„Hogyan gyengíti a magyar gazdaságot a jobboldali populista Orbán Viktor”
Miközben az EU-ban a jobboldali pártok népszerűségének növekedéséről beszélnek, a közgazdászok Magyarországra figyelnek, ahol megmutatkozik, hogy hogy milyen következményekkel járhat a jobboldali populista kormányzás – írta a német gazdasági szaklap „Hogyan gyengíti a magyar gazdaságot a jobboldali populista Orbán Viktor” című cikkében.
Ha Orbán Viktor akaratától függ, 2030-ban Európában más hatalmi viszonyok lesznek, mint most: tavaly azt mondta éves tusnádfürdői beszédében:
Mi, közép-európaiak 2030-ra nettó befizetők leszünk az EU-ban.
Jelenleg azonban nagyon nem úgy fest, mintha a provokátor ezt a célt el tudná érni. Ideológiai szempontból ugyan Orbán a jobboldali konzervatív körökben hősnek számít, de gazdaságilag egyetlen európai állam sincs olyan rossz helyzetben, mint Magyarország.
A jegybank adatai szerint idén februárban Magyarországon volt az EU-ban a legmagasabb az infláció (25,8 százalék). Ez ugyan mostanra mintegy 19,9 százalékra csökkent, de erősen kihat a magyarok életszínvonalára. Nevezetesen 2022 első negyede és 2023 első negyede között a reálbérük 16,6 százalékkal csökkent, és ez a legmagasabb érték az OECD-ben.
A konjunktúra-előrejelzések szerint rosszak a gazdasági kilátások is: a Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Bécsi Intézete (WIIW) szerint például idén Magyarországon – Közép- és Délkelet-Európa egyetlen országaként – már a gazdasági teljesítmény zsugorodása várható.
A térség államai versenyben állnak egymással: mindegyikük a lehető legnagyobb külföldi befektetésekre törekszik, például az autóiparra, hogy minél előbb elérje Nyugat-Európa jóléti szintjét. Ebben a versenyben azonban Magyarország lemaradt.
Magyarország az EU-ban a kisebb népgazdaságok között van, de a közgazdászok rámutatnak, hogy az eset példaértékű. Úgy ítélik meg, hogy Magyarország gazdasági gyengesége azt mutatja, mennyire fontosak a gazdaság számára a megbízható szabályok, és hogy milyen károkat okozhatnak az autokrata vezetők, ha a cselekvésüket a hatalom megtartásának rendelik alá.
A szakértők számára nem véletlen, hogy Magyarország éppen idén szenved egyidejűleg magas inflációtól és gyenge gazdasági fejlődéstől. Tavaly áprilisban Magyarországon választás volt, és most ennek az utóhatásait látjuk. Richter Sándor, a bécsi WIIW intézet kutatója szerint
Magyarország gazdasági problémái részben a választási ajándékokból erednek.
Ma már ugyan tudható, hogy az ellenzéknek alig volt esélye arra, hogy Orbánt választáson legyőzze, mert Orbán hatalmi rendszere megszilárdult, és az ellenzéknek Orbán sok ellenfelénél is rossz a híre. Mindez azonban 2022 tavaszán nem volt olyan egyértelmű, mint ma. Ezért a miniszterelnök fiskális téren sok lehetőséget nyitott meg – írta a szerző, és felsorolta a választási ajándékokat, azzal, hogy a kereslet ebből adódó növekedése rossz időpontban érkezett. Akkoriban sok árucikkből hiány volt, mert a nemzetközi logisztikában a pandémia miatt sok szűk keresztmetszet jelentkezett, és emiatt az árak emelkedtek, a hatást pedig még erősítette a magyarországi aszály, és gyenge termés.
Orbán úgy próbált fellépni az infláció ellen, hogy néhány nagy keresletnek örvendő cikkre – így a benzinre, lisztre, tojásra és húsipari termékekre – ársapkát tett. Ma már a közgazdászok többnyire egyetértenek abban, hogy ezek az ársapkák a kitűzött célokkal ellentétes eredményt hoztak. A termelők és a kiskereskedők úgy kerülték el a károkat, hogy szabadáras termékek árát viszonylag jelentős mértékben emelték.
Idén tavasszal a drágulás az élelmiszerek terén a jegybank adatai szerint elérte a 46 százalékot. A magyarok spóroltak, ahol csak tudtak, és a kiskereskedelmi forgalom bezuhant, májusban 12,3 százalékkal.
Orbán tehát bajban van, és ezt csak fokozza, hogy nem segít neki a nemzetközi fejlődés sem. Magyarországon – akárcsak Csehországban és Szlovákiában – jelentős szerepe van a német autóiparnak, de Németországban rossz a gazdasági helyzet, és ezt megsínyli Közép-Európa gazdasága is. (huppa.hu)
Ezért aztán Magyarországon igen rossz a hangulat, különösen az építőiparban. A helyzetet tovább rontja, hogy Orbánnak le kell mondani az uniós támogatásokról, amelyek az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárultak az ország fejlődéséhez. Magyarország az EU újjáépítési és kohéziós alapjaiból 28 milliárd euróra tarthatna igényt. Az EU azonban befagyasztotta ezeknek a pénzeknek a folyósítását. Egyebek mellett kétli, hogy Magyarországon megfelelő intézkedéseket tennének azért, hogy a közpénzek ne szivárogjanak el. Erős jelei mutatkoznak annak, hogy messze túl drágán számolták el azokat a projekteket, amelyekre Magyarország uniós támogatást kapott, és hogy a plusz pénzek olyan üzletemberek zsebeibe kerültek, akik közel állnak Orbánhoz. Magyarország bizonyos pénzeket csakis akkor fogja megkapni, ha előrelépést ér el az EU által támasztott 27 feltétel, az úgynevezett mérföldkövek teljesítésében.
Úgy tűnik, Orbánt mindez nemigen aggasztja, és folytatja a provokálást. A nemrég megtartott idei tusnádfürdői rendezvényen (fotó erről/OV-FB) újra mindenfelé osztogatta a csapásokat.
Orbán – mint már 2022-ben is – különösen gazdasági téren tűzött ki nagy célokat. Az a szándéka, hogy 2030-ig a maihoz képest megduplázza az ország gazdasági teljesítményét.
Ám a közgazdászok ezt puszta ábrándnak tekintik. (Huppa)
