Egy 2021-es felmérés szerint, világszinten mintegy félmilliárd ember cukorbeteg, Magyarországon a felnőtt lakosság 7 százaléka érintett. Különösen aggasztó viszont, hogy a betegség már gyermekkorban kialakulhat.
Az orvostudomány elvitathatatlan fejlődése eredményei ellenére sajnos még 2023-ban is számos olyan betegséggel szembesül az emberiség, amelyek teljes leküzdése látszólag reménytelennek tűnik. Ezek közül a gyilkos népbetegségek közül az egyik legelterjedtebb a diabétesz. Persze mint minden betegség esetében, a cukorbetegségre is igaz, hogy az egyes országokban egészen eltérő mértékben fordul elő.
A statisztikák szerint mindenesetre a diabétesz világszerte, csak 2021-ben 6,7 millió áldozatot szedett és körülbelül félmilliárd ma is érint. Ráadásul nem csak a halálozás, de a fogyatékossá válás egyik vezető okának is számít - derült ki a Világbank Diabétesz Atlaszából.
Mi is az a cukorbetegség? A cukorbetegség (más néven diabétesz mellitusz) egy olyan, hosszú távú egészségügyi állapot, amely arra hat ki, hogy hogyan alakítja az emberi szervezet az ételeket energiává.
Normál esetben a szervezetünk az elfogyasztott ételeket glükózzá (cukorrá) bontja le, majd a vérbe juttatja. Ha a vér cukorszintje emelkedik, a hasnyálmirigyünk által termelt inzulin jelez a szervezetnek, hogy használja fel az extra glükózt energiaforrásként, vagy tárolja azt későbbi felhasználásra.
A cukorbetegség megakadályozza, hogy a hasnyálmirigyünk megfelelően termelje ezt az életmentő inzulint, ami magas vércukorszintet eredményez. Ezek a magas glükózszintek pedig hosszú távon kihatással lehetnek a szívünkön keresztül, a vesénken át, a látásunkig, rengeteg szervünkre és azok funkcióira. A cukorbetegségnek két típusa van, melyek a Nemzeti Cukorbeteg Alapítvány leírása szerint a következő jellemzőkkel bírnak:
1-es típusú diabétesz
Ennek hátterében legtöbbször az áll, hogy a szervezet immunrendszere idegenként ismeri fel a saját sejtek egy részét. Autoimmun gyulladás következtében elpusztulnak a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei. Ez a diabétesz bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban gyermek és fiatal felnőttkorban jelentkezik. A betegek általában soványak, gyakori a jelentős fogyás a betegség megállapítása előtt. A tünetek itt gyorsan alakulnak ki és a betegek kezeléséhez inzulin szükséges. Kezeletlen vagy rosszul kezelt, súlyos esetben hiperglikémiával járó eszméletlenség, kóma alakul ki, amely végzetes lehet. Az 1-es típusú diabétesz általában a diabéteszen belül kb. 10%-ot képvisel. Eltérő a gyakorisága a különböző népességekben. Leggyakoribb Skandináviában, míg nagyon ritka Japánban, Koreában. Európában pl. több, mint tízszer gyakoribb az 1-es típusú diabétesz Finnországban, mint Macedóniában.
2-es típusú diabétesz
Ebben az esetben a béta sejtek nem termelnek inzulint megfelelő mennyiségű inzulint vagy igen, de az inzulin nem fejti ki a megfelelő hatását, mert érzéketlenek vele szemben a sejtek. Ezen érzéketlenség, az ún. inzulinrezisztencia miatt emelkedik a vércukorszint. A magas vércukorszint, hiperglikémia miatt a béta-sejtek több inzulint próbálnak termelni. Ez a folyamat kóros inzulintermeléshez vezet és a végén az inzulintermelés kimerül. A betegség kezdetén gyakori a tünetmentesség, a diabétesz tünetei csak lassan alakulnak ki, gyakran a különböző szövődmények megjelenése kapcsán diagnosztizálják a diabéteszt. Korábban ezt a diabétesz formát enyhe betegségnek tartották, mivel sokáig nem okoz panaszt, nem feltétlenül igényel inzulint. Ma már tudjuk, hogy ez nem igaz, a 2-es típusú cukorbetegség súlyos betegség. Súlyos, mivel mintegy 10-15 évvel lerövidíti a várható életkort, nagyon magas a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága és súlyossága. Egy 2-es típusú diabéteszes beteg olyan szív-érrendszeri veszélyeztetettségnek van kitéve, mint egy nem cukorbeteg, infarktuson átesett beteg.
