A KSH által közölt friss adatok szerint az éves infláció 2023 júliusában 17,6 százalékra mérséklődött. Az élelmiszerek inflációja hetedik hónapja lassul, ennek ellenére az továbbra is rendkívül magas, 23,1 százalékos volt.
Sajnos azonban egyáltalán nem biztos, hogy a magyarországi infláció tartós letörésével visszatérhetnek a hazai polcokra az olcsó élelmiszerek. Sőt, egy napokban megjelent cikk szerint könnyen lehet, hogy a következő évtizedekben tartós jelenség lesz az élelmiszerárak emelkedése, míg más ételek egyszerűen el fognak tűnni a boltokból és a háztartások asztalairól. - írja a Pénzcentrum
Kávé, tojás, szalonna, rizs, bab, banán – néhány az alapvető, reggelire fogyasztott élelmiszerek közül, melyek veszélyben vannak. A Cornell University kutatóinak egy 2021-es tanulmánya szerint a globális mezőgazdasági termelékenység a klímaváltozás miatt 21 százalékkal csökkent 1961 óta – olvasható az Insider cikkében. A mezőgazdasági rendszerünk azonban már akkor is fenntarthatatlan volt. A világon megtermelt élelmiszer közel egyharmada megy a kukába, miközben az emberek jelentős része éhezik, ráadásul az emberiség által kibocsátott üvegházhatású gázoknak akár az egyharmaduk is az élelmiszerellátási láncból származik.
Ha mindent hagyunk a régiben és ugyanazokat termesztjük, hogy ugyanazokat a reggeliféléket állítsuk elő, akkor nem jutunk túl messzire”
– mondta Caspar Chater, a Royal Botanic Gardens növénytermesztéssel és globális változással foglalkozó kutatója.
Azért még nincs minden veszve. Több mint elegendő élelem áll rendelkezésre a bolygó élelmezéséhez”
– mondta Tim Benton biológus, a Chatham House politikai intézet Környezet és Társadalom programjának vezetője.
Ugyanakkor ez azt jelentheti, hogy a kedvenc ételeink 2050-re máshogy fognak kinézni és az áruk is különbözni fog a mostanitól. A reggeli szendvics már nem biztos, hogy olcsó lesz, ugyanakkor a legnépszerűbb hozzávalók többsége valószínűleg nem fog eltűnni.
Ed Carr, az ENSZ legutóbbi klímajelentésének vezető szerzője szerint is drágulhatnak az élelmiszerek. Kezdjük a hússal: az olyan alapvető takarmánynövények, mint a kukorica és a szójabab csökkenése a hús árának az emelkedését vonhatja maga után a következő évtizedekben. Ráadásul a sertések különösen érzékenyek a hőstresszre, ami lassíthatja a növekedésüket és csökkentheti a disznóhústermelést. A hőmérséklet emelkedésével egyre több vízre és energiára lesz szükség a hűtésükhöz, ami emelheti a költségeket, ez pedig a szalonna árának az emelkedéséhez vezethet.
A búzatermékek is értékesebbé válhatnak a jövőben. Jóllehet a hőmérséklet emelkedésével egyre több ország lehet majd képes búzát termeszteni, ugyanakkor a szélsőséges időjárási viszonyok évről évre veszélyeztetik a kínálatot. Elég csak a tavalyi évet megnézni: Tunéziában tűzesetek, Európában hőhullámok, az Egyesült Államokban pedig heves esőzések pusztították a búzatermést.
A tojás nem valószínű, hogy eltűnik, ugyanakkor drágulhat, ahogy egyre több kormány lép fel a nem fenntartható, költségtakarékos mezőgazdasági gyakorlatok ellen. Kalifornia például betiltotta az állatok rendkívül összezsúfolt tartását, mivel az segíti a betegségek terjedését a csirkék között. A szélsőséges időjárás, az ellátási lánc széthullása és az olyan betegségek, mint a madárinfluenza, csak rosszabbá teszik a helyzetet. Kis ízelőt a lehetséges jövőből: az Egyesült Államokban tavaly 70 százalékkal emelkedtek a tojásárak.
A globális élelmezési rendszer több billió dollárral többe kerül, mint amennyit megtermel
"Az árakat az határozza meg, hogy a politikai döntéshozók hogyan reagálnak a felfordulásra" – mondta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a politikát tanulmányozó Carr, aki a Clark University professzora.
Nem kérdés, hogy a változásoknak lesznek hatásai az általam elfogyasztott termékek termelési oldalára nézve. De hogy ezek megmutatkoznak-e az árban vagy sem, azt nem csak az éghajlat határozza meg”
– mondta el a lapnak.
