Drámaian csökken az európai borfogyasztás, és Magyarországon is hasonló a tendencia, legalábbis a vörösboroknál, amelyekből – bár az összes készlet kisebb a tavalyinál – jelentős felesleg alakult ki.
Az európai borágazatban általánosan jellemző a fogyasztáscsökkenés – derül ki az Európai Bizottság piaci összefoglalójából. Az uniós testület szerint a borfogyasztás visszaesése Olaszországban 7, Spanyolországban 10, Franciaországban 15, Németországban 22, Portugáliában pedig 34 százalékos. Ezzel párhuzamosan az EU borexportja a 2023. január és április közötti időszakban 8 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszakában, ami hozzájárult a készletek további növekedéséhez.
A bizottság szerint ez a piaci helyzet a bortermelők értékesítési nehézségeihez, az árak csökkenéséhez, ennek következtében pedig tetemes bevételkieséshez vezet. Ezek a tendenciák regionálisan eltérők, leginkább a vörös- és rozéborokat érintik, amelyek Franciaország, Spanyolország és Portugália egyes régióiból származnak.
Ezeket a problémákat a tagállamok jelezték a bizottságnak, és például Magyarország is kérte, hogy legalább azokat az intézkedéseket vezessék be, amelyeket annak idején, három évvel ezelőtt, a Covid első évében egy hároméves időszakra elérhetővé tett. Az uniós testület a piaci egyensúly helyreállítása érdekében rendkívüli intézkedéseket fogadott el, amelyek értelmében például a tagállamok most már válságlepárlást is beépíthetnek a borfelesleg eltüntetésére.
Ezenfelül nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé idén nyáron a zöldszürettel kapcsolatos intézkedésekben, illetve növeli a szerkezetátalakításhoz, zöldszürethez, promócióhoz és beruházásokhoz kapcsolódó intézkedések uniós társfinanszírozási arányát 50-ről 60 százalékra. A bizottság közlése szerint idén október 15-ig lehet lepárolni a piaci válság által leginkább sújtott bort. A lepárolt bort kivonják a forgalomból, és az így nyert alkoholt csak nem élelmiszer célra lehet felhasználni.
Az idei szabályozásban újdonság az a megkötés, hogy csak rozé-, illetve vörösborok lepárlását lehet támogatni európai uniós forrásból.
Magyarországon ilyen mértékű csökkenés a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint nem volt, de – ahogyan azt Frittmann János, a HNT elnöke az Országgyűlés borászati ügyekkel is foglalkozó albizottsága legutóbbi ülésén elmondta – a vörösborban „nagyon komoly mértékű” a hazai fogyasztáscsökkenés. Ennek megállítására egyébként a HNT a fiatalok – például borból készült koktélokon keresztüli – megnyerésével próbálna változtatni.
A fehérborok készletadataiból normál piaci helyzet tükröződik, de a vörösboroknál már látszik a készletfelhalmozódás ami – a francia és az olasz trendhez hasonlóan – a vörösborfogyasztás jelentős mértékű csökkenésére utal.
Frittmann szerint ezért valószínűsíthető, hogy lesz javaslatuk a lepárlási intézkedésre, de nem országos, hanem regionális szinten.
A vörösborok készlet-felhalmozódása ellenére a pincékben tárolt összes bor mennyisége alacsonyabb százezer hektoliterrel, mint tavaly ilyenkor. Mint mondta, az olcsó kategóriában van jelentős exportbővülés, a magasabb kategóriákban nincs. Ennek az is a veszélye, hogy ha a magasabb kategóriás borok nem adhatók el abban a kategóriában, akkor le fognak sodródni az alsó kategóriába, ami komoly jövedelemkiesést okozna az ágazatban. Márpedig jövedelemre szükség lenne, ugyanis idén sokkal nagyobb költséggel termelik meg a szőlőt, mint tavaly, a több permetezés és a sokkal több zöldmunka miatt is. (vg.hu)
Ismét lehet támogatást igényelni a szőlő növényvédelmére
Augusztus 15-ig kérhető vissza nem térítendő támogatás a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazmafertőzést terjesztő kártevők, kiemelten az amerikai szőlőkabóca elleni növényvédő szeres védekezés költségeihez. A támogatás a kijuttatott növényvédő szer vételárának, illetve a gépi bérmunka-szolgáltatás díjának legfeljebb 75 százaléka, maximum hektáronként 12 ezer forint lehet, kérelmenként maximum 240 ezer forint. A támogatásra jogosító növényvédő szeres védekezést egyébként július 31-ig már be kellett fejezni.