A cukorbetegség előfordulási aránya országonként igen eltérő
A cukorbetegség a világ országai közül Pakisztánt sújtja a legnagyobb mértékben, ahol a betegség közel 33 millió felnőttet (a felnőtt lakosság 31 százalékát) érinti. De a krónikus betegségtől a népesség aggasztóan magas százaléka szenved több óceáni szigetországban. Valóságos népbetegség Francia Polinézián, Új-Kaledóniában és Amerikai Szamoán. Ezekben az országokban a cukorbetegség előfordulási aránya meghaladja a 20 százalékot, aminek hátterében leginkább a rossz táplálkozás és az elhízás gyakorisága áll. A Pénzcentrum most megnézte azt is, hogy mennyire elterjedt a betegség Európában és azon belül is hazánkban.
Grafikonunkon is látszik, hogy a Európai Unión belül mely országokban jelenti a legnagyobb problémát a cukorbetegség. Az abszolút csúcson Spanyolországban volt a krónikus betegséggel küzdők aránya, ahol a felnőtt népesség 10,3 százaléka volt érintett, de arányosan rengeteg a cukros a 2021-es adatok szerint Portugáliában (9,1 százalék), valamint Cipruson (8,5 százalék) is.
Magyarországon a felnőtt lakosság 7 százaléka szenved a diabétesz valamely válfajában, amivel Uniós szinten a nyolcadik legnagyobb arányban érintett népességgel rendelkezünk. Az okokat természetesen hazánkban is elsősorban a rossz étkezésre és az elhízásra vezetik vissza.
Régiónkban egyébként a magyar az egyik legrosszabb adat. Egyedül Csehországban hasonlóan aggasztó a helyzet, ahol 0,1 százalékkal magasabb az érintettek aránya, ezzel szemben Lengyelországban és Romániában már valamivel (6,8, illetve 6,5 százalék érintett) kevesebben küzdenek a szörnyű betegséggel. Szlovéniában és Szlovákiában pedig ennél is alacsonyabb (5,8 százalékos) a diabéteszesk arány. Ausztriában viszont nem csak régiós, de Uniós szinten örvendetesen kevesen (a felnőtt lakosság csupán 4,8 százaléka) érintett.
Nem csak a felnőtteket támadhatja
Bár a friss kutatás a felnőttkori diabétesszel foglalkozottt, a cukorbetegség sajnos egyre gyakoribb jelenség a kiskorúak között is. Kialakulása a diabétesz típusától függően lehet örökletes, 1-es típusú, de leggyakrabban életmódfüggő, azaz 2-es típusú diabétesz. Az első általában 4 és 6, illetve 10 és 14 éves kor között alakul ki, de akár csecsemőkorban is előfordulhat.
A második jellemzően később, 10-19 éves kor között jelentkezik, elsősorban elhízott fiatalok körében, akik elhanyagolják a testmozgást. Bármelyik is legyen, amellyel érintett gyermekünk, egy biztos, a legnagyobb segítség az, ha minél korábban sikerül felállítani a helyes diagnózist, hiszen a kezeletlen cukorbetegség olyan súlyos egészségügyi szövődményekhez vezethet, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések (szívinfarktus, magas vérnyomás, stroke), vagy a szem- és veseproblémák.
A diabéteszes gyerekek száma évről évre nő: az utóbbi 30 évben megháromszorozódott a számuk. A cukorbetegség ezen formáját egy autoimmunbetegség okozza – a közhiedelemmel ellentétben korántsem az egészségtelen életmód –, ami többnyire gyerekkorban jelentkezik. (Pénzcentrum)