Korántsem lázadás, de markáns fellépés zajlik a kizsigerelő munkakultúra, az emberi igényeket és vágyakat figyelmen kívül hagyó vállalati működés ellen.
A "csendes felmondás", vagyis quiet quitting vírusszerűen kezdett terjedni tavaly, mostanra azonban mintha kifogta volna a mozgalom vitorlájából a szelet az infláció és a megélhetési nehézségek növekedése. Ez azonban csak a látszat.
Egyre többet hibázó, lelkesedésüket vesztett, csak a szükséges minimumot teljesítő kollégák. Romló szociális kapcsolatok a munkatársakkal, az új és pluszfeladatok hárítása, passzivitás az ötletelések során - a quiet quitting, azaz a csendes felmondás jellemzői. Ami ide vezet, az általában a munkatársakra valójában nem odafigyelő vállalati kultúra, a kizsigerelő vezetési módszerek, a motivációs és karrierépítési rendszerek hiányosságai. A quiet quitting nem feltétlenül tudatos viselkedés, de visszafordítható. Jelei általában egyértelműek, mert az érintett munkatárs hozzáállása alapjaiban változik meg, aktivitása drasztikusan csökken, kerüli a túlórázást és munkaidőn kívül egyáltalán semmilyen üzenetre nem válaszol, azokat nem is olvassa.
Általában válással végződik
Ha a vezető valamelyik kulcsemberénél tapasztalja a csendes felmondás jeleit, érdemes mielőbb beavatkoznia, és először megosztani az érintettel a teljesítménycsökkenésre, viselkedésváltozásra vonatkozó megfigyeléseit, majd közös gondolkodásba kezdeni, és megoldási lehetőségeket kínálni számára.
Jellemzően a csapat többi tagjának közreműködésére is szükség van egy olyan a támogató közeg megteremtéséhez, ami képes visszafordítani a folyamatot.
Ha olyan kolléga lép a csendes felmondás útjára, aki könnyedén pótolható, mert munkája viszonylag alacsony hozzáadott értékkel bír, vele érdemes mielőbb megszakítani a munkakapcsolatot. Viselkedése ugyanis mérgezően hathat a többiekre.
Szakértők szerint sajnos a csendes felmondás általában elválással végződik, így a jelenség észlelésekor mindenképpen érdemes (vész)forgatókönyvet kidolgozni a munkatárs pótlásának mikéntjére.
Mitől csendes és mitől felmondás, ha valójában nem is felmondás?
Több mint 7 millió megtekintésnél jár Zaid Khan TikTok-videója, amelyben még 2022 nyarán kifejtette, hogy nem fog heti 60 órát dolgozni, és meggebedni egy munkahelyen, ahol nem törődik vele, mint emberrel. A posztot több mint 43 ezren osztották meg, és 38 ezer kommentet gyűjtött. A csendes felmondás vagy csendes kilépés kifejezés vírusszerűen kezdett terjedni 2022-ben, felkerülve a címlapokra és uralva a hashtageket.
Az egész hamarosan egyfajta becsületbeli üggyé, divattá, trendi ellenállássá vált. Mára a #quietquitting hashtaggel ellátott videókat összesen közel 900 milliószor tekintették meg.
Ka’imi, aki korábban étteremvezetőként dolgozott az amerikai Washington államban, a mozgalom egyik példaképe lett. A 23 éves fiatalember szerint ez azért történhetett meg, mert nagyon sokan tudtak azonosulni azzal az érzéssel, hogy munkaadójuk kihasználja őket. Az olyanok, mint Ka'imi, csak nevet adtak ennek az érzésnek.
Szerintem a csendes kilépés valójában a munkavállalók jogaiért való tiltakozás. Én nem a munkát tartom a legfontosabb dolognak az életemben, és azt hiszem, mások számára sem kellene annak lennie
- magyarázza.
Nekem úgy tűnt, hogy az emberek már régóta frusztráltnak érezték magukat, de nem tudták megfogalmazni, miért. Már azon kívül, hogy egyszerűen dühösek voltak a főnökeikre
- teszi hozzá. Aztán amikor a csendes felmondásra terelődött a szó, és egyre többen és többet beszéltek erről, kiderült, hogy az egész valójában a munkakultúráról és a kizsákmányolásról szól. Sokan ráébredtek, hogy tulajdonképpen ez az, ami miatt dühösek.
