Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Hogy lehet kevesebb a fizetése egy kórházi dolgozónak a béremelés után?

Belföld
2023.08.17.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Több ezren osztottak meg egy posztot arról, hogy egy kórházi dolgozó a júliusi béremelése után végül kevesebb pénzt vitt haza, mint korábban.

Július végén a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház egyik dolgozója a Facebookon osztotta meg a saját munkaszerződésének módosítását. E szerint hiába a július 1-jei béremelés, a fizetése az eddiginél havi 58 ezer forinttal lesz kevesebb.

A dokumentum szerint ugyan a dolgozó kap béremelést (az alapbére az eddigi 296 400 forintról 377 ezer forintra emelkedik), de az idén januártól kapott 138 600 forintos illetménykiegészítés július 1-től már nem jár neki.

A dolgozó a posztban meg is említi, hogy a kórház menedzsmentje “nem igényelte az illetménykiegészítést”.

A posztot több mint 6500-an osztották meg, és a hír néhány nap alatt körbejárta a magyar sajtót.

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján tényleg előállhat-e olyan helyzet, hogy egy kórházi dolgozó a béremelése után kevesebb pénzt vigyen haza.

Bemutatjuk, hogy:

  • mi a különbség az egészségügyi szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók között,
  • milyen mértékű béremeléseket kaptak az elmúlt években az egészségügyi területen dolgozók, és kik azok, akik ezekből kimaradtak,
  • mi alapján és hogyan adhatnak illetménykiegészítést az egészségügyi intézmények,
  • hogyan fordulhat elő az, hogy a béremelés ellenére valakinek csökken a fizetése.

Ki kicsoda?

A politikusok gyakran dobálóznak azzal, hogy hány milliárdot költ a kormány az egészségügyi területen dolgozók béremelésére. Ezeket a számokat és százalékokat igen nehéz követni, hiszen az egészségügyben különféle végzettségű és beosztású emberek dolgoznak, akik ráadásul más-más jogviszonyban vannak, és mindannyian különböző mértékű béremelést kaptak eddig és kapnak most is.

Először is nézzük meg, kik dolgoznak az egészségügy területén:

  • az orvosok, akikkel ebben a cikkben nem foglalkozunk (itt viszont írtunk az ő fizetésükről is),
  • az egészségügyi szakdolgozók: ők rendelkeznek egészségügyi végzettséggel és ők azok, akiket a köznyelv sokszor csak ápolóként emleget, pedig valójában több mint hetven munkakör tartozik a gyűjtőnév alá: a főnővér, a szülésznő, a dietetikus, a mentőápoló, a boncmester éppúgy, mint a laboráns vagy mentésirányító (a teljes listát a 256/2013. kormányrendelet 1. melléklete tartalmazza),
  • az egészségügyben dolgozók: ők nem rendelkeznek egészségügyi végzettséggel és nem gyógyító területen dolgoznak, hanem gazdasági, műszaki vagy pénzügyi területen; ők azok, akik ugyan az egészségügyi szolgálati jogviszony alá tartoznak, de rájuk nem vonatkozik az egészségügyi bértábla, a bérüket a munka törvénykönyve alapján kapják.

Ugyan ez a Facebook-posztból nem derül ki, de a kórház a LAKMUSZ kérdésére azt írta:

a poszt írója egy egészségügyben dolgozó pénzügyi ügyintéző,

vagyis az utolsó kategóriába tartozik.

Az eddigi béremelések

Az elmúlt években az egészségügyi területen történt béremelések az egészségügyi szakdolgozókat (és az orvosokat) érintették, az egészségügyben dolgozókat nem.

Az egészségügyi szakdolgozóknak

  • 2016 szeptemberében a kormány egy négy lépcsőben megvalósuló béremelést állapított meg, amely 2019 júliusában zárult volna le,
  • 2018 végén azonban előrehozták a 2019. novemberi emelést, és egy újabb, további három lépcsőben megvalósuló béremelésről döntöttek, amely 2022 januárjában zárult le,
  • idén július 1-től pedig egységesen 18 százalékkal emelték meg a bérüket.

Ez utóbbi Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár elmondása szerint 84 ezer embert érint, és 41,5 milliárd forintból valósul meg. (Van azonban olyan, aki ebből is kimaradt, méghozzá az a kb. 9300 szakasszisztens és ápoló, aki az alapellátó háziorvosok és fogorvosok praxisaiban dolgozik.)