Például a politika és a támogatások jelenleg sok országban arra ösztönzik a gazdákat, hogy olyan műtrágyákat, növényvédő szereket és öntözéses módszereket használjanak, melyek fokozatosan tönkreteszik a környezetet és a talajt. Ez utóbbi pedig nehezebbé teszi, hogy a gabonát az ilyen ipari mezőgazdasági gyakorlatok nélkül is sikerüljön megtermelni.
Tim Benton szerint az áremelkedések azért is elkerülhetetlenek, mert az élelmiszeripar által okozott károkat jelenleg nem számítják bele az élelmiszerek mai árába.
Egy 2021-es tanulmány becslése szerint az élelmezési rendszer mintegy 19,8 billió dollárnyi kárt okozott globálisan, ami csaknem a kétszerese annak a durván 9 billió dollárnak, amit hozott.
„Egyszerűen fogalmazva, az élelmiszerekért ma elkért árak nem tükrözik az előállításuk valódi költségeit, ez pedig fenntarthatatlanná teszi a rendszert” – írta Corinna Hawkes, a University of London élelmezéspolitikai professzora a The Conversation című lapban.
Talán kalandvágyóbbnak kell lennünk az ételekkel kapcsolatban
A mezőgazdasággal kapcsolatos problémák részben abból adódnak, hogy nagymértékben támaszkodik néhány kiválasztott növény- és állatfajra. Valójában mindössze kilenc növény biztosítja a világ élelmiszerének kétharmadát, és ebből a kilencből mindössze négy (búza, rizs, kukorica, szójabab) adja az általunk elfogyasztott kalória kétharmadát. Ez pedig azt jelenti, hogy a világ élelmiszereinek nagy része nem rendelkezik a szükséges genetikai sokféleséggel ahhoz, hogy elég gyorsan tudjon alkalmazkodni a változó éghajlathoz.
A jövőben olyan növényekre lesz szükségünk, amelyek a mostanában már tapasztalt időjárási szélsőségek, magas hőmérséklet és ingadozó aszályos körülmények mellett is képesek jó termést hozni”
– mondta Chater.
A megoldás része, hogy növeljük a mindennapi élelmiszereink genetikai sokféleségét. Vegyünk például három alapvető, az éghajlati változások által esetlegesen veszélyeztetett élelmiszert, a babot, a kukoricát és a paradicsomot.
A bab az egyik leginkább fenntartható növény, a termesztése kevés területet igényel, ugyanakkor a leggyakoribb babfélék szenvedhetnek az aszályoktól és a hőségtől – mondta Chater. Az egyik megoldás az lehet, ha a bab vadon élő, szárazság és hőtűrő fajtáit újra bevezetjük az étrendünkbe.
Egy másik veszélyeztetett növény a kukorica: egy tanulmány szerint 2030-ig a kukoricatermés 24 százalékkal fog csökkenni, elsősorban az éghajlati válság miatt. Chater szerint a helyzet kezelésének egyik módja, hogy a kukoricakeményítőt a kukoricánál ellenállóbb növényekből származó keményítőre cseréljük, például használjunk babalapú lisztet a kenyérsütéshez.
"A vadparadicsom ellenálóbb lehet ugyan, ugyanakkor nem biztos, hogy olyan édes az íze, mint a boltban vásárolt rokonainak, ez pedig a fogyasztók elriasztását vonhatja maga után" – mondta Chater. Az egyik módja annak, hogy a termények egyszerre maradjanak finomak és váljanak ellenállóbbá, ha génszerkesztéssel vadfajtákból származó géneket viszünk be az általunk termesztett növényekbe.
Az élelmezési rendszer veszélyezteti a biodiverzitást és annak számos előnyét
Bár a technológia segíthet megmenteni az alapvető élelmiszereinket, ugyanakkor a végső cél nem lehet az, hogy változatlanul ilyen kevés növény- és állatfélére támaszkodva oldjuk meg az emberiség élelmezését, ugyanis ez a rendszer fokozatosan pusztítja az ökoszisztémát.
Az egyetlen növénykultúrára vagy állatállományra fókuszáló gazdálkodás hatékonyan működtethető, hiszen kevesebb erőfeszítéssel nagyobb hozam elérése lehetséges. A gabonát például gépekkel is be lehet takarítani, amennyiben az adott növényre szabják őket, így az embereknek nem maguknak kell elvégezniük a fáradságos munkát. Ugyanakkor a növénytermesztés és az állattenyésztés jelenleg a világ összes lakható földterületének a felét foglalja el. Miközben ez a néhány, általunk kiválasztott növény- és állatfaj uralja a tájat, kevés hely marad az olyan buja ökoszisztémáknak, mint az erdők, illetve az általuk megőrzött sokszínű életnek.
