A módosítás valószínűleg uniós források nélkül is elkerülhetetlen.
Több sebből vérzik a magyar nyugdíjrendszer és ezzel minden jel szerint az Orbán-kormány is tisztában van, annak ellenére, hogy a nyilvánosság előtt úgy tesz, mintha minden rendben lenne - írja a hvg360, az alapján, hogy értesüléseik szerint a kabinet elismerte a hibákat az EU előtt és reformokat is ígért a helyreállítási alap forrásaiért.
A rendszer a többi között az elszálló infláció miatt roppant meg a közelmúltban. A cikk szerint jól mutatja az egyensúlytalanságokat, hogy a KSH adatai szerint 2023. januárban drasztikusan, egy év alatt 123 ezerről 308 ezerre ugrott a havi 300 ezer forint feletti nyugdíjra jogosultak száma, míg a legkisebb járandóságot kapóké sokkal kisebb mértékben csökkent. Januárban 15 százalékos nyugdíjemelés történt, ezt követően 9 ezerről 35 ezerre nőtt azok száma, akik havi félmillió forintot meghaladó ellátásra jogosultak, eközben pedig 23 ezer nyugdíjas továbbra is havi 40 ezer forint alatti összegből próbálja túlélni a mindennapokat.
Mindeközben a legfőbb problémát a társadalom elöregedése jelenti: a gyermekszületések száma továbbra is drámaian alacsony, vagyis az idő múlásával egyre kevesebb munkavállalónak kell eltartania az adójából egyre több nyugdíjast. A népességnek jelenleg mintegy ötöde 65 év feletti, 2065-re viszont ez az arány a jelenlegi tendencia alapján a 30 százalékot is megközelítheti. Történik mindez úgy, hogy a nyugdíjkassza már most hatalmas hiánnyal működik.
Mindezek miatt az Orbán-kormány azt ígérte az EU-nak, hogy első lépésben elkészít egy nemzetközi tanulmányt, amely megalapozhat egy 2025-ben várható nyugdíjreformot. Ezt a dokumentumot elviekben idén év végére nyilvánosságra is hozzák, azonban előre is leszögezték, hogy mérlegelni kell a nyugdíjkorhatár további emelését, ugyanis a 2030-as évek közepén a GDP-arányos kiadások várhatóan nagyot fognak ugrani a javuló élettartam és a nyugdíjba vonuló „Ratkó-unokák” tömegei miatt.
„A cél a biztosítottak élethelyzetéhez igazodó konstrukció megteremtése, a bevételi oldalon pedig elsősorban a járulékfinanszírozás fenntartása. Mérlegelni szükséges bizonyos automatikus kiegyenlítő mechanizmusok bevezetésének lehetőségét” - idézi a hvg360 a kormányzati dokumentumot. (Népszava)