Ezzel szemben az egészségügyben dolgozók, így a poszt írója is

  • a fent említett béremelésekből mind kimaradtak,
  • idén július 1-gyel az ő bérük is növekszik: egy intézmény havonta 57 600 forintot igényelhet egy fő béremelésére, de a rendelkezésre álló összeget az intézmény úgy osztja el, ahogy akarja, nem köteles mindenkinek egyenlő mértékben megemelnie a fizetését; így fordulhat elő az, hogy a poszt írója 80 ezer forintos béremelést kap,
  • augusztus 14-én a kormány bejelentette, hogy a 2023-as költségvetésből újabb egymilliárd forintot különít el az ebbe a kategóriába tartozó dolgozók béremelésére, ám ennek elosztásáról egyelőre nem tudni semmi pontosat.

Az egészségügyben dolgozók béremelésére fordítható összeg

Mi az illetménykiegészítés és miért kell engedélyeztetni?

Az egészségügyi szakdolgozók bére több elemből áll, az alapbérük mellett számos pótlékot és pluszjuttatást kaphatnak attól függően, hogy milyen osztályon, milyen beosztásban és mikor dolgoznak (ezt jelenleg az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) július közepén kiadott utasítása határozza meg).

Az egészségügyben dolgozók bérének számítása ennél egyszerűbb, de egy közös pont van a két csoportban: a munkáltatójuk illetménykiegészítésben részesítheti őket. Ez az, ami a veszprémi kórház dolgozójánál is fontos szerepet játszott.

A már említett OKFŐ utasítás szerint a munkáltató

  • a munkateljesítmény elismeréséért,
  • illetve átmeneti többletfeladatok teljesítéséért

adhat a munkavállalóknak eseti illetménykiegészítést.

Ez lehet egyszeri kiegészítés, vagy „legfeljebb a tárgyév végéig szóló határozott időre, havi rendszerességgel fizetett” illetménykiegészítés.

Ezt sok esetben azért adják az intézmények, mert verseny alakul ki közöttük a dolgozókért, és ezekkel a pluszjuttatásokkal próbálják magukhoz csábítani őket.

Az illetménykiegészítésre az intézmény plusz pénzt nem kap, a saját büdzséjéből kell kigazdálkodnia az összegeket. Erről korábban minden intézmény maga döntött, ám amióta 2020 végén létrehozták az Országos Kórházi Főigazgatóságot, azóta az intézményeknek jóvá kell hagyatniuk ezeket az összegeket.

Az intézményeknek egy kérelmet kell beadniuk az OKFŐ-höz, amelyen fel kell tüntetniük, hogy miért akarnak illetménykiegészítést adni, mekkora összeget és hány dolgozónak. Az OKFŐ ezek után átnézi az adott intézmény költségvetését, és ha úgy ítéli meg, hogy az rendelkezik elég fedezettel, engedélyt ad az illetménykiegészítések kifizetésére. Az engedélyek maximum egy évre szólnak, de az intézmény kérheti kevesebb időre is, az OKFŐ pedig év közben is megtagadhatja a kifizetést, ha úgy ítéli meg, hogy az intézmény büdzséje nem enged további kifizetéseket illetménykiegészítés címén.

Szerették volna megtudni az OKFŐ-től, hogy 2021 óta mely intézmények adtak be az illetménykiegészítések jóváhagyásával kapcsolatban kérelmeket, és hány esetben hagyták azt jóvá, hány esetben utasították el. Az OKFŐ ezekre a kérdéseinkre cikk megjelenéséig nem válaszolt, így közérdekű adatigényléssel fordultak hozzájuk.

Mi történt Veszprémben?

Korábban volt már arra példa, hogy a 21 százalékosnak kikiáltott béremelés helyett csupán 7,6 százalékot kaptak egyes szakdolgozók. Akkor hasonló dolog történt, mint most a veszprémi esetben: az addig kapott illetménykiegészítéseket vagy beépítették az alapbérükbe, vagy csökkentették, vagy elvették azt tőlük. Akkor az OKFŐ azt közölte, hogy ezeket az illetménykiegészítéseket az intézmények határozzák meg.

Ma azonban elvileg már van arra garancia, hogy ilyen ne történhessen meg: az egészségügyi szakdolgozók és egészségügyben dolgozók bérével kapcsolatos kormányrendelet szerint az

alapbér növelés az egészségügyben dolgozót a munkáltató egyoldalú döntése alapján, az alapbérén felül megillető juttatás – különösen illetménykiegészítés – terhére, annak visszavonásával vagy csökkentésével nem biztosítható.

De akkor mi történt Veszprémben? Megkérdeztük erről a Belügyminisztériumot, az OKFŐ-t és a Csolnoky Ferenc Kórházat is.

Töreki-Vörös Ibolya, a kórház főigazgatója arról tájékoztatta a Lakmuszt, hogy:

az intézmény a dolgozó alapbérét megemelte, az illetménykiegészítése a kórház szerint pedig azért nem jár neki a továbbiakban, mert az határozott időre szólt, csupán június végéig.

