Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Magyarország a tervezettnél nagyobb állami támogatást adjon például az akkumulátoripari és egyéb zöldipari beruházások végrehajtására.
A támogatási intenzitással is játszhat majd a kormány, nem feltétlenül köti meg a kezét a két héttel ezelőtt szép csendben kiadott bizottsági jóváhagyás. - írja a Portfolio
Az Ukrajna elleni orosz agresszióból eredő, jelenleg is tartó geopolitikai válságra válaszul Magyarország átfogó támogatási csomagot kezdeményezett, amelynek célja a nettó nullszaldós gazdaságra való áttérés szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban történő beruházások felgyorsítása, ehhez pedig engedélyt kért az Európai Bizottságtól. Ennek oka, hogy az Európai Unióban nagyon szigorú versenyszabályok vonatkoznak az állami támogatásokra, amelyek épp az olyan kisebb államokat védik, mint Magyarország, mivel nem versenyezhetne a költségvetési ösztönzők kifizetésével az olyan nagygazdaságokkal, mint Németország, Franciaország, Olaszország, de akár csak Csehország.
Az Európai Bizottság viszont először a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatti gazdasági krízisekre reagálva lazított a szabályok az állami támogatások ideiglenes válságkezelési keretrendszerén belül.
Most pedig ennek részeként jóváhagyták egy 880 milliárd forintos állami támogatási programot, amely a zöldgazdaságra való átállásban segítheti a cégeket.
Mint az a hivatalos brüsszeli jóváhagyásból kiderül, az Orbán Viktor vezette kormány idén május 25-én elektronikus úton megküldött támogatási bejelentése körvonalazza elkötelezettségét a kritikus ágazatok támogatása mellett, amelyhez intézkedések kombinációjával - többek között csökkentett társasági adókkal és közvetlen támogatásokkal - járul hozzá. Az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válság- és átmeneti keretszabály alapján jóváhagyott tervet azóta júniusban és júliusban több alkalommal benyújtott kiegészítő információkkal egészítették ki.
A közelmúltbeli válság és annak következményei, beleértve a szankciókat és a kereskedelmi zavarokat, messzemenő gazdasági hatással voltak az egész belső piacra. Ez a helyzet arra késztette Magyarországot, hogy hangsúlyozza a kibocsátásmentes gazdasághoz hozzájáruló iparágakba történő stratégiai beruházások szükségességét. A legjelentősebb fennakadást az energiaellátás, különösen a földgáz- és villamosenergia-ellátás zavarai okozták, hangsúlyozva Magyarország fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét - írják a dokumentumban.
A szöveg szerint
a válság okozta energiaválság rávilágított a további beruházások szükségességére, különösen az autóiparban, amely Magyarországon mintegy 150 000 embert foglalkoztat. Az elektromos járművek (EV) akkumulátorai iparágát a támogatás elsődleges kedvezményezettjeként azonosították.
Az elektromos mobilitás köré épülő termelési modell átalakítását szem előtt tartva a magyarországi támogatási csomag célja az akkumulátorgyártás megerősítése és az innovatív fejlesztések támogatása az autóiparban a kormány érvelése szerint. Ez egyébként nem újdonság: az Orbán-kabinet sorra jelenti be az újabb és újabb akkumulátorgyártó és -beszállítói beruházásokat.
Viszont a Bizottság jóváhagyásából kiderül, ohgy a kezdeményezés nem kizárólag az akkumulátorokra összpontosít; Magyarország nyitva kívánja tartani az intézkedést a kibocsátásmentes gazdasági termelés szempontjából létfontosságú egyéb technológiák, például a nap- és szélenergia, a hőszivattyúk, az elektrolízisek, valamint a szén-dioxid-leválasztás felhasználása és tárolása előtt. Ezeket a technológiákat a kormány alapvető fontosságúnak tartja a fosszilis tüzelőanyagokról való átálláshoz és az éghajlat-semlegességi célokhoz való igazodáshoz.
A támogatási intézkedés közvetlen támogatásokat és adókedvezményeket egyaránt magában foglal, a támogatást nyújtó hatóság a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium. A közvetlen támogatásokat a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) kezeli, míg az adókedvezményeket a magyar Pénzügyminisztérium felügyeli.
Az intézkedés becsült költségvetése mintegy 880 milliárd forint (2,36 milliárd euró), amelyet az állami költségvetésből finanszíroznak. Az intézkedés keretében 2025. december 31-ig nyújtható támogatás, a Bizottság jóváhagyását követően.
A támogatás a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a nagyvállalatok célcsoportját érinti, több feltétel teljesülése esetén. A kedvezményezetteknek jelen kell lenniük Magyarországon, nem állhatnak korábbi jogellenes támogatás miatti visszafizettetési felszólítás hatálya alatt, és nem minősülhetnek nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. A támogatás emellett olyan vállalkozásokat támogat, amelyek egyébként az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli nettó nullszaldós ágazatokba fektetnének be.
A kezdeményezés Magyarország egészére vonatkozik, és a beruházások széles körére terjed ki. A támogatható projektek közé tartoznak a nettó nulla gazdaságú berendezések (pl. akkumulátorok, napelemek, szélturbinák, hőszivattyúk, elektrolízisek) és kritikus nyersanyagok gyártása.
A támogatás intenzitása a támogatható költségek 15%-ában van korlátozva, a támogatás összege vállalkozásonként legfeljebb 150 millió euró lehet. Viszont az uniós régiókhoz képest fejletlen magyar területeken bizonyos esetekben a maximum 35 százalékos támogatási intenzitást is elfogadja a Bizottság, ha annak összege nem haladja meg a 350 millió eurót.
A magyar kormány vállalta, hogy az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás nem halmozható a Covid-19-hez kapcsolódó támogatással, de kombinálható az ideiglenes válság- és átmeneti keretrendszer keretében jóváhagyott egyéb támogatásokkal. A kabinet arra is ígéretet tett, hogy a bizottsági monitoring számára folyamatosan adatot szolgáltat majd a beruházásokról. (Portfolio)