A biológiai sokféleség hiánya azt jelenti, hogy kevesebb olyan növény, rovar és mikroba van, melyek természetes módon járulnak hozzá a mezőgazdasághoz a víz tisztításával, a növények beporzásával és a talaj feltöltésével. Ez pedig hosszú távon nehezebbé teszi a gazdálkodást. Például, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint az intenzív mezőgazdaság az okozója a méhpopuláció veszélyes mértékű csökkenésének.
Míg egyes élelmiszerek áthelyeződnek, addig mások eltűnhetnek
Ahogy az éghajlatváltozás és a bolygó egyes részei melegebbé, szárazabbá vagy csapadékosabbá válnak, az állatok és a növények olyan környezetben találják magukat, amelyek nem megfelelőek számukra. Néhány élelmiszert új helyre kell majd telepíteni, míg néhányan egyszerűen el fognak tűnni.
Vegyük például a lazacot és az avokádós pirítóst.
A hal világszerte kritikus fehérjeforrás, de a tenger gyümölcseinek választéka szűkülhet. Ahogy az óceánok és a folyók felmelegednek, a lazacok elveszítik táplálkozási helyeiket és tömeges pusztulással néznek szembe. A szardínia azonban a melegebb vizet kedveli. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy az ő esetükben a populáció növekszik, amikor a tengerek melegebbek, bár saját élelmiszerellátásuk jövője bizonytalan.
Sok más élelmiszerhez hasonlóan az avokádó is egy nagy áttelepítés elé nézhet a következő 20-30 évben. Elterjedési területe akár bővülhet is a bolygó melegedésével, de a gyümölcs tenyésztésének mostani helyszínei túlságosan szárazakká vagy éppen túl esősekké válhatnak.
A napi kávé alkalmi csemegévé válhat
Az egyre növekvő jövedelmezőség keresése során az élelmezési rendszer globálissá vált. Ma a Föld néhány hotspotja termeli meg a világ élelmiszereinek nagy részét. Vessünk egy pillantást három ételre, amelyek valószínűleg bejárták a fél világot, hogy a reggelizőasztalunkra kerüljenek: a kávé, a banán és a narancslé.
Brazília és Vietnám állítja elő a világ kávétermelésének mintegy 60 százalékát, de az emelkedő hőmérséklet veszélyezteti a kávébab termését, amely 2050-re drasztikusan csökkenhet. Az egyik megoldás a kávé laboratóriumi termesztése lehet. Finn tudósok kávésejteket kívánnak növeszteni Petri-csészében, teljesen megkerülve a trópusi időjárás szükségességét.
A narancs egy másik nagy utazó. Az olyan importőrök, mint Németország és az Egyesült Államok, általában Dél-Afrikából, Spanyolországból vagy Chiléből szerzik be a narancsot. Az előbb említett finn tudósok a bogyós gyümölcsökhöz hasonló gyümölcssejteket is termesztenek. Egy másik megoldás az lehet, ha előnyben részesítjük azokat a gyümölcsöket, amelyek a helyi éghajlaton természetesen nőnek.
A banán egy rendkívül népszerű gyümölcs. Az Egyesült Államok például a világ legnagyobb banánimportőre, főleg Guatemalából, Ecuadorból vagy Costa Ricából. Az utaztatás növeli a banán karbonlábnyomát, ráadásul előfordulhat, hogy a célországba való megérkezésekor mesterségesen kell érlelni a gyümölcsöt. Ennek ellenére bizonyos körülmények között megérheti szállítani azt, mivel nagyon tápláló, továbbá a globális szén-dioxid-kibocsátása alacsonyabb lehet, mint például egy helyben előállított hússzeleté.
A globális élelmezési rendszer mindenkit sebezhetővé tesz a változásokkal szemben
"Az élelmezési rendszer globális léptékűvé tétele fokozta a versenyt, ami növelte az élelmiszertermelést és csökkentette az élelmiszerárakat. Mivel azonban minden összefügg egymással, ha probléma van a bolygó egyik oldalán, az az egész világ élelmiszerhez való hozzáférését érintheti" – mondta Benton.