Az intézménytől azt is megkérdezték, hogy adtak-e be az OKFŐ-höz kérelmet a 2023. második félévére vonatkozó illetménykiegészítések jóváhagyásához. A főigazgató válaszában azt írta, hogy igen, és azt jóvá is hagyta az OKFŐ. Vagyis az intézmény bizonyos dolgozóinak júliustól is ad illetménykiegészítést. Amikor rákérdeztünk, hogy kiknek, az intézmény vezetője azt válaszolta:

Azon munkavállalók részére, akiknek többlettevékenysége a betegellátás biztonsága szempontjától elengedhetetlen, és az illetménykiegészítés fedezete rendelkezésre állt.

Ebbe azonban a poszt írója nem tartozik bele.

Az OKFŐ azt írta a LAKMUSZ-nak, hogy más, a veszprémi esethez hasonló ügyről nincs tudomásuk. (lakmusz.hu)

Címlapkép: Résztvevők transzparensekkel a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) Tüntetés a magyar egészségügyért! elnevezésű demonstrációján Budapesten, az Alkotmány utcában 2018. március 24-én. - Forrás: MTI/Balogh Zoltán
EGÉSZSÉGÜGY
BÉREMELÉS
OKFŐ
VESZPRÉM VÁRMEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.08.17. - 06:45
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Új halálos vírus terjed: már öt ember halálát okozta

    Új halálos vírus terjed: már öt ember halálát okozta

  • Visszatért a tél: havazik a Bükkben és a Mátrában

    Visszatért a tél: havazik a Bükkben és a Mátrában

  • Mi történt a forinttal és mi vár rá?

    Mi történt a forinttal és mi vár rá?

  • Harmadik akkuipari gyár is épülhet Gödön

    Harmadik akkuipari gyár is épülhet Gödön

  • Karsai Dániel testvérét is megrázta az alkotmányjogász videója

    Karsai Dániel testvérét is megrázta az alkotmányjogász videója

  • Süli János elmagyarázta, miért nincs egyetlen tehén sem a félmilliárdos uniós támogatásból épült tehenészetükben

    Süli János elmagyarázta, miért nincs egyetlen tehén sem a félmilliárdos uniós támogatásból épült tehenészetükben

  • Szijjártó Péter négy, eddig nem ismert helikopteres útjára derült fény

    Szijjártó Péter négy, eddig nem ismert helikopteres útjára derült fény

  • Az ellenzéknek vagy a Fidesznek okozhat fejtörést Magyar Péter zászlóbontása?

    Az ellenzéknek vagy a Fidesznek okozhat fejtörést Magyar Péter zászlóbontása?

  • Sóskúti akkufeldolgozó: elterelő hadműveletet indított a Fidesz

    Sóskúti akkufeldolgozó: elterelő hadműveletet indított a Fidesz

  • Polt Péter legfőbb ügyész távozását követeli

    Magyar Péter Polt Péter legfőbb ügyész távozását követeli

  • Dr. Kiss László: A Fidesz elkezdte a választási kampányát a III. kerületben

    Dr. Kiss László: A Fidesz elkezdte a választási kampányát a III. kerületben

  • Egyre gyanúsabbak a banánszállítmányok, a hatóságok éberen figyelik

    Egyre gyanúsabbak a banánszállítmányok, a hatóságok éberen figyelik

  • Kína vízummentességet jelentett be a magyarok számára

    Kína vízummentességet jelentett be a magyarok számára

  • Orbán apja: harminc hektárnyi szántóra jelentkezett be a hatvanpusztai birtok közelében

    Bevásárol Orbán apja: harminc hektárnyi szántóra jelentkezett be a hatvanpusztai birtok közelében

  • Integritás Hatóság elnöke: 10 hónapig vizsgáltuk a lombkoronasétányt

    Integritás Hatóság elnöke: 10 hónapig vizsgáltuk a lombkoronasétányt

  • Rákay Philip véget vet a Navracsics Tibor elleni kampánynak

    Rákay Philip véget vet a Navracsics Tibor elleni kampánynak

  • Sokmilliárdos veszteséget nyel le a főváros a befuccsolt e-jegy-rendszer miatt

    Sokmilliárdos veszteséget nyel le a főváros a befuccsolt e-jegy-rendszer miatt

  • Terroristának minősítette Kaszparov sakkvilágbajnokot az orosz hatóság

    Terroristának minősítette Kaszparov sakkvilágbajnokot az orosz hatóság

  • Orbán Viktort tartják a kegyelmi botrány fő felelősének

    Orbán Viktort tartják a kegyelmi botrány fő felelősének

  • Két magas rangú orosz parancsnok ellen adtak ki elfogatóparancsot

    Két magas rangú orosz parancsnok ellen adtak ki elfogatóparancsot

  • Felfüggesztették az újbudai Szivárvány Óvoda igazgatóját

    Felfüggesztették az újbudai Szivárvány Óvoda igazgatóját

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element