem lehet egyik napról a másikra felszámolni az egész magánhadsereget.
A Wagner csoport pillanatnyilag nélkülözhetetlen.
El kell döntenie a vezetésnek, hogy melyikkel foglalkoznak komolyan. Nyilvánvaló, hogy az állami hadsereg sokkal nagyobb és fontosabb, mint a Wagner csoport.”
A lakosság döntő része kitart Putyin mellett
Mindezek ismeretében az orosz felső vezetés nem tud minden, a hadsereget érintő és a politikai elit lehetőségeit befolyásoló történésről, így felmerül a kérdés: valójában ki vezeti most Oroszországot és ki vezeti majd a jövőben? Az egyetemi tanár úgy gondolja, egyelőre Vlagyimir Putyin irányítja a folyamatokat, ő hozza meg a legfőbb döntéseket, de vele szemben is vannak bizonyos erők. Hangsúlyozta, hogy Oroszországban nem mindenki támogatja a háborút, ugyanakkor a lakosság túlnyomó része Putyin mellett áll. „Nem számolhatunk egy olyan eshetőséggel, hogy a lakosság nyomására esetleg Putyin megbukik. Az még talán bekövetkezhet, hogy egészségügyi okokra hivatkozva lemond.”
Kis-Benedek József azt nem tartja valószínűnek, hogy merényletet kísérelnek meg az orosz államfővel szemben. Vlagyimir Putyin környezetében a legtöbben azt mutatják kifelé, hogy mellette állnak, de lehetnek közöttük olyanok is, akik valójában nem mindenben támogatják őt. „Tehát ott is vannak ellenhangok, éppen ezért elég zavaros a helyzet” – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő. (Infostart)