Ha valami elromlik az ellátási láncban – húscsomagoló üzemekben kitört betegség, éghajlatváltozáshoz köthető kikötői infrastrukturális probléma, szárazság, háború vagy bármi más –, akkor minden nagyon gyorsan leáll”
– mondta Benton.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja híresen rávilágított a globális élelmiszerlánc sebezhetőségére. Például Ukrajna volt a világ egyik fő gabonaexportőre, de Oroszország 2022-es inváziója után ez az export jelentős mértékben visszaesett, ami nagymértékű áremelkedést okozott a globális búzaexportban.
A reggeli részben a fogyasztói igényektől is függ
A szakértők szerint az átlagember az élelmiszerboltban meghozott választásaival támogathatja a fenntartható élelmezési rendszerre való átállást. Kérdés persze, hogy megengedheti-e magának, hogy ilyen szempontok szerint hozzon döntéseket.
"Az általunk fogyasztott élelmiszer a keresleti oldaltól, az étkezési szokásoktól függ" - mondta a lapnak Toshihiro Hasegawa, aki az ENSZ legutóbbi éghajlatjelentésének élelmezési rendszerekkel foglalkozó fejezetének társvezetője volt. „Remélhetőleg a jövőben több növényi alapú ételt láthatunk majd az asztalon."
Egy tökéletesen fenntartható étrend kialakítása lehetetlen, ugyanakkor egyes élelmiszerek környezetbarátabbak, mint mások. Íme néhány ezek közül az ételek közül.
Hasegawa azt mondja, ő rizst eszik egy fenntartható reggeli részeként. A Földön élő emberek csaknem felének ez alapvető fontosságú étel. Bár a hőség megnehezítheti a rizs termesztését, a génszerkesztés és az öröklött fajták felé való elmozdulás ellenállóbbá tehetik ezt a növényt az éghajlati katasztrófákkal szemben.
Hasegawa reggelije gyakran tartalmaz továbbá szójababot, illetve ebből készült ételeket, például szójababpürét. A szójababalapú ételek nagy előnye, hogy kisebb karbonlábnyommal rendelkeznek, illetve kisebb földterületen termeszthetők, mint például a hús.
Carr tejtermék helyett kókusztejből készült joghurttal indítja a reggelt. A kókuszfák kevesebb vizet és földet használnak fel, mint a tehenek, de környezeti szempontból nem tökéletesek – a legtöbb kókuszültetvény trópusi területeken található, és korlátozza a vadon élő állatok élőhelyét.
A mai élelmezési rendszer nem elég tápláló
A fenntartható, egészséges és helyben előállított élelmiszerek fogyasztása mindig jó ötlet. De ez nem mindenki számára választható, mert az élelmezési rendszer az olcsó, rossz minőségű kalóriák értékesítésére irányul. A világ jelenleg csak az egyharmadát állítja elő annak a gyümölcs- és zöldségmennyiségnek, amelyre a bolygón Benton szerint mindenkinek szüksége lenne. Eközben a gabonafélék és a cukor megfizethetőbbé váltak, mint valaha.
Emiatt az egészségtelen feldolgozott élelmiszerek sokkal elérhetőbbé váltak, mint korábban, ami veszélyesen megnövelte az étrenddel összefüggő krónikus betegségek, például a szívbetegségek, a stroke, a cukorbetegség és a rák előfordulását. Világszerte minden ötödik haláleset összefüggésbe hozható az egészségtelen táplálkozással – derült ki egy 2019-es tanulmányból.
Léteznek megoldások arra, hogy senki se éhezzen, de a politikusokra is szükség van
Végső soron a szakértők azt mondják, hogy mindenkit meg lehetne etetni. Az emelkedő hőmérséklet ellenére még mindig kibontakozóban vannak olyan újítások, mint a génszerkesztés, melyek hatékonyabbá és kevésbé környezetrombolóvá tehetik a mezőgazdaságot.
Az érdemi változáshoz azonban a globális élelmezési rendszerben az emberi egészséget és a környezetet kell előtérbe helyezni. Ehhez szerte a világon szükség lesz a kormányok politikai akaratára"
- mondta Benton.
„Nehéz lesz kilépni abból az élelmezési rendszerből, melynek kialakítására 70 évet fordítottunk” - mondta. Szerinte a változás úgy érhető el, hogy „állampolgárként használjuk a politikai hatalmunkat”.
Ha egyszer az emberek elkezdik forszírozni a kérdés megvitatását, azzal megadják a politikusok számára a politikai teret ahhoz, hogy kimondják a piac megváltoztatásának szükségességét.”
– mondta a szakember. (Pénzcentrum)
