Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Bármelyik pillanatban háború robbanhat ki a vízért

Környezet
2023.08.18.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
11

Globális vízválság van kibontakozóban. Hova vezethet, hogy egyes térségek vízhiánnyal küzdenek, és mi jelentheti a megoldást? 

Rendkívül feszült a helyzet az afgán–iráni határon, a régiót sújtó vízkrízis közepette már fegyverek is eldördültek, halálos áldozatokról is tudni – írta meg a 24.hu. Bár úgy tűnik, hogy Kabul és Teherán törekszik a rövid távú megoldásra, az egyre sürgetőbbé váló víz iránti igény, az elavult infrastruktúra és az aszályok hamarosan tarthatatlan helyzetet eredményezhetnek.

Az elmúlt években egyre több régióban mutatkozik hosszú, extrém aszály, amiben a klímaváltozás komoly szerepet játszik. A vízhiányt pedig még súlyosabbá teszi a régi, elavult gyakorlatokon alapuló, fenntarthatatlan mezőgazdaság, vízgazdálkodás és infrastruktúra. Ez a jelenség már nemcsak a távoli, leszakadó térségeket érinti, hanem az Európai Unió egyes tagállamait is. Márpedig egy vízkrízisnek beláthatatlan következményei lehetnek az adott országra nézve, hiszen élelmiszerhiányt és munkanélküliséget okozhat, ami belső feszültségeket, tüntetéseket idézhet elő. Ha pedig a víz hiánya egyszerre érint szomszédos államokat, akkor az azért való küzdelem nemzetek közötti konfliktushoz vezethet. Ez történik most Afganisztán és Irán esetében is.

A jövőben nem az olajért, hanem a vízért robbannak majd ki háborúk? – vetődik fel a kérdés. Az említett konfliktusok ráadásul újabb és újabb migrációs hullámokat indíthatnak el, ami további problémák előidézője lesz.

A jelenlegi válság egy minden szempontból kritikus területen zajlik. Délnyugat-Afganisztán az ország egyik legtermelékenyebb mezőgazdasági régiója, Irán délkeleti része pedig kifejezetten száraz, így a helyi, ingadozó vizes élőhelyek kulcsfontosságúak a rendkívül szegény térség lakóinak. A tálibok kezében komoly eszközt jelent, hogy ellenőrizni tudják azokat a vízforrásokat, amelyek az Irán délkeleti részén fekvő mocsaras vidékeket és tavakat táplálják.

Afgán oldalon az utóbbi két évtizedben jelentős beruházások történtek: új víztározók és gátak épültek, az öntözéses gazdálkodás azonban megnövelte a mezőgazdaság vízigényét. Emiatt az iráni Szisztán-medencét kevesebb víz éri el, miközben a terület komoly aszállyal küzd. Az is megfigyelhető, hogy Afganisztánban a hőmérséklet-emelkedéssel fokozódik a párolgás, a hegyekben egyre kevesebb a hó, ami miatt az olvadással kevesebb víz kerül a folyókba. A következmények nagyon súlyosak, példáula Hámun-oázis, ami egykor a világ egyik legnagyobb vizes élőhelye volt, kiterjedése több mint 90 százalékát elveszítette!

A konfliktus egyre súlyosabb, ugyanis míg Afganisztán 1973-ban megállapodásban garantálta Irán számára a hozzáférést a Helmandhoz, Teherán azt állítja, hogy az idei évben csak az ígért mennyiség (évente legalább 850 millió köbméter víz) 4 százalékához jutottak hozzá. Csakhogy a megállapodásban az is szerepel, hogy alacsony vízszint esetén a mennyiség csökkenthető, és Afganisztán a tartós aszály miatt visszatartja a vizet, miközben együttérzését fejezi ki az irániak felé.

Május 27-én harcok robbantak ki a közös határon, mindkét oldalon sérültekkel és halottakkal. A határ védelmét mindkét ország megerősítette. A konfliktusért egymást okolják, de nyilatkozataik alapján még remélhető, hogy céljuk továbbra is a diplomáciai megoldás megtalálása.

Augusztus második felében érdemi tárgyalások kezdődtek, amikor egy iráni delegáció érkezett Kabulba. A találkozó egyik központi kérdése a Helmand volt.

Bár mindkét félnek érdeke a stabil határ és a jó kapcsolatok, nem lehet tudni, hogy a globális felmelegedés miatti fokozódó vízhiány és a népességnövekedés hova vezet. A Helmand emberek milliói számára az életet jelenti.

Irán és Afganisztán között már korábban is voltak a vízzel kapcsolatban konfliktusok; ezeket erősítheti fel a klímaváltozás és az instabil politikai helyzet.

Irán egyes tartományaiban a mezőgazdaság összeomlóban van, illetve van, ahol már tavalyelőtt is tüntetések törtek ki a vízhiány és a vízerőművek kiesése miatti áramkimaradások miatt. A demonstrációkra a kormány brutálisan reagált.