A legfrissebb HR trendekről szóló cikkeink itt elérhetőek. Kirúgás, harc a munkatársakkal, kiégés, kibírhatatlan kollégák, vagy éppen a Z generáció kiívásai? A munka világának változásait folyamatosan követjük.
Minden a Covid alatt és miatt kezdődött
Még ha a közbeszédben lassan háttérbe is szorul, szakértők szerint a csendes kilépés szelleme még mindig erősen tartja magát. Katie Bailey, a londoni Kings College munka- és foglalkoztatástudományi professzora szerint a csendes felmondás népszerűségét az alapozta meg, hogy
az emberek a világjárvány idején átértékelték a munkával kapcsolatos tapasztalataikat, a munkáltatójukkal való kapcsolatukat és általában az életüket.
Mint sok más közösségimédia trend, ez is a kommentelők miatt indult be: akadémikusok, közgazdászok, munkaerőpiaci szakértők mind-mind erről beszéltek egy ideig. A quiet quitting így még nagyobbra nőtt, főként mert gyakran szélsőséges reakciókat váltott ki az emberekből. Míg sokan mélységesen azonosulni tudtak a Ka’imihez hasonló trendszetterekkel, mások pocskondiázták és szidalmazták őket. Volt, aki azt mondta, hogy a csendes felmondás egyszerűen csak lustaság. Ellentáborok alakultak ki.
Elvégzem a munkámat - de semmi többet
Ka’imi szerint bár menőnek és tabudöntögetőnek tűnt, a csendes kilépés valójában sohasem a lázadásról szólt. “Egyszerűen azt jelenti, hogy az ember elvégzi a munkáját. Csak semmi többet! Nincs szó a munkaadók szabotálásától, vagy hogy arra biztatnánk valakit, hogy minden reggel késsen el, esetleg lopjon a cégétől. A csendes felmondás azt jelenti, hogy ha azért vagyok felvéve, hogy A, B és C dolgot elvégezzek, akkor csak ennyit csinálok” - magyarázza Ka’imi. Kiemelte:
Az ellenállás a munkaköri leírásokban nem szereplő X, Y és Z jelű feladatokkal szemben tört ki, amikért nem kapunk fizetést.
A munkavállalók a Covid óta egyre tudatosabban próbálják visszaszerezni az autonómiájukat és az ellenőrzést az életük felett. Elsősorban ember vagyok, és a munkán kívül más dolgok is fontosak az életemben - vallja Ka’imi.
Katie Bailey professzor szerint az a keresleti munkaerőpiac, ahol a vállalatok küzdöttek az álláskeresőkért és az alkalmazottak megtartásáért, nem pedig fordítva, kellő bátorságot adott a csendes felmondóknak, hogy hallassák hangjukat a közösségi médiában. Anélkül, hogy félniük kellett volna a kirúgástól.
Csendesedett a csendes felmondási hullám?
Bailey szerint azonban a csendes felmondás egy afféle hóbort volt csupán. Ezt mutatják a Google-keresések is, amelyek csökkennek a téma kapcsán. Persze az, hogy a csendes kilépésről szóló viták elcsitultak, még nem jelenti, hogy a munkavállalók ne alkalmaznák még mindig a gyakorlatban ezt a passzív ellenállást. És bár lehet, hogy sokan már nem címkézik saját hozzáállásukat csendes felmondásnak, de azóta is határokat szabnak a munkával töltött idejüknek és energiájuknak.
Sokan pedig kifejezetten óvatosak: nem hívják fel a figyelmet a saját viselkedésükre, mert nem akarják veszélybe sodorni az állásukat
Az elmúlt időszakban világszerte milliók kerültek nehéz pénzügyi helyzetbe a növekvő infláció és a romló gazdasági kilátások miatt. A Gallup adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a munkavállalók többsége még ma is csendes felmondók táborát erősíti. A State of the Global Workplace: 2023 jelentés szerint 10 munkavállalóból közel hatan saját bevallásuk szerint nem kötődnek igazán a szervezethez, ahol dolgoznak. Akkor sem, ha a szerződésükben foglalt munkaórákat mindennap precízen ledolgozzák. (Portfolio)