Afganisztánban is egyre nagyobb az élelmiszerválság, az ENSZ adatai szerint 20 millió ember, a népesség fele néz szembe akkut éhínséggel.

Mi jelenthet megoldást?

  • A mezőgazdasági gyakorlatok átalakítása és a víztározók fejlesztése jelenthetne segítséget. Ugyanis például Irán négy olyan víztározót épített, melyekből nagy mennyiségű víz párolog el. Jelenleg a víz 70 százaléka elveszik az átgondolatlan megoldások miatt!
  • Az 50 éves vízügyi megállapodás is pontosításra, átgondolásra szorul.
  • Továbbá szükséges lenne egyes haszonnövények lecserélése is: például azon búzafajtáké, melyek nem jól tűrik a meleget és a szárazságot.

(Agroinform)

Címlapkép forrása: Newsweek
víz
 klímaváltozás
 GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.08.18. - 05:53
11
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Késve lőtt Brüsszel, ráadásul visszafelé sülhet el a fegyvere

    Késve lőtt Brüsszel, ráadásul visszafelé sülhet el a fegyvere

  • Új napelemes pályázatot indít a kormány

    Új napelemes pályázatot indít a kormány

  • Véresre vertek a magyar rendőrök egy pakisztáni menedékkérőt, kártérítést kell fizetnie az államnak

    Véresre vertek a magyar rendőrök egy pakisztáni menedékkérőt, kártérítést kell fizetnie az államnak

  • Jean-Claude Juncker: Ukrajna a társadalom minden szintjén korrupt ország

    Jean-Claude Juncker: Ukrajna a társadalom minden szintjén korrupt ország

  • Változás a Magyar Telekomnál: számos ügyfelétől megválik a cég

    Változás a Magyar Telekomnál: számos ügyfelétől megválik a cég

  • Pontot tesznek az azeriek egy történelmi régió felszámolására: megindultak a letartóztatások

    Pontot tesznek az azeriek egy történelmi régió felszámolására: megindultak a letartóztatások

  • Megérkezett az első nukleáris üzemanyag-szállítmány a Ruppuri Atomerőműbe

    Megérkezett az első nukleáris üzemanyag-szállítmány a Ruppuri Atomerőműbe

  • Meghalt egy kisfiú, a kisvárdai kórház rágalmazási pert indított a vádak után

    Meghalt egy kisfiú, a kisvárdai kórház rágalmazási pert indított a vádak után

  • Orbán júniusban felmentette, most pedig újra kinevezte a helyettes államtitkárt

    Orbán júniusban felmentette, most pedig újra kinevezte a helyettes államtitkárt

  • Hamarosan a BKK járatain is feltűnnek az ázsiai sofőrök

    Hamarosan a BKK járatain is feltűnnek az ázsiai sofőrök

  • Atomháborús gyakorlatba kezdett Oroszország - Megszólalt a brit hírszerzés

    Atomháborús gyakorlatba kezdett Oroszország - Megszólalt a brit hírszerzés

  • 2023 lehet a legmelegebb év

    2023 lehet a legmelegebb év

  • Tényleg megfigyelik, lekövetik a bankszámlánkat?

    Tényleg megfigyelik, lekövetik a bankszámlánkat?

  • Az EU-elnökség jövő júliustól a magyar érdekérvényesítés terepe is

    Az EU-elnökség jövő júliustól a magyar érdekérvényesítés terepe is

  • Nem szégyelled magad, kedves Péter?

    Nem szégyelled magad, kedves Péter?

  • A szlovák–magyar határ ellenőrzését egyelőre október 14-ig tartják fenn

    A szlovák–magyar határ ellenőrzését egyelőre október 14-ig tartják fenn

  • Szabadesésben a magyar gazdaság, egyre inkább arra emlékeztet a helyzet, mint ami 1986-ban történt

    Szabadesésben a magyar gazdaság, egyre inkább arra emlékeztet a helyzet, mint ami 1986-ban történt

  • Kunhalmi Ágnes: „A Fidesz az ellenzék életére is tör”

    Kunhalmi Ágnes: „A Fidesz az ellenzék életére is tör”

  • Egy érdi iskolában megvertek egy 11 éves gyermeket, majd az édesanyját is

    Egy érdi iskolában megvertek egy 11 éves gyermeket, majd az édesanyját is

  • Megvan az első kamatplafonos bank, amelyik hétfőtől maximum 8,5 százalékért adja a lakáshitelt

    Megvan az első kamatplafonos bank, amelyik hétfőtől maximum 8,5 százalékért adja a lakáshitelt

  • Mi vár ránk, ha visszatér a benzinárstop?

    Mi vár ránk, ha visszatér a benzinárstop?

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element